Ma már több szakirányú középiskolai képzés létjogosultságát megkérdőjelezi Romániában, hogy bizonyos területeken csak felsőfokú végzettséggel lehet elhelyezkedni. Ezért vesztette el kis híján állását húszezer tanítónő, és emiatt kell egyetemre iratkoznia negyven éven felüli balett-táncosoknak.

Fordulat a közoktatásban 2010-ben

Jelenleg a román közoktatás lehetővé teszi a szakirányú képzést középiskolai (líceumi) szinten. Ennek értelmében, aki szakirányú líceumot végez és sikeresen érettségizik, attól függően, hogy hol tanult kilencedik osztályos korától, számos területen hasznát veheti líceumi képesítésének egyetemi végzettség nélkül is. A régi rendszer így teremtett magának munkaerőt a közigazgatás, kereskedelem, pedagógia, távközlés, egészségügy, balett, színészet, zene, képzőművészet, média, gépkocsiszerelés és -vezetés, élelmezés területén, valamint a műszaki és ipari ágazatokban. Egy része ezeknek a középiskolai képesítéseknek már nem elégséges az elhelyezkedéshez, amióta a munkatörvénykönyv felcsatlakozott a nemzetközi elvárásokhoz.

A szakközépiskolák létjogosultságát első sorban a 2010-től érvényes érettségi fenyegeti, ami eltörli a képességi különbségeket a fiatalok között. Azóta csökkent le drámaian a sikeres érettségizők száma is, hisz korábban az elvégzett líceum vagy szakközépiskola szakának megfelelő tantárgyból tett elméleti és gyakorlati vizsgákon elért eredményeket is beszámították az érettségi általánosba, ma már nem.

Míg korábban az általános érettségi jegybe beszámították a líceum szaktantárgyaiból gyakorlati és elméleti próbákon szerzett jegyeket is, 2010-től egységes érettségin kell számot adnia valamennyi romániai végzősnek az ismereteiről. Egyetlen megkülönböztetési lehetőséget hagytak a diákoknak, azáltal, hogy a reál vagy műszaki líceumban tanuló diákok matematikából kell, hogy vizsgázzanak, a humán vagy művészeti líceumok diákjai pedig történelemből. A szabadon választott tantárgyak között is különbséget tettek, a reálszakok végzősei reál tantárgyak közül választhatnak, míg a humán szakosok és a művészpalánták filozófia, földrajz, logika, pszichológia vagy szociológia között választhatnak az érettségin.

Nagyon sok fiatal azért választotta valamelyik szakközépiskolát, mivel itt a tizenkettedik osztály befejezésével máris szakmával rendelkezik a végzős diák, ráadásul közalkalmazottként több az álláslehetőség, mint egy egyetemi diplomával. Márpedig úgy tűnik, még mindig a legbiztonságosabb közalkalmazottnak lenni Romániában.

A nemzetközi szakmai névjegyzék dönti el az alapképzést?

Bár gyakorlati szaktantárgyból szabad választás alapján továbbra is vizsgázhatnak a tizenkettedik osztályt elvégzett diákok, és erről hivatalos képesítő igazolást is kapnak, a legtöbb esetben már sehol nem tudják hasznát venni.

2010 óta ugyanis számtalan olyan megszorító intézkedés és törvény szabályozza a munkaerőpiacot, ami ugyancsak megkérdőjelezi a szakközépiskolák létjogosultságát. Ennek az oka, hogy a jelenleg érvényes szakmai névjegyzék, amit Románia 2011-től alkalmaz, felzárkózik a nemzetközi szakmai névjegyzékhez – derül ki a munkaügyi minisztérium honlapján található dokumentumból.

Ebben a szakmai névjegyzékben a szellemi munkát végzők és a művészeti szférában dolgozók a mesterségek a 265-ös csoportjához tartoznak, mindegyiküknél alapelvárás a felsőfokú végzettség.

A szóban forgó szakmai névjegyzékben a közigazgatásban elfoglalható állások nem igényelnek felsőfokú végzettséget, ugyanúgy, mint például a műszaki szakmák nagy része, valamint a szolgáltatás, mezőgazdaság, szakmunkás, gépkocsiszerelés. Mellesleg a törvényhozásban, végrehajtásban vezető tisztséget betöltő alkalmazottak képesítéséről is rendelkezik a jegyzék, mondván: „más szabályozás érvényes".

Öt éve képzett végzősnek minősült, ma „csak" egyeteme van

Egy 2007-ben érettségizett, képzőművészeti líceumot végzett diák a maszol.ro-nak elmondta, akkor az érettséginél beszámító gyakorlati vizsgáról külön szakmai képesítő igazolványt kapott, amely felhatalmazza bizonyos szintű iskolai oktatásra (elemi osztályban és önképzőkörön), illetve más képzőművészeti tevékenységek elvégzésére. Közben elvégezte a bukaresti képzőművészeti egyetemet és külföldön képezte magát, de még mindig nem taníthat, mivel pedagógiai képzése nincs, és a líceum végén szerzett képesítő papírja ma már nem elégséges ahhoz, hogy tanítson.

