Előre nem látott személycseréket, a tantestületek összetételének megváltozását hozhatja a közoktatásban az idén ősszel megszervezett országos iskolaigazgatói és -aligazgatói versenyvizsga. A megyei tanfelügyelőségeknek december közepéig kellett véglegesíteniük az eredményeket, és előkészíteniük a január 9-től érvénybe lépő kinevezéseket. A tanügyminisztérium hamarosan – az új kormány megalakulása után – leköszönő kisebbségi oktatásért felelős államtitkára, Király András szerint elsiette a szaktárca a vizsga megszervezését ahhoz képest, hogy az elmúlt nyolc évben egyáltalán nem szerveztek ilyen megméretéseket. Az államtitkárnál arra is rékérdeztünk, hogy véleménye szerint miért teljesítettek rosszabbul a magyar iskolavezetők a többségiekhez képest. 

A szeptemberi tanévnyitó után hirdette meg a minisztérium az iskolaigazgatói és -aligazgatói versenyvizsgákat, és két hónap alatt le is bonyolították azoka. Az idő rövidségével magyarázható, hogy viszonylag kevesen jelentkeztek?

Sokkal jobban elő kellett volna készíteni, mivel nyolc éve nem szerveztek igazgatói versenyvizsgákat. Alapfeltétel volt, hogy legalább kettes fokozatú képesítéssel, azaz négy-ötéves szolgálati idővel rendelkezzen a jelentkező, illetve az országos oktatás-menedzsmentképző képesítésével rendelkezzen, vagyis ennek a testületnek a tagja legyen. Ez utóbbi előírás rég benne van a tanügyi törvényben, de mivel nyolc éve nem szerveztek versenyvizsgát, nem is alkalmazták sohasem. Az ideiglenes megbízásoknál – ahogy az eddigi eljárással kinevezték az igazgatókat és aligazgatókat – ez nem volt feltétel. Most szembesült azzal sok pedagógus, aki érdekelt lett volna, hogy hiányzik ez az okmánya. De ettől függetlenül a jelentkezők aránya mindössze 70-74 százalékos volt országos szinten.

Ami az önálló magyar, vagy a magyar tagozatos tanintézményeket illeti az óvodáktól a líceumokig a meghirdetett 594 – egész pontosan 354 igazgatói és 240 aligazgatói – állásra 341-en jelentkeztek, amely 57 százalékos arányt jelent. Nem tudom, beszélhetünk-e sikerről vagy sikertelenségről egy ilyen rosszul megszervezett vizsga kapcsán, de míg országos szinten 67 százalékos volt az átmenők aránya, a magyar jelentkezők esetében ez 54 százalékosra sikerült. Ennek alapján írta meg a sajtó, hogy fejetlenek maradnak az oktatási intézményeink…

Ami gyakorlatilag nem egészen így van, hiszen a megyei tanfelügyelőségek kineveznek valakit igazgatónak…

Igen, de az a jelenlegi igazgató, aki nem jelentkezett a vizsgára, vagy ha mégis, nem vizsgázott sikeresen, nem tölthet be vezető funkciót. Az ő helyére valaki más kerül ideiglenesen, a tantestületből olyasvalakit, aki megfelel a feltételeknek, vagy ha nincs ilyen személy, akkor azt, aki vállalja… A helyi pedagógusközösségekre és a megyei tanfelügyelőségekre bízták ennek a kérdésnek a rendezését.

Sok olyan hivatalban lévő igazgatóról tudni, akik megfeltek volna a vizsgafeltételeknek, mégsem vállalták. Ön szerint miért?

Az, hogy 594 állást hirdettek meg és csak 341-en jelentkeztek, azt mutatja, hogy nem volt motiváló a felhívás. Az időpont is a legrosszabb volt, hiszen a tanévkezdés számtalan feladatott ró egy iskola vezetőségére, és az érintetteknek nem maradt idejük felkészülni. Megértem a kollégákat, mert egy pedagógus, aki ad magára, nem megy felkészületlenül egy ilyen vizsgára, miként az órán sem illik felkészületlenül megjelenni.

Mivel magyarázható véleménye szerint, hogy a magyar jelentkezők rosszabbul szerepeltek, mint a többségiek?

Egyénfüggő a teljesítmény, nem lehet általános magyarázatot adni az eredményre. De a vizsga kimenetele alapján nem jelenthető ki, hogy felkészületlenebbek voltak a magyar jelentkezők, lehet, hogy csak kevesebb pluszpontot érő képesítéssel rendelkeztek. Például egy doktori cím vagy annak hiánya jelentősen befolyásolta a végeredményt, eleve hátránnyal indult az, aki nem rendelkezett ezzel a fokozattal. Hangsúlyozom, rossz időpontban hirdették meg a versenyvizsgát, az érintetteknek nem volt elég idejük összeszedni a szükséges papírokat. Ha egy évvel korábban hirdetik meg, másként álltak volna hozzá, és más lett volna az eredmény.

Szerencsés dolog tanév közben a vezetőséget lecserélni?

Szerintem az lenne a helyes, ha a tantestületek a hivatalban lévő igazgatót vagy aligazgatót javasolják, meghagyják őket a tiszstégükben. Adjuk meg a lehetőséget, hogy fejezzék be a tanévet. A változás egy láncreakciót indít el, mert az igazgató katedráját valaki elfoglalta, akit esetleg vissza kell küldeni egy másik iskolába, ahonnan úgyszintén valakit áthelyeznek, tehát lesz egy olyan személycsere az egész tanügyben, amire most, tanév közben egyáltalán nincs szükség.