Winkler Gyula európai parlamenti képviselőt választotta újra elnökének szombaton az RMDSZ Hunyad megyei szervezete. A dévai tisztújító küldöttgyűlésen jelen volt Kelemen Hunor szövetségi elnök is.

„Az építkezésen kívül nincs más alternatívánk a következő időszakban. Nagyon fontos, hogyan reagálunk a körülöttünk végbemenő változásokra: falat építünk vagy vitorlát bontunk és megpróbáljuk befogni vitorlánkba a változás szelét. Hiszek abban, hogy az RMDSZ feladata ez utóbbi” – mondta a küldöttgyűlésen Kelemen Hunor.

Az RMDSZ elnöke politikai tájékoztatójában három olyan jelentős kihívásról beszélt, amely a következő években is elengedhetetlenné teszi a magyarság döntéshozásbeli képviseletét: az alkotmánymódosításról, a közigazgatási átszervezésről, illetve az államelnök kezdeményezte oktatási közvitáról, amely újabb reformot eredményez majd. „Ha csupán e három történésre gondolunk, több arra vonatkozó érvre szinte szükség sincs, miért kell erős szervezetként jelen lennünk a helyi és országos döntéshozás különböző testületeiben” – tette hozzá.

A politikus szerint az RMDSZ eszköz, nem pedig cél, hiszen a legfontosabb az emberek képviselete és a közösség szolgálata. Azonban a romániai magyarság számára nem mindegy, hogy ez az eszköz gyenge vagy erős lesz a 2016-ban bekövetkező két választás után – szögezte le.

Kelemen Hunor szerint Romániában több fontos változás is várható. Ezek közül elsőként az alkotmánymódosítást említette, amely 2017-ben esedékes, és amelynek kapcsán az RMDSZ álláspontja továbbra is az, hogy új alaptörvényre van szükség, nem a jelenlegi foldozására. Kelemen Hunor szerint ugyanakkor közigazgatási reform is várható, amelyre az érdekképviseletnek kiemelten figyelnie kell, hiszen ha a szándék az, hogy a jelenlegi fejlesztési régiókat alakítsák át közigazgatási egységekké, akkor ez a változás az erdélyi magyarság 50-70 százalékát érintheti negatívan, hiszen Székelyföldön és Partiumban az etnikai arányokat változtatná meg. Ezt az RMDSZ-nek meg kell akadályoznia, hiszen a képviseletet lehetetlenítené el.

 „Ugyanakkor az államelnök által kezdeményezett oktatási közvita sem történhet meg nélkülünk, hiszen ez átfogó reformot és vélhetően a 2018-2019-es tanévtől hatályos új tanügyi törvényt is eredményez majd. Ezért országszerte arra kérjük a tanárokat és politikusainkat, hogy kapcsolódjanak be ebbe a vitába, képviseljék a magyar oktatás szempontjait” – nyomatékosította Kelemen Hunor. Hozzátette: mindezek fordulópontok a hazai társadalom életében, olyan változások, amelyek évtizedekre meghatározhatják a magyar közösség jövőjét.

 „Tudnunk kell, választások előtt pedig folyamatosan tudatosítnunk is azt, hogy csak önmagunkra számíthatunk, helyettünk senki nem képviseli a magyar érdeket” – hangsúlyozta a szövetségi elnök, aki szerint ez a szórványban hatványozottan igaz. Megköszönte Winkler Gyula Hunyad megyei elnöknek, hogy az országos politikában is a szórvány élharcosa, munkájával és meglátásaival alakítja a szövetségi szórványpolitikát. „Nem elég értéket teremtenünk, meg is kell védenünk, biztonságba kell helyeznünk. Ezért is köszönöm az erre irányuló munkát” – mondta az RMDSZ elnöke, aki további támogatásáról biztosította az EP-képviselőt, az RMDSZ megyei elnökét.

Winkler: az RMDSZ a szórvánnyal teljesedik ki

Winkler Gyula beszámolójában csapatmunkáról és közös sikerekről beszélt. „Megválasztásomkor tíz pontban összegeztem céljaimat. Most ugyanezt a tíz pontot helyeztem magam elé, hogy ellenőrizhessem, mit sikerült megvalósítani ezekből” – reflektált elnöki programjára az EP-képviselő, aki a közösségépítés terén a Hunyad Megyei Magyar Napokat, a közösségért végzett munka honorálása tekintetében a Barcsay Ákos-díjat említette.

„Arról se feledkezzünk meg, hogy az Örökségünk őrei műemlékvédő program innen indult, és azóta sikeres erdélyi karriert futott be. Ugyanakkor a mi kezdeményezésünkre nyilvánították november 15-ét, Bethlen Gábor fejedelem születésnapját a Magyar Szórvány Napjává” – sorolta az eredményeket Winkler Gyula, aki az összefogás hatékony példájaként említette a Székely-Szórvány együttműködést, amely a magyar közösségek találkozása révén identitáserősítő szerepet tölt be a Hunyad megyeiek életében.

A megyei elnök nehezményezte, hogy nem tudták megakadályozni annak a magyarellenes hatósági döntésnek az eredményét, amelynek nyomán lebontották Déván a Barcsay Ákos-szobrot. „Ez a bírságon megnyert per is bizonyítja, nem elég létrehoznunk az értékeket, meg is kell védenünk ezeket. A megyei képviselet szintjén is az a célunk, hogy megőrizzük súlyunk a közigazgatási intézményekben” – mutatott rá a megyei elnök, aki szerint a parlamenti választások új törvénye lehetővé teszi, hogy nagyon alapos munkával a Hunyad megyei magyarság visszaszerezze parlamenti mandátumát.

„Az RMDSZ a szórvánnyal teljesedik ki, ezért úgy vélem, hogy csak egyetlen stratégia lehetséges: ha a szövetség velünk együtt képzeli el és tervezi a jövőjét” – fogalmazott végül Winkler Gyula.