Hasonló helyzetbe kerültek a balett- és színi képző líceumokból kikerült fiatalok is, akik 2010 óta addig nem helyezkedhetnek el a pályán, amíg nem szereznek felsőfokú végzettséget. Ez oda vezetett, hogy például 2009-ben a 40. életévüket betöltött balettáncosoknak be kellett iratkozniuk egyetemre azért, hogy megőrizzék állásukat.

Ugyanez történik a pedagógusokkal, ám itt akkora bonyodalmat kavartak a munkatörvénykönyv és a tanügyi törvény egymásba ütköző cikkelyei, hogy a kormánynak helyesbítő rendeletet kellett hoznia, ami átmenetileg feloldja az egyetemi végzettség kötelezettségét az elemi osztályok tanítói és az óvónők esetében.

V. Imola a marosvásárhelyi tanítóképzőbe jár és bár az eredeti terveiben ez nem szerepelt, érettségi után egyetemre is beiratkozik. „Lehet, hogy csak a tanítóképzős diplomámmal már nem is alkalmaznának. Tehát rá vagyok kényszerítve, hogy továbbtanuljak, pedig annak idején úgy képzeltük a szüleimmel, hogy ha ezt elvégzem, vagy a falumban, vagy valamelyik környékbeli falu iskolájában találok egy tanítói állást. Tudom, hogy falura, főleg a Mezőségre, nem szívesen jönnek a városiak, én pedig haza szeretnék menni és otthon gyerekeket tanítani" – mondta a mezőmadarasi lány a maszol.ro-nak.

Románia egyfajta nagyzási mániába esett, azt akarja elhitetni, hogy itt mindenki olyan okos, hogy egyetemi diplomája van – véli Sz. Ilona, aki a Székelyudvarhelyen szerzett tanítói diplomával oktatja a kicsiket írásra-olvasásra. Azt mondja, ha valamivel fiatalabb lenne, beiratkozna az egyetemre, ám mégsem teszi, hisz mire elvégezné az egyetemet, el is küldenék nyugdíjba. „Nagyon szeretek tanítani, most valahogy megkeseredik mégis a szám, ha végiggondolom ezt az egészet: akinek egyetemi végzettsége van, az talán jobb tanító lesz?"

Horváth Gabriella, a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Elméleti Líceum igazgatóhelyettese sem tartja túl jó ötletnek, hogy a tanítóknak is egyetemet kell végezniük. Főleg, ha azok már néhány évtizede a pályán vannak és bizonyítottak. „Ha van olyan egyetem, amely képes pótolni, vagy többet nyújtani, mint az udvarhelyi tanítóképző, ám legyen, de azt, hogy most több évtizedes tapasztalattal rendelkező tanítónőket, esetleg néhány évvel a nyugdíj előtt, egyetemre küldjenek csak azért, hogy oklevelük legyen egy egyetemről, annak nem sok értelmét látom" – mondta az aligazgatónő.

Nemcsak a szellemi munkát végzők jövője ingadozik

Hirtelen kérdésessé vált a szállítási és gépjármű szakközépiskolába járó tanulók szakmában való elhelyezkedése is az új KRESZ kapcsán, ami megtiltja teherautók vezetését 21 éves kor alatt. Ám erre is született megoldás, a belügyminisztérium sürgősségi rendelet formájában szabályozza a sofőrtanoncok helyzetét, áthidaló lehetőséget nyújtva az idei végzősöknek.

Ezzel párhuzamosan az oktatási tárca a 2012-es tanévtől létrehozta a szakiskolai, más néven inas-képzést. Szakosztályokat létesítettek, amelyeknek a meglévő elméleti líceumok és szakközépiskolák adnak helyet függetlenül attól, hogy rangos líceumokról van szó, szaklíceumokról, vagy lakónegyedi, alacsonyabb besorolású középiskolákról.

Inasképzők cserélhetik le a szakközépiskolákat

Keresztély Irma Kovászna megyei főtanfelügyelő szerint az rontotta a szakiskolák minőségét, hogy a szülők többsége elméleti líceumba íratta gyerekét, így szakközépiskolákba csak a leggyengébbek iratkoztak. A tanfelügyelő szerint értelmetlen a munkanélküliek táborát növelni az egyetemet végzett állástalanokkal, miközben a munkaerő piacon képzett szakemberekre lenne szükség. Ezért a következő tanévben 25 elméleti-, 37 műszaki és 7 művészeti és sport osztályt indítanak Háromszéken.

„Az a veszély is fenyeget, hogy néhány éven belül egyes szaklíceumoknak be kell zárniuk, ha mindenki az elméleti osztályokba íratja gyerekét", mondta a főtanfelügyelő, aki szorgalmazza a három éves szakiskolai oktatást. Az érvényes tanügyi törvény azt is szabályozza, hogy csakis ott létesíthetnek szakosztályokat, ahol van igény a térségben az illető szakmára, a képzésben részt vevő társ-cégek pedig szakmai gyakorlatot és munkahelyet is tudnak biztosítani a náluk inaskodó tanulóknak.

A szakmai felkészültségben szükséges minimális iskolázottsági szintre vonatkozó rendelkezés olvasható a tanügy-minisztérium honlapján (cnred.edu.ro). Itt 75 olyan szakmát neveznek meg, ahol nem elvárás a felsőfokú végzettség. Köztük van például a repülőgépet és helikoptert vezető pilóta, az egészségügyi nővér, a nyomdász és a légi forgalmat bonyolító diszpécser is.