banner_jtYG1g7R_1_970x250.gif
banner_30Cewl4A_Copy of 1_300x250.gif

Ötvenhat: a hazugsággal való szembenállás

Gazdag programkínálattal egybekötve három napon át zajlik Csíkszeredában az 1956-os forradalom megemlékezése. Az filmvetítések és előadások mellett pénteken a Kalász negyedi temető előtt felállított kopjafánál, szombaton pedig a 1956 téren található Gloria Victis emlékműnél tartottak megemlékezést.

A megemlékezéseken jelen volt az ’56-os Bajtársi Társaság négy Csíkszeredához kötődő tagja: Nagy Benedek, Kelemen Csongor, Vorzsák János és Biczó János, továbbá világi és egyházi elöljárók.

A pénteki megemlékezésen Kelemen Csongor szólt először a jelenlévőkhöz, és beszédében örömét fejezte ki, hogy még mindig nagy az érdeklődés a 60 évvel ezelőtti események iránt, hozzátéve, hogy sajnos egyre kevesebben élnek már azok, akik első kézből tudnak mesélni az akkori eseményekről. A ’56-os politikai foglyot Füleki Zoltán alpolgármester, Tőke Ervin az Erdélyi Magyar Néppárt csíkszéki elnöke, Darvas Kozma József katolikus esperes-plébános, valamint Szatmári Ingrid református lelkész követték a mikrofonnál.  

Csíkszeredában az 1956-os forradalomra 10 évvel ezelőtt emlékeztek először méltóképpen, ekkor avatták fel ugyanis Ercsei Ferenc szobrász művét, a Gloria Victist. Az angyal alakot Márai Sándor, a forradalomhoz kötődő Mennyből az angyal című verse ihlette. Szombat este fáklyás felvonulás indult a Sapientia egyetem székhelyétől az 1956 térre, ahol Kelemen Csongor elszavalta Márai versét.

Ráduly Róbert Kálmán polgármester azoknak az embereknek a szemszögéből emlékezetett az elnyomó rezsim elleni felkelésre, akiknek hosszú éveken keresztül hallgatniuk kellett arról, hogy a hozzátartozójuk 56-os elítélt volt. Kijelentette továbbá, hogyha a vezetőink csak a hatalomnak akarnak megfelelni, akkor számunkra elveszett az út.

Nagy Benedek politikai elítélt emlékeztetett, hogy a magyarságnak 1100 éves Kárpát-medencei történetében minden évszázadban egy-egy forradalommal, felkeléssel kellett a jogos szabadságáért harcolnia. „Mit tesz a nemzet lelkében az, hogy mindig a vesztes forradalmainkra emlékezünk, nem-e kontraproduktív, nem-e alakít ki bennünk torz történelemképet mindez?” – tette fel a kérdést az erdélyi 56-os. 

Zsigmond Barna Pál csíkszeredai főkonzul azt mondta, hogy az akkor fellázadt emberek kizökkentették az idők járását, győzött a lehet másként akarata.

„A forradalom kirobbanásának legfontosabb oka a hazugsággal való szembenállás volt. Minden szabadságra vágyó ember, várta akkor a külföldi segítséget, de magára hagyták Magyarországot. Ez tanít meg minket arra, hogy csak magunkra számíthatunk akkor, ha másoknak a segítségnyújtás nem egyezik az érdekeikkel” – figyelmeztetett a főkonzul.

Az RMDSZ nevében Tánczos Barna szenátor szólt az egybegyűltekhez. Beszédében párhuzamot vont az akkori megtorlások, valamint a jelen Romániájának titkosszolgálati nyomásgyakorlás, a korrupció, a hatalmi ágak összefonódása, valamint a sürgősségi kormányrendeletek alapján történő kormányzás között. A DNA Horváth Anna kolozsvári alpolgármester ellen folyó eljárásra utalva mondta, hogy mindig kell legyenek olyanok, akik a meghurcoltatásoktól való félelem ellenére is vállalják a munkát a közösség érdekében.

A Gloria Victis emlékműnél az egyházi elöljárók felszólalása és áldása zárta a szombat esti megemlékezést. Az eset folyamán a Csíki Játékszín színművészei Lucza Béla csepelgyári munkás, valamint Bálintit Károlyné Apor Éva forradalmi emlékirataiból olvastak fel.

banner_4BtporpC_300x250-HU.jpg

Kapcsolódók

banner_33n1iUxf_maltai-970x250.gif
banner_jpL2NADm_maltai-300x250.gif

Kimaradt?