A közösségeiket érintő legfontosabb történéseket értékelték, továbbá legfontosabb célkitűzéseiket ismertették a Magyarország határain kívüli magyar pártok vezetői a harmadik Martosi Szabadegyetem keretében tartott nemzetpolitikai fórumon szombaton.

A felvidéki magyarság legnagyobb nyári rendezvényének keretében megtartott, "Együtt erő vagyunk, szerteszét gyöngeség" nevet viselő fórumon Berényi József, a Magyar Közösség Pártjának (MKP) elnöke, Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke, Pásztor István,  a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke és Wetzel Tamás, a magyar Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára vettek részt.

A nagy érdeklődés mellett zajlott fórum résztvevői a nemzetpolitika témái mellett más aktuális kérdésekről, egyebek mellett az illegális bevándorlásról is állást foglaltak, egyaránt rendkívüli súlyú és gyors megoldást igénylő problémaként jellemezve azt.

Berényi József a bevándorlás kapcsán kijelentette: kisebbségi párt vezetőjeként is azt vallja, hogy a szervezett illegális bevándorlásnak nemet kell mondani és olyannak kell megtartani Európát, amilyennek ismerjük. Pásztor István a jelenleg zajló tömeges illegális bevándorlást az elmúlt fél évszázad legjelentősebb problémájának nevezte, Buda várának a törökök által történt elfoglalásához hasonlítva azt. Wetzel Tamás a jelenségről úgy vélekedett: ma már nem a menekültek beáramlásról lehet beszélni hanem újkori népvándorlásról.

Az egyes, Magyarország határain túli magyar régiók aktuális helyzetének ismertetése során Berényi József felidézte a pártja által a tavaly ősszel tartott helyhatósági választásokon elért jó eredményeket, rámutatva: az akkor megszerzett, országos szinten harmadik legjobb eredmény ugródeszka lehet az MKP számára ahhoz, hogy bekerüljön a pozsonyi parlamentbe a jövő tavasszal sorra kerülő, a felvidéki magyarság szempontjából kulcsfontosságúnak nevezett választásokon. Kérdésre elmondta: a választásokig már aligha kerül sor együttműködést célzó egyeztetésre köztük és a Most-Híd szlovák-magyar vegyespárt között, tekintve, hogy ennek lehetőségét Bugár Béla pártja a tavalyi év végétől többször is elutasította.

A fórum résztvevői a jövő évi szlovákiai parlamenti választások kapcsán közösen álltak ki a Berényi vezette MKP parlamentbe jutásának szükségessége mellett. Ezzel összefüggésben Pásztor István úgy fogalmazott: minden külhoni magyar politikai képviselet számára "létfontosságú" az, hogy az MKP jövőre parlamenti párt legyen. Megjegyezte: az ehhez vezető lépéseket azonban csak az a felvidéki magyar közösség tudja megtenni.

Kelemen Hunor az elmúlt egy év eseményeit felidézve az erdélyi magyarság szempontjából az egyik legnagyobb változásként az új államfő megválasztását, illetve pártjának a kormányból történő kilépését említette. Elmondta: Romániában az elmúlt 25 év is kevés volt arra, hogy a jogállami intézmények működtetése a nyugati berendezkedés alapján történjen, ennek egyik jele, hogy nem sikerül betartatni a meglévő törvényeket.

Ennek jellegzetes példája - mondta utalva erdélyi magyar politikusok ellen indult eljárásokra - hogy a korrupció ellenes harc álcája mögé bújva a román hatalom "politikai karaktergyilkosságokat" követ el magyar tisztségviselőkkel szemben. Rámutatott: a jelenlegi viszonyokat jellemzi az is, hogy a román állami biztonsági stratégiában az erdélyi magyarságot azzal vádolták meg, hogy a közösség az autonómiatörekvései miatt veszélyforrást jelent a közbiztonság alakulására.

Pásztor István a Vajdaságban az elmúlt egy év eseményei közül az újvidéki kollégium megalakítását emelte ki, amit úgy jellemzett, hogy az eddig soha nem tapasztalt lépés volt a szerb állam részéről. A VMSZ elnöke kitért a szombati srebrenicai eseményekre, az Aleksandar Vucic szerb kormányfő elleni támadásra is, azt rendkívül nagy veszélyforrásnak nevezte, olyan jelenségnek, ami a szélsőségek újbóli feltámadásának veszélyét jelzi.

Wetzel Tamás a fórumon a magyar kormány nemzetpolitikájáról szólva azt mondta: annak eszköztárában folyamatosan egyre nagyobb súlyt szánnak a gazdaságpolitikának. A magyar kormány külhoni magyar politikai partnereit firtató nézői kérdésre válaszolva úgy vélekedett: helytelen lenne,  ha a magyar kormány próbálna igazságot tenni a külhoni magyar közösségek képviseletei között.