A kisebbségi jogok gyakorlatba ültetése érdekében fontos a folyamatos egyeztetés és párbeszéd – fogalmazta meg bevezetőjében Bernhard Ziesch a FUEN kolozsvári kongresszusának Boroszlótól Kolozsvárig című panelbeszélgetésén, amely az őshonos kisebbségek által felvetett legfontosabb problémákat járta körbe az országjelentések tükrében.

A FUEN moderátori szerepet ellátó alelnöke a németországi szorb kisebbség tagjaként egy jó gyakorlatot emelt ki: „Németországban a konfliktuskezelés nagyon transzparens módon történik: ha konfliktus vetődik fel, megbeszéljük és egyeztetünk, folyamatos a párbeszéd. Így könnyebb.”

Petra Roter, az Európai Nemzeti Kisebbségi Keretegyezmény tanácsadó testületének elnöke a diverzitásmenedzsmentről tartott előadásában azokról a kihívásokról beszélt, amelyek Európa-szerte nagyon aktuálisak a kisebbségi kérdésekkel kapcsolatban. Elmondta: legnagyobb aggodalomra az ad okot, hogy a kormányzati intézmények nem teljesítik az emberi jogokra vonatkozó kötelezettségeiket, és az elutasítást arra alapozzák, hogy ezzel a többségi társadalmat szolgálják.

„Problémát jelent az, hogy idegen egységekként kezelik a nemzeti kisebbségeket, nem biztosítják az emberi jogokat: az oktatáshoz való hozzáférést, a nyelvhasználatot, a kulturális és politikai érvényesülést. A nacionalizmus és az exkluzív nemzetépítés az egész társadalmunkat fenyegeti” – üzente Petra Roter azoknak, akik a kisebbségi társadalomhoz tartozókra a kultúrát és társadalmat fenyegető elemként tekintenek.

„A korrupció problémája lebénítja a demokratikus intézményi rendszert, és a kisebbségeket politikai érdekek mentén használják ki. Ezen kihívások a kisebbségi jogokhoz való hozzáférést sok esetben lehetetlenné teszik. Ezeken kell javítanunk, fejlesztenünk, valamint szorgalmaznunk kell a nyelvi jogok kiterjesztését a kisebbségi, többségi és interetnikus nyelvek használatára. Újfajta kisebbségvédelmi törvényeket kell elfogadni, amelyek elősegítik az integrációt. Ezért alakultak meg a nemzetközi szervezetek, hogy védjék a kisebbségeket, és elősegítsék a jogaik érvényesítését” – foglalta össze az Európai Nemzeti Kisebbségi Keretegyezmény tanácsadó testületének elnöke.

Laczikó Enikő államtitkár-helyettes az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának munkáját mutatta be, Románia kisebbség-politikájáról, a kisebbségeket érintő törvénykezésekről, az őket megillető jogok alkalmazásáról és az RMDSZ érdekérvényesítő munkájáról beszélt. Mint mondta, a Romániában élő nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek korlátozott módon élhetnek jogaikkal, hiszen számos értelmezési és alkalmazási gonddal kell szembenézniük. Bár az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala igyekszik eleget tenni a különböző jogértelmezési kéréseknek, a gyakorlat azt mutatja, hogy nem alkalmazzák a törvényeket, értelmezési problémák merülnek fel.

„Még mindig nem fogadta el a román parlament a kisebbségek jogállásáról szóló törvénytervezetet, amelyet 2005-ben nyújtott be az akkori kormány a törvényalkotó testület elé. Az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala évente megerősíti ennek a törvénynek eredeti formában való elfogadásának a szükségességét” – mondta Laczikó.

Előadásában úgy fogalmazott, sokszor megkérdezik tőle, hogy a román kormány hivatalának egyik vezetőjeként és romániai magyarként, az RMDSZ által e tisztségbe javasoltként, kinek az érdekeit képviseli. „Az előadásom konklúziójaként és a kérdés megválaszolásaként hangsúlyozom, munkánkban mind a román hatóságok, mind pedig a nemzeti kisebbségekhez és a többséghez tartozó állampolgárok érdekében továbbra is az emberi jogok általános szabályait és a kisebbségi jogokat szabályozó elveket kell követnünk. Folyamatosan fejleszteni és tökéletesíteni kell a nemzeti kisebbségek védelmének rendszerét, amely kizárólag demokratikus eszközökre és konstruktív párbeszédre épülhet” – hangzott el.

