Romániának el kell foglalnia megérdemelt helyét az Európai Unió keblében és a schengeni-övezetben - fogalmazott Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság (EB) elnöke a román parlament plénumában tartott beszédében.

„Ami az Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmust illeti: nem kell egyik napról a másikra újabb kritériumokat bevinni, a mechanizmus jól működik, újabb kritériumok nem adódnak hozzá” – mondta az EB elnöke. Juncker szerint Románia „jelentős erőfeszítéseket tett” az utolsó tíz évben a korrupció visszaszorítására, az igazságszolgáltatási rendszer reformjára és hozzátette: a MCV lezárásának nem kell a „reformfolyamat befejezését jelentenie”. 

„Az MCV lezárása még mélyebb együttműködést jelent (...), mert ez az alapja az államok és népek közötti kapcsolatnak. (...) Számíthatnak az Európai Bizottság fenntartás nélküli támogatására, főleg ami az európai strukturális és beruházási alapokat illeti. Én meg támogatom a román hatóságokat abban, hogy az elért fejlődés visszafordíthatatlan legyen” – mondta az EB elnöke. Kiemelte: a román társadalom két legfontosabb célkitűzése az igazságszolgáltatás függetlensége és a hatalmi ágak szétválasztása kell hogy legyen. „Az állampolgárok bizalmát ki kell érdemelni és ezt az igazságszolgáltatás függetlenségének biztosításával és a hatalmi ágak szétválasztásával lehet elérni” – hangsúlyozta Juncker. 

Az EB elnöke kifejtette: Romániának minél hamarabb a schengeni-övezet részévé kell válnia. „Romániának el kell foglalnia megérdemelt helyét az Európai Unió keblében és a schengeni-övezetben. A csatlakozási kritériumok igen világosak voltak és, ismétlem, ezeket nem kell tovább nehezíteni. Romániának minél hamarabb a schengeni-övezet részévé kell válnia, mert megérdemli ezt a helyet” – szögezte le Jean-Claude Juncker. 

Dragnea „erős és állandó barátjának” tartja Junckert

"Véleményem szerint az EB elnöke az első európai hivatalosság, aki tisztelettel beszél a parlamentben a románokról és Romániáról és, elnök úr, ezért bennem és Románia parlamentjében egy erős és állandó barátra lelt. (...) A 2017. március 25-ei Római nyilatkozatban egyetlen Unióról beszélnek, közös intézményekkel és erős értékrenddel, a béke, a szabadság, a demokrácia, az emberi jogok, a jogállamok közösségéről, amely jelentős gazdasági erővel bír és jólétet biztosít. Így kell kinéznie az Európai Uniónak, ezt kell figyelembe vennünk, amikor az Unióban történő változásokról fogunk tárgyalni. Ugyanakkor az is igaz, hogy a Római nyilatkozatban különböző ritmusokról és intenzitásokról is beszélnek és feladatomnak érzem elmondani önnek, hogy Romániában ennek nagy visszhangja volt és izgatottan, aggódva hallgattuk ezeket a kifejezéseket. Szerintem az Unió célja, ahogyan azt az EU atyjai is elképzelték, hogy csökkentsék a különbségeket és a közeli vagy távolabbi jövőben az Unió egy ritmusban, ugyanolyan intenzitással haladjon" - mondta Dragnea a parlamentben, ahol Juncker elnök is beszélt. 

Dragnea hozzátette, hogy az ő olvasatában a többsebességű Európát úgy értik, hogy a lemaradt államokat gyorsabban zárkóztassák fel, hogy bepótolják lemaradásukat a többiekkel szemben. „Rendkívül fontos, hogy senkit ne hagyjanak hátra, egy osztatlan és oszthatalan Uniónak kell lennünk, ilyen Európai Uniót kívánnak a románok maguknak" - mutatott rá Dragnea.

Kelemen: 60 millió olyan polgár él Európában, aki nem akar beolvadni

Az Európai Unió reformjának bátornak és nyitottnak kell lennie. Több párbeszéddel és nagyobb felelősségvállalással, a polgárok iránt elkötelezett tisztelettel és szolidaritással érhetünk el eredményeket, az uniós törvénykezés szintjén is. Tudom, hogy ez nem könnyű feladat, de biztos vagyok abban is, csak így nyerhetünk mindnyájan – hangsúlyozta Kelemen Hunor szövetségi elnöke a parlament plenáris ülésén, amelyen Jean- Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke is részt vett.

