A Traian Băsescu államfői tisztségéből történő felfüggesztésének kérdésében döntő népszavazást megelőző kampány során a két államfő – a felfüggesztett, azaz Traian Băsescu, illetve az ideiglenes, vagyis Crin Antonescu – nem csak egymással, hanem önmagával is gyakran feleselt.

Băsescu a referendum mellett...

Traian Băsescu például a referendumon való részvétel tekintetében cserélgette véleményét. Miután – kampánya legelején – minél nagyobb részvételre biztatta a választókat, megváltoztatta álláspontját, és végül is a távolmaradást tartotta a demokrácia, a jogállamiság megőrzése legbiztosabb eszközének.

Július 14-én Kolozsváron még határozottan állította, hogy nem kíván a „zöld asztal mellett" – vagyis a referendum érvénytelenítése nyomán – megmaradni Románia elnökének. „A politikában az államfőnek szüksége van a legitimitásra. Ezért felhívom a románokat arra, menjenek el szavazni július 29-én" – nyilatkozta.

Hasonló véleményen volt július 18-án is, amikor a Társadalmi Párbeszéd Csoportjának képviselőivel találkozva megismételte álláspontját, miszerint a román állampolgároknak élniük kell szavazati jogukkal.

Annak kapcsán pedig, hogy a hozzá kötődő politikai tömörülés, a Demokrata Liberális Párt vezetői már akkor ennek ellenkezőjét vallották, hozzáfűzte: „A Demokrata Liberális Párt azt kockáztatja, hogy összeütközésbe kerül velem, hogy elválnak útjaink, amennyiben a szavazástól való távolmaradásra biztatja az embereket. Ne menjenek el ők voksolni, de én szavazásra szólítom fel a románokat" – mondotta (akkor még) nagyon is becsületesen a tisztségéből felfüggesztett államfő.

Ezt a véleményét július 23-án, az Adevărulnak adott nyilatkozatában nem csupán következetesen megerősítette, de még nyomatékosabbá is tette, azzal, hogy leszögezte: „Végső elhatározásom az, hogy a szavazáson való részvételre hívjam fel a demokrácia védelmezőit".

... és ellen

Mindezek után, ha nem román politikusról, és különösképpen nem Traian Băsescuról lenne szó, furcsának hatna véleményének – 180 fokos pálfordulást előrejelző – árnyalása. A B1TV-nek adott interjújában ugyanis elképzelhetőnek tartotta azt, hogy a demokrata liberálisokat felkérje: „ne képviseltessék magukat a szavazórészlegeken és teljes mértékben bojkottálják a népszavazást".

Ily módon mintegy előkészítette másnapi bejelentését, amikor is már egyértelművé tette újabb álláspontját, amelynek megfelelően „a szavazásról való távolmaradás értékesebb lehet, mivel nem tenné lehetővé az államcsíny elkövetőinek azt, hogy akciójukat a népszavazással igazolják. A szavazás biztonságossá tételének módja a távolmaradás" – mondotta, szemrebbenés nélkül megtagadva korábbi szavait, „végső elhatározását".

Jóllehet még Romániában is példátlan az, hogy az alkotmány betartásának legfőbb kezese, az államfő alkotmányos jogának semmibevételére szólítja fel az állampolgárokat, Traian Băsescu július 26-án, a bukaresti nagygyűlésen még tovább ment, és a referendumot „a rossz alapkövének" nevezte, ismét távolmaradásra bíztatva a választókat, akárcsak másnap, kampányszékhelyén, ahol a referendumot egyenesen az államcsíny elleplezésének minősítette.

Crin Antonescu: lemond...

Crin Antonescu a maga részéről a politikával történő végleges szakításának gondolatával zsonglőrözött, mintha csak a „korábbi Traian Băsescu" példáját követné; a felfüggesztett államfő ugyanis 2007-ben még azt ígérte, hogy ha a parlament megszavazza felfüggesztését (ami meg is történt), öt percen belül lemond – hogy aztán ehhez képest immár második államfői mandátumából függesszék fel.

A Szociál-Liberális Szövetség társelnöke július 6-án, a Traian Băsescu felfüggesztéséről döntő parlamenti ülésen még határozottan állította: amennyiben a referendumon nem mozdítják el tisztségéből Traian Băsescut, akkor végképpen kivonul a politikai életből.

Kereken két héttel később mintegy megismételte ígéretét, sőt, a politikával való szakítását helyezve kilátásba nem csak arra az esetre, ha a referendum résztvevőinek többsége Traian Băsescu oldalára áll, hanem a népszavazás érvénytelenné nyilvánítását követően is, jóllehet – mint állította – „erre voltaképpen nem kötelezné fogadalma".

...vagy marad?

Július 25-én már cáfolta önmagát, azt állítva, hogy senkinek sem tett semmiféle ígéretet, csak arról beszélt, hogy „a népszavazás után vagy Traian Băsescu megy vagy ő". Crin Antonescu a továbbiakban azzal árnyalta korábbi álláspontját, hogy a politikában való megmaradás gondolata annak nyomán merült fel benne, hogy látta, Băsescu hívei érdekeltebbek az ő, Crin Antonescu távozásában, mint az államfő maradásában.

„Emellett pedig új elemként jelentkezett Băsescu bíztatása is: meneküljetek az urnáktól! Nyilvánvaló tehát, hogy nem köt már semmilyen fogadalom" – jelentette ki.

Másnap a Szociál-Liberális Szövetség bukaresti Romexpóban megtartott nagygyűlésén kihívóan jelentette ki: „Traian Băsescu, semmiféle fogadást nem kötöttem veled, mert hazug vagy; magamnak tettem fogadalmat: vagy te, vagy én".

Még aznap aztán, a Realitatea TV-nek nyilatkozva mintha visszatért volna korábbi álláspontjához, amikor ismét csavart egyet álláspontján: „soha beszéltem arról, hogy nem mondok le (...) Soha nem szegtem meg azt, amit a parlamentben kijelentettem".

Így aztán a végső igazságot az ideiglenes államfő szavahihetőségéről csak a referendum után tudhatjuk meg. Természetesen azonban csakis abban az esetben, ha a népszavazás nyomán Traian Băsescu visszatér a Cotroceni elnöki palotába. Egyébként Crin Antonescu mindenképpen az államfői székben marad – bárhogyan is változott a politikai jelenlétével kapcsolatos véleménye.