A pénteken, Nagyenyeden ünnepelt Magyar Szórvány Napja keretében tartott szórványkonferencia második paneljében Tamás Sándor, Kovászna megyei tanácselnök, Zonda Erika, a Hargita Megye Tanácsának programigazgatója, a Székely-Szórvány kapcsolatokért felelős munkatársa, Winkler Gyula, EP-képviselő, a Hunyad megyei RMDSZ elnöke, Décsei Attila, a Beszterce-Naszód megyei RMDSZ elnök és Molnár Zsolt Temes megyei parlamenti képviselő szólaltak fel.

Kelemen Hunor szövetségi elnök az „Együtt, tovább: Az Összetartozunk Székelyföld-Szórvány Partnerségi Program” címet viselő panelt felvezető szövegében elmondta: nagyon fontosak azok az együttműködések, ahol az Erdélyben együtt elő magyar közösségek összekapcsolása a cél. „Ezt az együttműködést az Összetartozunk Székely-Szórvány Partnerség alapozta meg, amelynek üzenete az összefogás volt, a közös céljainkat külön-külön nem tudjuk elérni, együtt kell tennünk mindezért”- hangzott el Kelemen Hunor felvezetőjében.

„Szeretem az egyenes beszédet.  Sokan mondják azt, hogy mi, székelyföldiek nem értjük, hogy mi történik a szórványban, valamint mi is úgy gondoljuk, hogy a szórvány nem érti, mindazt, ami bennünket vesz körül. Ez nem igaz, hiszen folyamatosan kapcsolatban vagyunk, tudunk egymás gondjairól és legfőképp tudjuk, hogy közösen tudunk előre lépni” – hangsúlyozta Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke, majd hozzátette: a szórványban élőknek, nem első sorban anyagi támogatásra van szükségük, hanem sokszor egy jó szóra nagyobb igényt tartanak. A Kovászna Megyei Tanács elnöke úgy vélte, hogy a székely-szórvány partnerkapcsolatokat bővíteni kell, így a magyarországi testvérkapcsolatok bevonását szorgalmazta.

„Úgy érzem, hogy sikerült hozzájárulni az elmúlt években a Szövetség legfontosabb célkitűzésének megvalósításához, azaz kivettük részünket a közösségépítésből, hiszen a székely-szórvány együttműködés újból és újból bizonyítja, hogy a szórványban élők számára identitást erősít és önbizalmat ad, ugyanakkor a székelyföldiek is arról számolnak be, hogy élménnyel gazdagodnak és egyre fontosabb számukra ez a partnerség, amely az RMDSZ szórvány cselekvési terve egyik legfontosabb elemének tekinthető" – fogalmazott Winkler Gyula EP-képviselő.

Tamás Sándorral egyetértve az RMDSZ Hunyad megyei elnöke is a háromszögesítést, a magyarországi testvérkapcsolatok bevonását szorgalmazta. A hálózatok szerepének felértékelődése kapcsán az EP-képviselő elmondta, hogy az RMDSZ szórvány cselekvési terve és a székely-szórvány együttműködés is erre a huszonegyedik századi kihívásra válaszol, vagyis a hálózatépítésre teszi a hangsúlyt. Winkler Gyula, utalva a szövetségi elnök évértékelőként is felfogható beszédére, javasolta, hogy a Magyar Szórvány Napja mindig adjon alkalmat az éves tevékenység mérlegének megvonására és a következő év legfontosabb céljainak megfogalmazására.

Zonda Erika, a Hargita Megyei Tanácsának Székely-Szórvány programigazgatója előadásában ismertette azokat a sikeres programokat, amelyeket Hargita megye a szórványban élő magyar közösségekkel együtt bonyolít le, majd ezt követően az idei év legnagyobb megvalósítását mutatta be: „A Krassó–Szörény megyével megvalósítandó partnerségi kapcsolat új dimenziót nyit partnerségeinkben”.

