A kormányzó Szociálliberális Szövetség (USL) a képviselőház létszámát háromszáz főre korlátozná a kedden este ismertetett alkotmánymódosítási elképzelései szerint. Ezeket Crin Antonescu szenátusi elnök, az USL liberális társelnöke mutatta be a pártszövetség megalakulásának második évfordulóján.

A kormánypártok a szenátust a megalakítandó régiók képviseletévé tennék, és egyértelműen előírná a közvetlenül választott államfőnek, kit bízhat meg kormányalakítással. A jelenlegi alaptörvény ugyanis az elnöknek szinte szabad kezet ad a miniszterelnök kinevezésekor.

Az alkotmány rögzítené azt is, hogy Romániát a kormányfő képviseli az Európai Tanács ülésein. Az államfőnek továbbra meghatározó szava lesz az ország külkapcsolatait és a nemzetbiztonságot érintő kérdésekben.

Az USL elképzelései szerint a kormány ülésszakonként legfennebb egy alkalommal vállalhat felelősséget a parlament előtt valamely törvénytervezetért. A módosított alkotmány büntetné a mandátumuk közben pártot váltó honatyákat úgy, hogy referendumot írnak ki a visszahívásáról a választási kerületében.

Az USL alaptörvénybe foglalná a törvénytelenül szerzett vagyon elkobzásának lehetőségét és módosítana a legfőbb ügyész kinevezési eljárásán. E szerint a vádhatóság vezetőjét a Legfelsőbb Bírói Tanács (CSM) nevezné ki versenyvizsgával, a kormány vagy az államfő beavatkozása nélkül.

„Olyan elnök kell, aki megmarad bírónak"

Az évfordulós ünnepségen Antonescu kifejtette: nem változik Románia államberendezkedése, az alkotmánymódosítással csak a hatalmi ágak hatáskörét akarják pontosabban körülhatárolni, hogy a kormány ne vehesse át a törvényalkotás szerepét, az államfő pedig ne avatkozhasson bele a kormányzásba. "Olyan elnök kell, aki megmarad bírónak a pályán, és nem akar játékos is lenni" - mutatott rá Antonescu.

A politikus elismerte, mivel kétharmados többséggel rendelkezik a parlamentben, az alkotmánymódosításhoz nincs szüksége más frakciók támogatására. Ám azt ígérte, széles körű konzultációt kezdeményez az új alkotmányról az ellenzékkel és a civil szférával.

Az USL május 5-ig szeretné lezárni az új alkotmánytervezet megszövegezését, ezt követően kezdődne a parlamenti vita. Ha ez elhúzódik, akkor rendkívüli parlamenti ülésszakot hívnak össze az alaptörvény elfogadására. A módosított alkotmányról szóló népszavazást szeptemberre tervezik Antonescuék.

Már vita van az USL-ben

Az USL-belül máris vita van a parlamenti választások és az államfő megválasztásának szétválasztásáról. Mint ismert, a jelenlegi alkotmány szerint az elnöknek öt éves a mandátuma, a törvényhozói ciklus pedig négy évig tart.

A képviselőház szociáldemokrata házelnöke azt szeretné, ha a két választ ismét egy időben tartanák vagy a törvényhozói ciklus meghosszabbításával, vagy az államfő mandátumának lerövidítésével. Valeriu Zgonea az Agerpresnek elmondta, szerinte így százmillió eurót lehetne megspórolni a költségvetésből.

Crin Antonescu nem ért egyet ezzel a javaslattal. Azzal érvelt: mivel az államfőnek a pártok fölött kell állnia, nem szerencsés, ha kampánya egybeesik azzal a politikai alakulattal, amelynek színeiben elnyerte a tisztséget. Szerinte a választók szempontjából is jobb, ha nem egy időben kell szavazniuk a parlament összetételéről és az államfő személyéről.

A 2009-es elnökválasztással egy időben rendezett, érvényes és eredményes népszavazáson a román választópolgárok többsége támogatta Traian Băsescu államfő azon javaslatát, hogy Románia térjen át az egykamarás parlamentre és a törvényhozás létszámát korlátozzák 300 főre. Jelenleg a kétkamarás román parlamentnek csaknem hatszáz tagja van.