Moldávia autonóm tartományából, Gagaúziából érkezett a hétvégén egy tanárnő és egy diák Kolozsvárra tapasztalatcserére. Lidia Ostaş román szakos tanárnő a 150 000-es lélekszámú Gagaúz Autonóm Terület fővárosában, Komratban tanítja az állam nyelvére (moldávra) az orosz, bolgár és gagaúz gyerekeket. Látogatásának fő célja az volt, hogy kolozsvári magyar tanintézményekkel megismerkedve az erdélyi magyarok önszerveződési formáit odahaza népszerűsítse, akár modellként javasolja.

Románóra: a hivatalos idegen nyelv oktatása

A Fehér Holló Újságíróklub meghívására érkezett küldöttség az Onisifor Ghibu Líceum magyar tagozatán tartott bemutató órát. A kérdések akkor kezdtek záporozni, amikor kitűnt, hogy az 1994 óta autonóm Gagaúziában a moldáv (román) nyelvet kevesen beszélik, annak ellenére, hogy az alkotmány szerint Moldávia hivatalos nyelve a moldáv.

„A tantárgyakat Gagaúziában oroszul tanítják, a gagaúz anyanyelvet és irodalmat nem komplex tantárgyként oktatják, hanem a kommunikációt elősegítő órák keretében. Nagy hiány van a moldáv nyelvet ismerő gagaúz szakemberekben, pedagógusokban, és ezért hárul fontos szerep azokra, akik beszélik a moldáv nyelvet. Jómagam a galaci egyetemen képeztem tovább magamat, hogy a moldávot, vagy ahogyan külföldön nevezik: a románt, líceumban is taníthassam” – mondta a tanárnő, rámutatva, hogy Gagaúziában az állam nyelvét ugyanolyan idegen nyelvként tanítják, mint az angolt. 

A Református Kollégiumban a vendégeket Székely Árpád igazgató fogadta, aki a gagaúz kisebbség oktatás sajátosságait hallva rámutatott: mi, erdélyi magyarok is szeretnénk azt, ha a román nyelvnek sajátos státusa lenne a tantervben, hiszen nekünk a magyar az anyanyelvünk.

Másként értelmezzük a nemzet, ország, anyanyelv fogalmát

Vörös Alpár, az Apáczai-líceum igazgatója főleg az ortodox-török gagaúzok és az őket körbeölelő románság viszonyáról, az autonómiát szentesítő referendumról érdeklődött. Arra a kérdésére, hogy miért nem tanítják az összes tantárgyat gagaúz-törökül, a válasz bizonytalan volt, azt sejtetve, hogy a magyarok erdélyi önszerveződési szintje meglepte a gagaúz oktatót.

„Nincsenek gagaúz pedagógusaink, szakembereink, akik tankönyvet írnának vagy fordítanának… Az erre vonatkozó igény illetve koncepció sem egyértelmű. A szakembereink zöme orosz nyelven érvényesült, és így nehéz a mi anyanyelvünknek megtalálni a helyét az oroszos nyelvi környezetben. Mi magunk is igen gyakran oroszul beszélünk, annak ellenére hogy gagaúzok vagyunk és hogy az állam nyelve a moldáv.

Törökország támogat bennünket, de nem tekintjük anyaországnak, mint önök Magyarországot. Ezt nehéz megmagyarázni, mert nálunk egy kicsit másképpen értelmezik a nemzet, az ország, az anyanyelv, a haza fogalmát. Nekem édesanyám gagaúz, édesapám moldáv, de itt Kolozsváron döbbentem rá, hogy az anyanyelv az édesanyám nyelvét jelenti, és nem azt, minek-kinek vallom magam. Nekünk ezt másképpen mondták… A sógornőm a mi kisebbségünk, a bolgárok köréből került ki. Talán azért nem anyaországunk Törökország, mert mi keresztény törökök vagyunk, ők meg muzulmánok” – mondta Lidia Ostaş.

„Nevetséges nyelvet” beszélünk

Szabó Csaba kolozsvári újságíró, a meghívó Fehér Holló Médiaklub alapítója elmondta: számos hasonlóság mutatható ki a gagaúzoknak és az erdélyi magyaroknak a román/moldáv többséghez való viszonyában:

„Amikor Gagaúziában jártam, akkor éppen arról beszélgettünk fiatalokkal, hogy rájuk szóltak Kisinyovban, ne beszéljenek gagaúzul, mert az nevetséges nyelv. Törökországot akkoriban éppen azzal vádolták, hogy – úgymond – túlzottan beavatkozik a moldáv belpolitikába akkor, amikor a gagaúz-török társadalmi önszerveződést látványosan segíti.”

Hozzátette: innen Erdélyből nézve sok furcsaságot lehet felfedezni a moldáv etnikai tengerben túlélni vágyó gagaúzok életében. „Kolozsváron nemigen értik meg azt, hogy Moldávia állami nyelve a moldáv, és ez az alkotmányukban is benne van. Ez nem kacsintós probléma náluk. Azt sem értik sokan, hogy a Prut-on túl megszűnik a közép-európai gondolkodásmód, és az együttélés különös etnikai szimbiózisokat produkál” – mondta az újságíró.

Erdély a kapocs Európához

A Báthory-líceumban Tárkányi Erika, az RMPSZ Kolozs megyei elnöke fogadta a küldöttséget, aki a magyar pedagógusok önszerveződési igényéről beszélt. Az anyanyelv oktatása terén kitűnt: Erdélyben az „anyanyelvet” (magyar nyelv és irodalom) olyan szinten oktatják, hogy arról jelenleg csak álmodnak a gagaúz-törökök. A beszélgetés során egyértelművé vált: Erdélyben a magyaroknak összehasonlíthatatlanul magasabb szinten tanítják az állam nyelvét (a románt) is, mint Gagaúziában.

Az ide látogató gagaúz egyetemista elmondta: ő az első gagaúz-török fiatal, aki Marosvásárhelyet választotta az egyetemi évei színhelyéül. „Sokat tanulok a vásárhelyiektől, magyaroktól, románoktól” – mondta. „Külön köszönöm a Fehér Holló vásárhelyi csoportjának, különösképpen Ötvös Józsefnek, a Vártemplom lelkészének, hogy segített a beilleszkedésben” -tette hozzá.

A gagaúz vendégeket végül az RTV Kolozsvári Stúdiójának igazgatója, Romeo Couţi fogadta. A kerekasztal-beszélgetésen kirajzolódott: Erdélyben egyre többen vélik úgy, hogy Moldávia és ezen belül a gagaúz-törökök autonóm tartományának útja Erdélyen keresztül vezet Európába.