Szigorodna a törvény: elkobozzák a falopáshoz használt járművet is

Lefoglalható/elkobozható nemcsak a faanyag, hanem az azt szállító jármű is, ha bebizonyosodik, hogy a rakomány illegális - olvasható abban a jogszabálytervezetben, amelyet a szenátus már elfogadott. A Hargita megyei rendőrség szóvivője szerint ezzel jelentősen visszaszorítható az illegális fakivágás és a falopás Székelyföldön is.

A kezdeményezők az erdészeti kihágásokra vonatkozó  171/2010-es törvényt módosítanák. Azzal indokolják beterjesztésüket, hogy a törvény nem fogalmaz világosan, így sok esetben csak az illegális szállítmányt kobozzák el a hatóságok, holott ezt a járművel is megtehetnék. 

A tervezet szerint illegális az a faszállítmány, amely nem rendelkezik a törvényben előírt dokumentációval, illetve a dokumentumokban feltüntetett adatok nem felelnek meg a valóságnak.

A faszállítmányok 25 százaléka illegális

Megkeresésünkre Csibi Magor, a WWF (Természetvédelmi Világalap) Románia elnöke megerősítette, a tervezet nagymértékben visszaszorítaná a fák illegális kivágását Romániában, vagy legalábbis megnehezítené az értékesítésüket. Hivatalos statisztikák szerint a romániai közutakon fuvarozott faanyag 25 százaléka törvénytelen származású, az intézkedések, büntetések viszont köszönőviszonyban sincsenek ezzel az aránnyal - tette hozzá Csibi Magor.

A szakember szerint a szigorúbb szankciók mellett arra is szükség lenne, hogy a Románia erdőinek közel 50 százalékával gazdálkodó Romsilva (állami erdőgazdálkodási társaság) jogállása megváltozzon. "Továbbra is nyersanyag formájában vándorolnak ki külföldre az ország erdei, ha a Romsilva hatékonyságának egyedüli mértéke a profit marad. A megoldást az jelentené, ha hatékonyságának fokmérője elsősorban az illegális fakitermelés elleni harc lenne" - magyarázta a WWF Románia elnöke.

Arra a kérdésre, hogy mennyire váltotta be a hozzá fűzött reményeket a Korodi Attila volt környezetvédelmi miniszter nevével fémjelzett erdészeti kerettörvény, Csibi Magor elmondta: a gondot a jogszabályban megfogalmazott elvek gyakorlatba ültetése jelenti. "Az úgynevezett másodlagos törvények - gondolok itt például a szűz erdőkre, a faanyag eladására, a faiparban dolgozók státusára, a monopóliumok visszaszorítására vonatkozó rendelkezésekre - nem olyan formában jelentek meg, hogy mi ezzel elégedettek legyünk, és úgy érezzük, azokat az ígéreteket, amelyek az erdőtörvényben megfogalmazódtak, betartják" - magyarázta. Hozzátette, szinte semmilyen alkalmazás nem jelent meg azzal az elképzeléssel kapcsolatban sem, hogy a romániai erdőkitermelés a helyi közösségek hozzáadott értékteremtésén fog alapulni. "Az kerettörvényről szóló vita éppen arról szólt, hogy Románia többé ne adjon el nyersanyagot, hogy a helyi közösségek dolgozzák fel azt, hiszen így nemcsak ők és az erdők járnak jól, hanem az állami költségvetésbe is több pénz befolyik. Ezt mindenki belátja, mégsem történik semmi" - mutatott rá.

Hargita megyében naponta van erdészeti kihágás

Megkeresésünkre a Hargita megyei rendőrség szóvivője, Gheorghe Filip elmondta, a megyében naponta regisztrálnak minimum egy erdészeti kihágást. A szóvivő tájékoztatatása szerint a megyében nemcsak az illegális faszállítmányokat foglalják/foglalták le, hanem súlyos esetekben a járművet is - igaz, ritkán történik ez az intézkedés. Hozzátette, a rendőrség traktorokat, fogatokat, láncfűrészeket is zár alá helyezett, ezek sorsáról (hogy elkobozhatók-e) a bíróság dönt.

