Panaszkodott egy nagyot a székelyföldi románok egyik képviselője
Nem lehet a végtelenségig diszkriminálni közel 100 ezer, Románia közepén élő románt – állítja Ioan Lăcătuşu, a Kovászna és Hargita megyei Európai Tanulmányi Központ igazgatója.
A Kovászna és Hargita megyében élő román közösségek vezetői az utóbbi 25 évben egy bizonyos stratégiát követtek történelmük, kultúrájuk, nemzeti identitásuk és ortodox vallásuk megőrzése érdekében, de több támogatásra van szükségük a román állam részéről - jelentette ki az Agerpres hírügynökségnek Ioan Lăcătuşu, a Kovászna és Hargita megyei Európai Tanulmányi Központ igazgatója.
Lăcătuşu felidézte, hogy a 25 évvel ezelőtt létesült Andrei Şaguna kulturális-keresztény liga nagy mértékben hozzájárult a csíkszeredai székhelyű ortodox püspökség, a Keleti-Kárpátok Nemzeti Múzeuma, a Grai românesc és Eurocarpatica kiadók megalapításához.
Az igazgató szerint a jelenlegi társadalmi-gazdasági kontextusban a Kovászna és Hargita megyei románok új kihívásokkal néznek szembe, amelyekkel nem fognak tudni megbirkózni a román állam segítsége nélkül.
„25 év múltán a román nemzetiségű lakosság csökkenésével, a román nemzetiségű romántanárok hiányával, a román oktatás körüli gondokkal küszködünk (...), de a legnagyobb probléma az esélyegyenlőség hiánya a kulturális projektek finanszírozása tekintetében. Továbbra is diszkriminálnak bennünket, és hatalmas különbség van aközött, amit a magyar állam tesz ezekért a megyékért (Hargita és Kovászna megyéért - szerk. megj.), valamint aközött, amit a román állam tesz, jobban mondva nem tesz ezért a térségért' - mondta Ioan Lăcătuşu.
„Nem lehet a végtelenségig diszkriminálni közel 100 ezer, Románia közepén élő románt, mert ez hosszú távú következményekkel járhat” - fogalmazott a Kovászna és Hargita megyei Európai Tanulmányi Központ igazgatója az Andrei Şaguna kulturális-keresztény liga megalapításának 25. évfordulója alkalmából.