Btk.-módosítás: menthető-e a menthetetlen?

Február 10-én lép hatályba a Btk.-t módosító sürgősségi rendelet. Összefoglaltuk, hogy milyen forgatókönyvek léteznek ennek megakadályozására.

A kormány által kedd este elfogadott sürgősségi rendelet a büntető törvénykönyvet és a büntető perrendtartási törvénykönyvet módosítja. A jogszabály szerda hajnalban megjelent a hivatalos közlönyben, de a Btk.-ra vonatkozó rész csak február 10-én lép hatályba. Ez elvileg még megakadályozható több módszerrel is, de egyik forgatókönyv sem ígér sok sikert.

Alkotmányos természetű jogi konfliktus

Az egyik forgatókönyv szerint a sürgősségi rendelet hatálytalanítható, ha az alkotmánybíróság megállapítja, hogy alkotmányos jellegű jogi konfliktust eredményezett különböző államhatalmi ágak között. A Legfelső Bírói Tanács (CSM) megtette hivatalosan már megkereste a taláros testületet ebben az ügyben.

A CSM érvei szerint a kormány megsértette a törvényhozás – a parlament – törvényalkotói jogát, továbbá nem vette figyelembe az igazságszolgáltatás – a Legfelső Bírói Tanács – hatásköreit. A testület szerint a büntető törvénykönyvben nem lehet sürgősségi kormányrendelettel jelentős módosításokat végrehajtani.

Emellett a kormány csak rendkívüli helyzetekben hozhat sürgősségi kormányrendeletet, illetve akkor, amikor a rendeletben foglaltak valóban nem tűrnek halasztást, és ez esetben is meg kell indokolni a sürgősség okát.

Florin Iordache igazságügyi miniszter indoklása szerint a sürgősséget az indokolta, hogy korábban az alkotmánybíróság a Btk. több cikkelyét is az alaptörvénybe ütközőnek találta. A CSM szerint azonban a szükséges változtatásokat a parlamentben is meg lehetett volna hozni.

A bírák azzal is érvelnek, hogy az igazságszolgáltatási hatóságok tevékenységére vonatkozó jogszabály-tervezeteket a CSM plénumának véleményeznie kell, és ez sem történt meg.

Az ügy most átkerült az alkotmánybírósághoz, amelynek – a kérdés fontosságát tekintve – a sürgősségi kormányrendelet többi cikkelyének érvénybe lépéséig hátralevő időben döntést kell hoznia. Ha a talárosok akár egy percet is késlekednek, a sürgősségi kormányrendelet érvénybelépésekor megnyílnak a börtönök, és perek százai szűnnek meg, mert az alkotmánybíróság határozatai ugyanis csak a jövőre vonatkoznak. Ráadásul a taláros testület döntései csak a hivatalos közlönyben való megjelenésüket követően válnak érvényessé – a közlöny pedig a kormány fennhatósága alá tartozik.

Mit tehetne a nép ügyvédje?

A sürgősségi kormányrendeleteket csak a nép ügyvédje támadhatja meg az alkotmánybíróságon. Victor Ciorbea viszont erre nem hajlandó, politikai megfigyelők szerint attól való félelmében, hogy ne menesszék tisztségéből. Ennek érdekében egy hazugságot is megkockáztatott: azt állította, hogy az ombudsmani hivatalnak nem áll módjában megtámadni olyan sürgősségi rendeleteket, amelyek még nem léptek hatályba. Klaus Johannis államfőnek kellett figyelmeztetnie arra, hogy félretájékoztatja a közvéleményt. Korábban ugyanis a nép ügyvédje már emelt alkotmányossági kifogást olyan rendelet ellen, amely akkor még nem volt hatályban.

Az alkotmányossági kifogás

A harmadik megoldást az jelentené, ha egy ügyész egy folyamatban lévő perben alkotmányossági kifogást emel a sürgősségi kormányrendelet ellen. Hivatkozhat például a Legfelső Bírói Tanács által is említett érvre, hogy nem indokolt a sürgősség. A gondot azonban ez esetben is az igen szűk határidő jelenti.

A kormány beadja a derekát

Az eszményi megoldást az jelentené, ha a kormány újabb sürgősségi kormányrendelettel hatályon kívül helyezné a jogszabályt. Erre szólította fel Klaus Iohannis államfő legutóbbi levelében Sorin Grindeanu kormányfőt is. Csakhogy ahogy a miniszterelnök csütörtöki sajtótájékoztatóján is kiderült: a kormány nem hajlandó megtenni ezt a lépést.

Kapcsolódók

Kimaradt?