Elkaszálja az alkotmánybíróság a gyermeknevelési támogatások növelését?

Nem kizárt, hogy a kormány megtámadja az alkotmánybíróságon a gyermeknevelési támogatást szabályozó törvény szerdán elfogadott módosítását. Legalábbis erre engednek következtetni a kormányszóvivő kijelentései.

Dan Suciut szerdán nem adott egyértelmű választ, amikor az újságírók arról kérdezték, hogy az alkotmánybírósághoz fordul-e a Cioloș-kabinet. Kijelentette: a kormány továbbra is elvárja a parlamenttől, hogy nevezze meg a gyermeknevelési támogatás növeléséhez szükséges költségvetés forrást „úgy, ahogy az alkotmány is előírja”.

Az alkotmány 138. cikkelyének ötödik bekezdése szerint „a költségvetési kiadásokat csak az anyagi források megnevezésével lehet jóváhagyni”. Az alkotmánybíróság februárban többek között erre a cikkelyre hivatkozva nyilvánította alkotmányellenesnek a helyi választottak különnyugdíjáról szóló törvényt, így könnyen elképzelhető, hogy a gyermeknevelési támogatások rendszerének módosítása is hasonló sorsra jut.

A szóvivő hangsúlyozta, az alkotmány előírásai nem képezhetik alku tárgyát. Sietett hozzátenni, hogy a kormány is kiemelt figyelmet szentel a családalapítás ösztönzésének, és a gyermeknevelési támogatás növelését sem ellenezné, ha a parlament megmondaná, hogy honnan teremtsék elő a szükséges összeget.

Dan Suciu arra hivatkozott, hogy a költségvetés keretei rendkívül szűkösek, az idei deficitet 2,95 százalékosra tervezték. Emlékeztetett, hogy a tervezett költségvetési hiányt éppen a parlament hagyta jóvá, és a túllépése is csak a parlament jóváhagyásával lehetséges.

A politikusok szerint Cioloș menekül a felelősség elől

A parlamenti politikusok – pártállásuktól függetlenül – azt vetik a miniszterelnök szemére, hogy menekül a felelősség elől, mert nem volt jelen a parlamentben a gyereknevelési támogatás szabályozását módosító tervezet vitájakor. Ezt nyilatkozta a Maszolnak Kerekes Károly RMDSZ-es képviselő, és ez az álláspontja Sufina Barbunak, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) alelnökének is.

A politikus csütörtökön a RFI-nek nyilatkozva emlékeztetett, hogy a kormány képviselőinek kötelességük részt venni legalább államtitkári szinten a költségvetést is érintő tervezetek parlamenti vitáján. „Ha a kormány úgy ítéli meg, hogy nincs pénz a gyermeknevelési támogatás növelésére, akkor ezt az álláspontot a miniszterelnöknek a parlament plénuma előtt kellett volna képviselnie” – jelentette ki Barbu.

Mint ismert, a gyermeknevelési támogatások felső korlátjának eltörlését és a juttatások két évre történő kiterjesztését egyöntetű szavazattal fogadt el szerdán döntő házként a képviselőház. A törvény július elsején lépne életbe, ha az államfő kihirdeti. Ám addig meg lehet támadni az alkotmánybíróságon, és az államfő is visszaküldheti megfontolásra a parlamentnek.

Kapcsolódók

Kimaradt?