Gheorghe Filip üdvözli, hogy szigorítanák a büntetéseket. Elmondta, hogy a Hargita megyei rendőrség korábban már javasolta a közvitákon annak a famennyiségnek a csökkentését, amely alapján az illegális vágás már nem szabálysértésnek, hanem bűncselekménynek minősül. "Ha már a kis mennyiség is bűncselekménynek minősülne, a rendőrség szigorúbban járhatna el, ezzel pedig még hatékonyabban vissza lehetne szorítani a lopásokat" - magyarázta.

A Hargita megyei rendőrség 2015-ben 2 261 köbméter faanyagot foglalt le/kobozott el 734 711 lej értékben, ez 16,36 százalékkal több, mint az azt megelőző évben. 500 esetben szabtak ki büntetést, 200 esetben indult büntetőeljárás. Tavaly 119-cel kevesebb falopással kapcsolatos bűncselekményt regisztráltak, mint 2014-ben.

A székely megyékben (is) alig kerül bíróságra a falopás

A Greenpeace Románia tavaly közzétett jelentése szerint a hatóságok által lefülelt falopások elenyésző része kerül bíróságra országszerte, így Székelyföldön is.

A szervezet adatai szerint 2013-2014-ben országszerte több mint 45 500 falopásos esetre derült fény, ami 62 esetnek felel meg napi átlagot számolva. 2009 és 2011 között naponta átlagban 28 ilyen esetet lepleztek le, 2012-ben 50-et. A jelentésben a Greenpeace Románia felhívta a figyelmet arra, hogy a növekvő szám egyszerre jelentheti azt, hogy a hatóságok hatékonyabban végzik a munkájukat, és azt, hogy az illegális vágások egyre gyakoribbak Romániában.

A 2014-2013-ban a törvénytelenül kivágott és lefoglalt famennyiség meghaladta az 1 millió köbmétert, ez a mennyiség 120 ezer köbméterrel több, mint a 2012-ben, és 453 ezerrel több, mint a 2009-2011 közötti lefoglalt mennyiség. A kormány még ennél is riasztóbb adatokkal számol: évi 8,8 millió köbméter fára becsülhető az illegális erdőirtás, beleszámolva azt a mennyiséget is, amit a hatóságoknak nem sikerül lefoglalniuk.

A legtöbb illegális vágást 2013-2014-ben Argeș, Bákó és Maros megyében regisztrálták a hatóságok, a sorban Bihar megye következik 2 235, majd Kovászna 2 188 esettel. Hargita megyében 1 720 illegális fakivágást jegyeztek.

Ha az ellopott fa mennyiségét nézzük, Kolozs, Fehér és Máramaros megye jár az élen: Kolozs megyében az illegálisan országszerte kivágott fák 37 százalékát pusztították el, Fehér megyében a 23 százalékát, Máramaros megyében a 18 százalékát.

Bár 2013-2014-ben 45 500 falopásos esetre derült fény, az említett időszakban mindössze 33 898 esetben indított nyomozást az ügyészség: 2013-ban 17 357, 2014-ben pedig 16 541 esetben. A szervezet adatai szerint 2013-ban a 17 357 eset közel 61 százalékánál nem tudtak az ügy végére járni még abban az évben, a felgöngyölített 6 775 esetnek pedig mindössze 15,53 százaléka került bíróságra.

A legtöbb ügy 2013-2014-ben Vrancea, Fehér, Bákó, Neamț, Suceava, Máramaros és Argeș megyében került bíróságra. A székely megyék ebből a szempontból nem igazán jeleskednek. 2013-ban szintén nem volt benne a top tízben se Maros, se Hargita, se Kovászna megye. 2014-ben, mivel visszaesett a bíróságra küldött esetek száma országszerte, a top tízes lista végére felkerült Kovászna megye is.

Emlékeztetésképpen: 2013-2014-ben Maros megyében 3 351, Hargita megyében 1 720, Kovászna megyében pedig 2 188 falopásos esetet regisztráltak a hatóságok. 

banner_fqCTjirk_Double Rise 3oo.jpg
banner_slFPWcPP_WhatsApp Image 2021-07-23 at 15.48.23 79o.jpg

Kapcsolódók

Kimaradt?