Ady Endre és a divatvilág is téma volt magyarból a próbaérettségin

Kedden anyanyelvből próbáztak az érettségi előtt állók, illetve a nyolcadikosok.

A reál szakos tizenkettedikes diákok első tételként Ady Endre Lédával a bálban című versét kellett, hogy elemezzék. A diákoknak olyan kérdésekre kellett válaszolniuk, mint mi jellemző a cím és a szöveg kapcsolatára, melyek a vers költői képeinek stílusirányzati sajátosságai, mi jellemző a vers hangulatára.

A második tétel már a divatvilágba röpítette a vizsgázókat. A diákoknak például arra a kérdésre is válaszolniuk kellett, hogy miért is nem tükrözhet a divat valamennyiünket színre, nemre, vallásra való tekintet nélkül. A harmadik tételben értekezést vártak két oldal terjedelemben a következő címmel: A ballada műfaji sajátosságainak hatása a történetmondásra.

A tétel itt érhető el, hozzá a javítókulcs pedig itt.

A humán szakos próbaérettségizők Kosztolányi Dezső Vörös hervadás című versét kapták elemzésre. A második tétel szintén a divatvilággal foglalkozik. A próbázóknak 10–15 mondatos leírást kellett többek között írniuk saját öltözködésükről, „ruhakollekciójukról”.

A harmadik tétel szintén értekezést várt körülbelül két oldal terjedelemben a következő címmel: Narrációs eljárások a történelmi regényben. A tételsor itt böngészhető, hozzá a javítókulcs pedig itt.

A nyolcadikos próba-kisérettségizők két tételt kaptak. Az elsőben Panek Zoltán Kutyaharag című munkájából egy részletet kellett több szempontból elemezniük. A második tétel a farsangi szokásokkal foglalkozik, a kisdiákoknak szintén több szempontból kellett foglalkozniuk a szöveggel.

A tétel itt érhető el, hozzá a javítókulcs pedig itt.

Ha kíváncsi, mit kaptak a próbázók románból, katt ide.

Kapcsolódók

Kimaradt?