Az RMDSZ elnöke üdvözölte, hogy az Európai Bizottság zöld utat adott a Minority Safepack kezdeményezésnek. „Európa alapértékei közé tartozik az etnikai, vallási és nyelvi sokszínűség, úgy véljük, ezeket az értékeket továbbra is meg kell őrizni, és meg kell szilárdítani. Hatvan millió olyan polgár él Európában, aki nem szeretne beolvadni, de saját szülőföldjén szeretne élni és építkezni” – tette hozzá Kelemen Hunor.

Kelemen Hunor emlékeztetett arra, hogy az RMDSZ alapítása óta az európai eszme elkötelezettje: „1990. január 13-án azt mondtuk: Romániának az euro-atlanti övezethez kell csatlakoznia. Az akkori meggyőződésünk mai napig nem változott: az ország jövőjét csakis egy mainál erősebb Unióban lehet és kell is elképzelni, hiszen történelmünk tanított meg arra: a szabadság, a biztonság és a jólét sosem keletről érkezik.”

Meggyőződése, hogy több Európára, egy lényeges változásokon áteső Európára van szükség, amelynek közelebb kell kerülnie polgáraihoz. „A globális kihívásokkal szembesülő Európa csak akkor jöhet ki nyertesként, ha erősebb lesz, ha békét és stabilitást teremt, jólétet és szabadságot. Egymagukban a kontinens országainak, még a legerősebbeknek sem sikerülhet. Vagy együtt sikerül, a szükséges kompromisszumok meghozatalával, vagy közös lesz bukásunk, ha lemondunk Európa legsikeresebb politikai és gazdasági projektjéről” – tette hozzá.

Kelemen Hunor végül így összegzett: a többsebességes Európa katasztrófához vezethet, arra ösztönözhet egyeseket, hogy alternatívát keressenek, ez pedig konfliktusokkal és feszültségekkel járna: „előbb-utóbb fel kell vetni a szuverenitás kérdését is, a hatalmi viszonyok elosztásának kérdését, új egyensúlyt kell teremteni a tagállamok és Brüsszel, az európai intézmények és a nemzetiek között.”

Tăriceanu: ne engedjük a bársonyfüggönyt Európára ereszkedni

Călin Popescu-Tăriceanu, a szenátus elnöke úgy véli, hogy nem kell engednünk, hogy vasfüggöny helyett bársonyfüggöny válassza szét Európát, amely „különbséget tesz” az unió államai között. „Nem kellene engednünk, hogy az egykori vasfüggöny helyett, amely elválasztotta a szovjet uralom alatt lévő Európát az egységesülő Európától, most egy bársonyfüggöny ereszkedjék alá, amely különbséget tesz az unió államai között (...), ezért kell visszatérnünk az unió alapító atyáinak gondolataihoz” – jelentette ki Popescu-Tăriceanu a parlament plenáris ülésén. Rámutatott: Robert Schuman, Alcide De Gasperi és Konrad Adenauer úgy döntöttek, hogy egy közösséget hoznak létre. „Valójában többet hoztak létre. A közösségek közösségét alapították meg. A nevét sem véletlenül adták, hanem mögötte egy politikai-filozófiai program állt” - vélekedett Popescu-Tăriceanu. 

A szenátus elnöke szerint az Unió „elnyelte” a közösségeket és ma már az alapítók logikájától eltérő módon működik. „Egy többsebességes utat ajánlanak nekünk. (...) Ez, a közös politika vízszintes eloszlása mentén talán elképzelhető. Egyes országok mélyebb együttműködést alakíthatnak ki bizonyos társadalmi vagy gazdasági területen, amihez esetleg más országok nem csatlakoznak, vagy nincsenek felkészülve rá. De elképzelhetetlen, hogyha komolyan vesszük az unió alapeszméjét, hogy a tagországok csoportjait a politikai döntések függőleges tengelyén osszuk el. Egyesek a színpadon, mások a páholyban, a többiek a periférián' - tette hozzá Popescu-Tăriceanu, aki ellenezte, hogy a "rangsorolást hozzanak létre a döntéshozatalt illetően”. 

„Mindennél fontosabb, hogy együtt gondolkodjunk, de nem úgy, mint egy közös intézményrendszer tisztségviselői, hanem úgy, mint a polgárok egyenlőségén alapuló politikai közösség tagjai, akik felelősek nemzetük sorsáért” – szögezte le Călin Popescu-Tăriceanu. 

Az Európai Bizottság elnöke csütörtökön hivatalos romániai látogatáson tartózkodik, találkozik Klaus Johannis államfővel és Sorin Grindeanu miniszterelnökkel is.