Az Adevărul „Polgármestereink” sorozatának friss interjújában Gheorghe Funar, Kolozsvár 1992 és 2004 közötti polgármestere nyilatkozott zsidó-magyar összeesküvésről, az Eminescut plagizáló „fogyatékos” Einsteinről és hasonlókról.

Az interjúnak már a kezdése erős: Funar a Román Kommunista Párt volt tagjaként győzött 1992-ben, amire a mai napig büszke, véleménye szerint nem a románok akarták megdönteni a rendszert, hanem a „Zsidó Világkormány”. Azért lehetett Kolozsvár polgármestere, mert a Ceaușescu-korszak programját folytatta, amely a magyaroktól védte meg a román nemzetet. „Ezek a magyarok csak kisebbség, és az egyetlen kisebbség, amelyik nem ismeri el a nagy egyesülést és nem lojális a román állammal szemben. Az összes többi kisebbség lojális és együttműködik a román többséggel. A magyarok különösen alávalók” – fogalmaz.

Városvezetési filozófiáját illetően azt emeli ki: azon dolgozott, hogy románok az uralkodó nemzetnek érezzék magukat "Erdély szívében", a kisebbségeket pedig elfogadta, megadta a jogait, de nem engedte meg nekik, hogy az állam ellenségei legyenek, ahogyan a magyarok többsége az.

Magyarok és Coca-Cola

A riporter szóvá tette, hogy Kolozsvár fejlődése 12 éven keresztül állt, mert Funar elriasztotta a befektetőket. A volt polgármester szerint ő a román vállalkozókat igyekezett felkarolni, az egyetlen idegen befektető, amelyik elment a városból, a Coca-Cola volt, mert át akarta verni Kolozsvárt, ezt pedig Funar nem engedte.

A magyar vállalkozókról pedig szó sem lehetett. A Mol-t saját elmondása szerint azért nem fogadta be, mert Magyarországnak sem olaja, sem ilyen hagyománya nincs. A beszélgetés ekkor vesz érdekes fordulatot: Funar kijelenti, hogy az első olajfeldolgozó ország a világon éppen Románia volt.

Zászlók, igenek és Saul fia

A román trikolór a világ legrégebbi zászlaja, még a geto-dákoktól ered – jelenti ki a volt polgármester, amikor arról kérdezik, hogy miért festette piros-sárga-kékre a város padjait. A városban tízezer zászló lobogott a mandátuma alatt, és a padokat is a büszkeség miatt festette le. A piros-sárga-kék a szivárvány legszebb színei, mondja.

Aztán rátérnek két magyar házasságának megakadályozására: nem ő tiltotta meg, hogy egybekeljenek, hanem egy fiatal jogász, aki az anyakönyvi hivatal vezetője. Azért nem házasodhattak meg, mert nem tartották be a törvényt, azaz nem „da”-t, hanem „igen”-t akartak mondani.

Beszélnek a Saul fiáról is, a román színészként emlegetett Molnár Levente miatt „román Oscarról”. Funarnak az jut eszébe a filmről, hogy olyan területekről toboroztak hozzá színészeket, amelyekből Nagy-Magyarországot állítanák össze. Nem véletlen, hogy Oscart nyert a film: hogy aztán a világ a romániai Kolozsváron magyar színészről beszéljen… A globális filmipar a zsidók kezében van – árulja el.

Eminescu és Einstein

Történelmi léptékű gondolatokat is megoszt. Eminescu például – az Isten fia után rögtön – a legzseniálisabb ember volt, aki a Földön járt.  A költő volt a világ legjobb fizikusa: a relativitáselméletet maga alkotta meg, de a fény sebességét is kiszámolta, foglalkozott a kvantumfizika rejtélyeivel, a feketelyukakkal és az Ősrobbanással.

A zsidók természetesen itt is közbeléptek, és naponta mérgezték higannyal, de ő ezt is kibírta. Ezért végül egy téglával fejbeverték, és meghalt – mondja Kolozsvár volt polgármestere. A zsidók lemásolták Eminescu értékes iratait, és elvitték azokat magukkal. Akkoriban német és francia iskolák mérték össze fizika-ismereteiket, és a zsidók ki szerettek volna tűnni, viszont nem akarták, hogy valaki rájöjjön: ellopták a nagy román fizikus Eminescu iratait. Ezért aztán egy „fogyatékos” diákot kerestek, aki négy éves koráig nem beszélt, alig járta ki az iskolát, a líceumot be se fejezte, nem érettségizett le, nem járt egyetemre és nem dolgozott laboratóriumban soha életében: Einsteint.

Funar szerint amikor később az eredményeiről kérdezték Einsteint, mondván: fogyatékos vagy, nincs érettségid, még kapus sem voltál az egyetemen, azt válaszolta, hogy megálmodta azokat. Holott nyilvánvalóan Eminescutól lopták a relativitáselméletet – szögezi le Funar.