 „Nekünk európai nemzeti kisebbségiként egyszerre és ugyanazért a célért kell használnunk a közösségi cselekvést és politikai erőfeszítéseket azért, hogy biztos jövőt tudjunk nyújtani közösségeinknek szülőföldünkön. Ahogy a kisebbségvédelmi kezdeményezés ötlete egy ilyen közös munkából, jó együttműködésből született, úgy, meggyőződésem, hogy a Minority SafePack kezdeményezés sikeréhez és megvalósulásához is összefogásra van szükség” – hangsúlyozta Winkler Gyula EP-képviselő, hozzátéve, hogy a kisebbségi szervezetek mindent megtesznek, hogy összegyűjtsék a szükséges egy millió aláírást, sőt, még annál többet is.

Felidézte, hogy a Minority SafePack a FUEN és az Európai Parlament Hagyományos Kisebbségek, Nemzeti Közösségek és Nyelvek frakcióközi munkacsoportjának együttműködéséből született. Mint elmondta, a következő egy év kiemelten fontos lesz a jogi előkészületek szempontjából is, amelyet az Európai Parlament Kisebbségi Frakcióközi Munkacsoportja végez.

„Szeretnénk azokat a szabályozási javaslatokat kidolgozni, amelyet az összegyűlt aláírásokkal együtt nyújtanánk be az Európai Bizottsághoz. Ez súlyt ad törvénykezdeményezéseinknek" – tette hozzá. „Együtt sikerülni fog! Nemes célért küzdünk. Kezdeményezésünk mélységesen európai kezdeményezés. Az Európai Unió most a jövőkeresés útján áll. Meggyőződésem, hogy mi, az Európai Unióban élő nemzeti és etnikai kisebbségek,  nyelvi közösségek nem vagyunk teher a többség számára régióinkban és országainkban. Épp ellenkezőleg, pótolhatatlan gazdagságot képviselünk. A holnap Európai Uniója csakis nemzeti kisebbségeivel teljesedhet ki. Az Egység a sokféleségben több mint jelmondat. Ez az EU sikerének receptje” – zárta beszédét Winkler Gyula.

A panel a tucatnyi küldött hozzászólásának köszönhetően a FUEN-kongresszus leginteraktívabb beszélgetésévé vált. Kolozsvárról a pataréti romák képviselője, Greta Linda mutatott rá azokra a nehézségekre, amelyekkel a roma közösséghez tartozók szembesülnek. Elmondta: az önkormányzat 2010-ben kilakoltatta őket a városközpontból, és Kolozsvár perifériáján biztosított lakhatást számukra, ahol nem adottak az alapszükségleteket kielégítő feltételek sem. Azt várják el a FUEN-től, hogy minden lehetőséget megragadjon és nyomást gyakoroljon a városvezetésre, annak érdekében, hogy jobb életkörülményeket teremtsenek a Pataréten élő roma közösségnek.

Tonk Gabriella, a pataréti romákkal foglalkozó integrált projekt képviselőjeként szólalt fel, és elmondta: a Norvég Alap által támogatott projektet, amelybe a lakhatási elemet is sikerült beemelniük, a felzárkóztatni kívánt közösség bevonásával valósították meg, és egy olyan módszertant dolgoztak ki, amely a későbbiekben modellként szolgálhat más közösségek esetében. „A rasszizmus, az előítéletek nagyon markánsan jelen vannak a társadalmunkban, együtt kell felvennünk a harcot ellenük” – mondta.

Sógor Csaba RMDSZ-es európai parlamenti képviselő a panelbeszélgetést összegezve elmondta, az elkövetkezendő időszak kihívása, hogy az erős nemzeti kisebbségek, az erős nemzetek és egy erős Európa hármas egysége és együttműködése megvalósuljon. Ehhez azonban nagyon fontos, hogy ne legyen kettős mérce az Európai Unió kisebbségvédelmi politikájában – hangsúlyozta.

„Az európai nemzeti kisebbségek számára elengedhetetlen, hogy a csatlakozáskor vállalt koppenhágai kritériumok és a meglévő európai dokumentumok, mint a Kisebbségi Keretegyezmény és a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája olyan dokumentumok legyenek, amelyek ratifikálás után ne csupán papíron létezzenek, hanem a gyakorlatban is joghatást váltsanak ki” – fogalmazott.

Sógor Csaba a Minority SafePack kapcsán elmondta: ez a kezdeményezés Európa minden polgárának az érdeklődésére számot tartó ügy, így az aláírásgyűjtéskor meg kell szólítani a többséget is. „Olyan ügy ez, amelynek minden európai polgár nyertese lehet” – zárta beszédét az EP-képviselő.