banner_phBMMWg3_970x250_Mol_HU.jpg
banner_6stHcYKY_300x250_Mol_HU.jpg

Így állunk most a kormányfő szerint – a román gazdaság helyzete számokban

A román gazdaság helyzetét ismertető hétfői miniszterelnöki expozénak alig volt visszhangja, a sajtó inkább a beszédet követő politikai vitával foglalkozott. Mutatjuk a Dacian Cioloș által ismertetett adatokat. 

A miniszterelnök már beszéde elején leszögezte: kormánya év végéig semmiféle adót, illetéket nem kíván növelni. Hangsúlyozta: mindennek éppen az ellenkezője történik, hiszen a kabinet 9 százalékra csökkentette a mezőgazdasági munkálatok hozzáadottérték-adóját. A mezőgazdasági kistermelők számára az adótörvénykönyv egyszerűsítésével kedvezményes hozzáadott értékadó-rendszert vezetnek be, ami egyben a bürokrácia csökkenését is maga után vonja. Ugyanakkor a kormány idén további 23 finanszírozási keretet hozott létre falufejlesztésre 1,3 milliárd euró értékben, ami kiegészíti a tavalyi, 1,5 milliárd lejes kereteket.

A miniszterelnök szerint Románia gazdasági növekedése megfelelő szintet ért el idén, és a növekedés trendje állandósulni látszik. Az első félévben 5,2 százalékkal nőtt a bruttó nemzeti termék, és az idei évre előirányzott növekedés 4,8 százalékos lesz. 2016. második felében egyébként a bruttó nemzeti össztermék reális értéke 6 százalékkal lett nagyobb a megelőző évhez képest – sorolta a kormányfő.

Fenntartható növekedés

A miniszterelnök szerint a gazdasági gyarapodás fenntartható, mivel egyrészt a fogyasztáson, másrészt a beruházásokon alapul. Ehhez tehát a strukturális reformok folytatására, újabb beruházásokra lenne szükség. A befektetések összege különben több mint 7 százalékkal emelkedett az előző év hasonló időszakához képest.

Az állami beruházások összege az utóbbi hét hónap folyamán megközelítette a 13 milliárd lejt, ami a bruttó nemzeti össztermék 1,7 százalékával egyenlő, a külföldi közvetlen beruházásoké pedig az első félévben, 2,3 milliárd lej volt, ami közel 30 százalékos növekedést jelent a tavalyi év hasonló időszakához képest.

A gazdasági növekedésben egyébként a fogyasztás játssza a főszerepet, amelynek elsősorban a kisvállalkozások látták a hasznát, a szolgáltatások például 8, az idegenforgalom pedig 20 százalékkal növekedett.

A gazdasági növekedés számos munkahely esetében és a jobb bérezésben is megmutatkozik. Utóbbi esetében például a nettó átlagfizetés 12 százalékkal volt magasabb, mint 2015. júliusában. A bérek leginkább a számítástechnikai, az élelmiszer- és textilipari szektorban lettek magasabbak.

Csökkenő – de még mindig magas – munkanélküliség

Az alkalmazottak száma egyébként az idei első félévben növekedett. Tavaly július óta 152 ezer alkalmazottal van több az országban, közülük 140 ezer a magán-, 12 ezer az állami szektorban dolgozik. A magánszektorban létrejött 140 ezer munkahely közül mintegy 100 ezer a szolgáltatásokban, 40 ezer pedig a termelőszektorban létesült. Így a munkanélküliségi ráta a tavalyi 6,8 százalékról az idei év első felében 6,3 százalékra esett vissza.

Az újabb munkahelyek létesítésére továbbra is szükség van, hiszen ily módon a gazdasági növekedés pozitív kihatással lehet az életszínvonalra, a nyugdíjrendszerre, a nyugdíjakat biztosító pénzügyi eszközökre – mondta a kormányfő. Dacian Ciolos a nyugdíjrendszert stabilnak nevezte a járulékalapú nyugdíjak esetében. A járulékalapú nyugdíjrendszeren kívül eső, különleges nyugdíjak erőltetése azonban a nyugdíjrendszer felborulásához vezethet – tette hozzá.

A miniszterelnök viszont nem tagadta, hogy a munkanélküliség bizonyos társadalmi rétegekben még mindig magas maradt, a fiatalok körében például 20-21 százalékos.  A kormány terve az, hogy munkaerő-mozgósítási programot dolgoz ki, amelynek alkalmazásával a munkaerő a munkaerő-hiányos gazdasági szektorokba irányítható.

Növekvő export, negatív mérleg

Kedvezően alakultak az exportok is, amelyek az első félévben 4,2 százalékkal növekedtek, miközben az Európai Unió szintjén 0,8 százalékkal estek vissza. Az export növekedés ellenére az ország kereskedelmi mérlege továbbra is negatív, hiszen ebben az időszakban az importnövekedés elérte a 11 százalékot.

Az állampénztárra jótékonyan hatott az a tény, hogy az adóhatóság bevételei az idei év első nyolc hónapjában meghaladták a 132 milliárd lej, ami 1,6 milliárd lejes növekedést jelent tavalyhoz képest.

A költségvetési hiány 2016. első hét hónapjában viszonylag alacsony maradt, értéke 1,73 milliárd lej volt, ami a bruttó nemzeti össztermék alig 0,23 százaléka. Ez az összeg azonban év végéi még növekedni fog, a kiadások, a beruházási költségek emelkedésével egyidőben.

A miniszterelnök szerint az infrastrukturális beruházásokkal azonos prioritású kormánya számára a bürokrácia csökkentése. Emlékeztetett: az állampolgárok az adóikat, illetékeiket már bankkártyával is fizethetik, a következő hónapban pedig interneten is megtehetik a ghiseu.ro oldalon portálon. A kormány elképzelése szerint ugyancsak ősszel vezetik be a rendszert, amely lehetővé teszi az adóigazolványok számítógépes átvételét is.

banner_3QCqSgiR_Artboard 2-100.jpg
banner_GPTpbb6w_970x250.jpg

Kapcsolódók

Kimaradt?