Tavaly Romániában és Bulgáriában haltak meg a legtöbben közúti balesetben az Európai Unióban - olvasható az Európai Bizottság csütörtökön közzétett jelentésében.

Az adatok szerint 2015-ben Romániában és Bulgáriában 95-95 közúti haláleset jutott egymillió lakosra, ez a szám a legmagasabb az unióban. Románia 2010-ben is elöl járt, akkor 117 haláleset jutott egymillió lakosra.

A 2015-ös adatok alapján Romániát és Bulgáriát Lettország (94), Horvátország (82), Litvánia (82), Lengyelország (77), Görögország (74), Cseh Köztársaság (70) követi. Magyarországon tavaly 66 közúti haláleset jegyeztek egymillió lakosra, a legkevesebbet Máltán (26), Hollandiában (28) Svédországban (27), az Egyesült Királyságban (29).

Megtorpant a csökkenés

A bizottság által csütörtökön közzétett, a közúti közlekedés biztonságáról szóló 2015. évi statisztikák tanúsága szerint továbbra is igaz, hogy Európa közútjai a legbiztonságosabbak a világon, ám megtorpant a közúti közlekedési balesetek halálos áldozatainak számában eddig tapasztalt csökkenés. Tavaly 26 ezren haltak meg Európa útjain, 5 500-zal kevesebben, mint 2010-ben. A 2014-es helyzethez képest azonban semminemű javulást nem lehetett tapasztalni ezen a téren uniós szinten.

A bizottság becslései szerint ráadásul 135 ezren szenvedtek a múlt évben súlyos sérülést közúti balesetekben az EU területén. A súlyos sérüléssel járó, illetve a halálos közúti balesetek miatt a társadalomra háruló költségek (rehabilitáció, gyógyítás, anyagi károk stb.) legalább 100 milliárd euróra rúgnak.

A közlekedéspolitikáért felelős uniós biztos, Violeta Bulc így nyilatkozott a helyzetről: „Egyetlen elveszített emberélet vagy súlyos sérülés is sok. Az elmúlt évtizedekben figyelemre méltó mértékben sikerült csökkenteni a halálos kimenetelű közlekedési balesetek számát, de mostanra megtorpant ez a folyamat, ami aggodalomra ad okot. Az EU azt a célt tűzte ki maga elé, hogy 2020-ig Európában a felére csökkenti a közúti balesetek halálos áldozatainak számát, ezért nagyon sok még a tennivaló. Arra biztatom a tagállamokat, hogy mind a szabályok betartatása, mind a figyelemfelhívás terén fokozzák eddigi erőfeszítéseiket" – fogalmazott a biztos.

Bulc elismerte, természetesen a megelőzésnek is megvan a költségvonzata, de ezek a költségek korántsem jelentenek akkora terhet, mint a személyi sérüléssel vagy halállal végződő közúti balesetek miatt a társadalomra nehezedő, 100 milliárd eurónyi kiadás. Közölte, hogy a bizottság a maga részéről a jövőben is a tettek mezejére lép, ha azzal európai szinten egyértelműen és érdemben hozzá tud járulni a tagállami erőfeszítésekhez. Szerinte közép- és hosszú távon például rendkívül ígéretes megoldást jelenthet az ütközések elkerülésére az ún. „összekapcsolt” és az automatizált gépjárművezetés.

Egymilló emberből 51,5 halt meg balesetben

2015-ben az EU-ban egymillió lakosra vetítve átlagosan 51,5-en haltak meg közúti balesetben. Nagyjából ugyanannyian, mint az ezt megelőző két évben. A stagnálás azt követően állt be, hogy 2012-ben és 2013-ban is számottevő, 8 százalékos csökkenést sikerült ezen a fronton elérni. Ebben több tényezőnek is szerepe lehet: a városokban manapság például egyre nagyobb a találkozási felület a védtelen közlekedők és a motorizált úthasználók között. A 135 ezer súlyos sérült jelentős hányada a bizottság becslései szerint az úthasználók veszélyeztetett csoportjából (gyalogosok, kerékpárosok stb. közül) került ki.

A bizottság most először tett közzé statisztikai adatokat erre vonatkozóan. Ez annak köszönhető, hogy a tagállamok elkezdtek összehasonlítható és megbízható adatokkal szolgálni a közúti közlekedési balesetek súlyos sérültjeiről. Megtettük tehát az első lépést abba az irányba, hogy európai szintű koncepciót dolgozzunk ki a súlyos sérülésekkel járó balesetek kapcsán - olvasható a jelentésről készült közleményben. 

Az adatok tagországok szerinti bontásából kiderül, hogy a közúti közlekedési balesetekben elhunytak számát tekintve igen nagy az eltérés az egyes tagállamok között, bár ennek mértéke évről évre csökken. Egyes, a közúti közlekedésbiztonság terén hagyományosan jól teljesítő tagállamok nem számoltak be látványos eredményekről, ugyanakkor három, korábban kiemelkedően sok halálesetet bejelentő tagországban számottevően javult a helyzet.