banner_ImRoxvBN_webbanner_970x250.gif
banner_Qadt244U_webbanner_728x90.gif
banner_3UKEdCdT_webbanner_300x250.gif

Erdélyből elszármazott szászok feltérképezték szülőfalujuk temetőjét

Egy Erdélyből elvándorolt szász házaspár rendbe tette és feltérképezte szülőfaluja temetőjét, hogy az onnan elszármazott családok megtalálják felmenőik sírjait - közölte pénteken az Agerpres hírügynökség.

A németországi Northeimben élő Waltraud és Alfred Grossnak egyhetes munkájába került a Maros megyei Szénaverős (németül Zenderesch, románul Senereus) szász temetőjében 164 síremlék megtisztítása, azonosítása és lefényképezése. Az ötlet tavaly merült fel, amikor mintegy háromszáz elszármazott gyűlt össze a faluban az utolsó szász család elköltözésének 25 éves évfordulója alkalmából, de sokan hiába bolyongtak a temetőben, nem tudták már megmutatni a Németországban, Ausztriában, vagy Kanadában született fiataloknak a nagyszülők, dédszülők sírját.

Grossék drótkefével távolították el a mohát a sírkövekről, krétaporral tették olvashatóvá a feliratokat, majd megszámozott fémlapokat szerelve rájuk valamennyit lefényképezték, a fotókat pedig közzétették a Szénaverősről elszármazottak egyesületének közösségi oldalán.

"Majdnem minden sírt azonosítottunk, készítettünk egy térképet, feltöltöttük a képeket az internetes oldalunkra, hogy mindenki lássa, hol nyugszanak a felmenői. Dolgozunk a családfákon is, de ahhoz még levéltári kutatásra is szükség lesz, mert a faluban nagyon sok Weber, Gross, Konyen és Kreischer lakott" - magyarázta Alfred Gross az Agerpres tudósítójának.    

A legrégebbi sírkő 210 éves

A legrégebbi azonosított sírkő 1807-ből való, utoljára pedig 1991-ben temetkeztek ott, amikor Gartner Andreast, a falu harangozóját helyezték végső nyugalomra. A házaspár tucatnyi olyan - becslésük szerint - több mint 200 éves sírkövet talált, amelyen már olvashatatlan a felirat: ezeket a templomban akarják megőrizni. Ha végeznek a nyomozással az elkészült térkép és névjegyzék egy-egy példányát az egyházi levéltárában, illetve Szénaverős evangélikus templomában is elhelyezik - mondta Waltraud Gross.

 A Marosvásárhelytől 40 kilométernyire, a Kis- és Nagy-Küküllő közötti dombok közt fekvő Szénaverős első írásos említése 1430-ból származik. Az első világháborúig túlnyomórészt szászok lakták. Azóta népessége megfeleződött, jelenlegi mintegy 700 lakosának kétharmada románnak, egyharmada pedig romának vallotta magát a népszámláláson.

Kapcsolódók

Kimaradt?