,,A Beszterce-Naszód megyei szórványmagyarság mindig kitartott azon elv mellett, miszerint csak közösen tudunk előre lépni és tenni az érdekeink érvényesítése terén, és ezt bizonyította minden választási kampány alkalmával is. Megyénkben a magyarság 90 százaléka támogatja érdekvédelmi szervezetünket. Ezt a bizalmat szeretnénk meghálálni azáltal, hogy minden szinten, kulturális, szociális, jogi téren a besztercei magyarság gondjainak megoldására törekszünk” – ismertette Décsei Attila, az RMDSZ Beszterce- Naszód megyei szervezetének elnöke a panel utolsóelőtti előadásában.

Molnár Zsolt, az RMDSZ Temes megyei parlamenti képviselője beszédében áttekintette a Szövetség szórványprogramjait, ismertette: „Az RMDSZ első évtizedében aktív  szerepet vállalt a közösségek megszervezésében, folyamatosan támogatta a szórványban működő civil szervezetek, a magyar történelmi egyházak és felekezetek, a magyar civil és szakmai szervezetek, valamint az érdekképviselet együttműködését. Második évtizedében a Magyar Házak és oktatási központok létrehozására került a hangsúly, megőrizve a közösségépítés kiemelt támogatását. Az RMDSZ szórványpolitikája segítségével jelentős infrastrukturális befektetéseket végeztünk a magyar nyelvű oktatási és kulturális intézményi hálózat fejlesztésére, hozzájárultunk az államosított ingatlanok és javak visszaszolgáltatásának folyamatához”.

A képviselő a harmadik évtized céljairól elmondta, hogy a kapcsolatok és hálózatok kerültek előtérbe. „Az Összetartozunk székely-szórvány partnerség kialakítása a közösségi szolidaritás megnyilvánulását jelentette, a Székelyföldi és szórványban élő közösségek egymásra figyelését és együttműködését jelenti. A kialakított hálózatok nem csupán székely és szórvány közösségeket kapcsolták össze, hanem  utat nyitottak a határon átívelő kapcsolatok irányába is. Az Európai Unió rendszerében a kapcsolatok és partnerségek által tudunk többletértéket előállítani” – zárta beszédét a képviselő.

A nagyenyedi szórványkonferencián Zonda Erika, a Hargita Megye Tanácsának programigazgatója és Bálint Mihály, az RMDSZ Krassó-Szörényi elnöke aláírták a Hargita és Krassó-Szörény megyék közötti partnerséget. Ezt követően Székely István, az RMDSZ társadalomszervezésért felelős főtitkárhelyettese bemutatta Az Összetartozunk Székely-Szórvány Partnerségi Program kiadványát.

Kerekes Hajnal, az RMDSZ Fehér megyei szervezetének ügyvezető elnöke az Áprily estek emlékkönyv és a Szent István napok a Fehér megyei mélyszórvány templomokban című kiadványt ismertette a jelenlévőkkel.

Huszonhat örökbefogadott műemlék

Az Örökségünk Őrei - Fogadj örökbe egy műemléket program eredményeit Hegedüs Csilla, az RMDSZ kulturális főtitkárhelyettese mutatta be a harmadik panel keretén belül, majd ezt követően az Örökségünk őrei plakett átadására került sor, amelyet a Bethlen Gábor Kollégium diákjainak nyújtottak át.

„A Romániai Magyar Demokrata Szövetség 2012-ben indította útjára a Szórvány cselekvési terv részét képező Örökségünk őrei - Fogadj örökbe egy műemléket programot. A program célja a szórványban elő magyar közösségek identitástudatának megőrzése, a közösségi élet helyszíneinek biztosítása, az összetartozás érzésének kialakítása és fenntartása, épített örökségünk védelme, ápolása által”- ismertette Hegedüs Csilla, az RMDSZ kultúráért felelős főtitkárhelyettese.

Elmondta, a program sikerére való tekintettel, szükségesnek látták az „Örökségünk őrei erdélyi hálózatának” megalakítását, melynek célja egyrészt növelni épített örökségünk védelmének hatékonyságát, alapot teremteni a közös stratégiák kidolgozásának, másrészt a közösségépítő, identitásmegőrző programokra vonatkozó tapasztalat-átadás. ,,Az Örökségünk őrei erdélyi hálózata 26 örökbefogadott műemléket és emlékművet tartalmaz napjainkig. Magyarság szigeteket akartunk kialakítani, ahol magyar kulturális programok műkődnek, és mindezt a helyi közösség segítségével” – mutatott rá Hegedüs Csilla.

A harmadik panelbeszélgetés keretében a dévai Téglás Gábor Iskolacsoport képviselői bemutatták azokat a műemlékeket és emlékműveket, amelyeket az iskola diákjai örökbe fogadtak.

Lőrincz Helga, Fehér megyei kisebbségi tanfelügyelő bemutatta a Fogadj Örökbe egy műemléket programot Fehér megyében. „Könnyű volt tehát igent mondani akkor, amikor megkérdeztek minket arról, hogy bekapcsolódunk – e az „Örökségünk Őrei” című programba. Hozzáteszem azt is, hogy a programot Ilyefalván hirdették meg, Bethlen Gábor szülőházában, tehát ez a Fehér megyei magyar pedagógusoknak szinte kötelező. Ki lehetne a Bethlen szellemiség hűbb követője, mint a Fehér megyei magyar pedagógus, akinek a fejedelem közel 400 éve magyar iskolát létesített az anyanyelvű oktatás biztosítására. Így tehát a program kötelez minket és mi vállaltuk ezt a kötelességet. 2013 tavaszán a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium diákjai, osztályfőnökeik vezetésével örökbe fogadtak tizenegy műemléket” – hangzott el Lőrincz Helga tanfelügyelő bemutatójában.  A felszólalásokat az Örökségünk Őrei vetélkedő Fehér megyei nyerteseinek bemutatkozása és díjazása követte.

Winkler: a szórvány támogatása közösségünk jövőjének ügye

A Nagyenyeden megtartott Magyar Szórvány Napjának záró momentumát képezte az a közös zárónyilatkozat elfogadása, amelyet Winkler Gyula EP-képviselő, az RMDSZ Hunyad megyei elnöke ismertetett. „A zárónyilatkozat az RMDSZ XI., csíkszeredai kongresszusa által meghatározott feladatok teljesítése mentén kimondja, hogy a közösségi autonómiaformák létrehozása és a kulturális autonómia megvalósítása csak a Székelyföldön, a szórványban és az interetnikus környezetben élő magyar emberek szolidáris cselekvése által lehetséges” – mutatott rá Winkler Gyula európai parlamenti képviselő.

„A mai nagyenyedi, erdélyi és Kárpát-medencei Magyar Szórvány Napjának ünneplése szorosan kapcsolódik az elmúlt időszak erdélyi kezdeményezéseihez, amelyek a közösségi szolidaritás erejét bizonyítják. A Székelyek Nagy Menetelése, a régióátszervezéssel kapcsolatos helyi népszavazásokért gyűjtött nagyszámú aláírás, valamint ma, a Magyar Szórvány Napjának megünneplése Szövetségünk politikai cselekvésének széles közösségi alapjait bizonyítják” – hangsúlyozta Winkler Gyula.

A politikus a zárónyilatkozatból a következőket emelte ki: „a Romániai Magyar Demokrata Szövetség tevékenységének alapja a romániai magyar nemzeti közösség szülőföldön való megmaradása és gyarapodása. Az erdélyi magyar szórványközösségek támogatása és megerősítése közösségünk jövőjének alapvető ügye, amely a szórványban, az interetnikus környezetben és a tömbben élő közösségek aktív szolidaritásával teljesedhet ki”.