„Románia ma egyre gyakrabban veszi semmibe saját vállalásait, amelyek mellett már a kilencvenes évektől elkötelezte magát európai felzárkózása érdekében” – közölte Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke annak az árnyékjelentésnek kapcsán, amelyet a szövetség készít a Kisebbségvédelmi keretegyezmény hazai alkalmazásáról.

Kelemen úgy fogalmaz: „2005 óta, pontosan tizenegy éve trükköznek a képviselőházi szakbizottságokban a kisebbségi törvénytervezettel. Ez már önmagában is hitelesen ábrázolja, hol áll itthon az uniós csatlakozás utáni kisebbségpolitika”. A politikus hangsúlyozta: március közepére készül el a dokumentum, amely hitelesen tükrözi, és egyben a magyar közösség szempontjából ismerteti az Európa Tanács dokumentumának romániai jogrendbeli útját.

Románia a február elején az Európa Tanácshoz benyújtott kisebbségvédelmi keretegyezményről két éves késéssel készítette el jelentését. „A dokumentum kidolgozói nem konzultáltak a tartalmáról velünk, a tulajdonképpen érintettekkel. Többek között ezért is készítette el az RMDSZ a maga árnyékjelentését, amelyet március közepén mutat be” – szögezte le Kelemen Hunor. Az RMDSZ elnöke Románia jelentéséről azt mondta: a nemzetközi intézményekhez is eljuttatott jelentés rengeteg ferdítést, hibát és pontatlanságot tartalmaz. „Sok olyan állítás van abban a dokumentumban, amelyet a tények, a mindennapi élet, a valóság megcáfol” – mutatott rá, példaként pedig arra a tucatnyi kisebbségellenes törvénykezdeményezésre utalt, amely jelenleg a képviselőházi vagy a szenátusi vitára vár. Kelemen Hunor ezek közül kiemelte azt a jogszabálytervezetet, amely betiltaná az anyanyelvhasználatot a közigazgatásban, egy másik az RMDSZ-t és az etnikai szerepvállalást törölné el, a harmadik a polgármestereket a román zászló őreivé minősítené át, és olyan tervezetet is benyújtottak, amely azt írja elő, hogy csupán román feliratozással lehessen sugározni bármilyen másnyelvű, például kisebbségi médiatartalmat. 

Az RMDSZ készülő árnyékjelentése azt is határozottan kimondja: Romániának jelen pillanatban nincs olyan jogszabálya, amely pontosan meghatározza a nemzeti kisebbség fogalmát. A dokumentum továbbá ismertet egy sor olyan hazai történést, amelyben kétségbe vontak valamely, a kisebbségeket megillető jogot: itt említik a politikai gyűlöletbeszédeket, a Székely Mikó Kollégium újraállamosítását, a magyar szimbólumok használatára vonatkozó tiltást és az ennek kapcsán kirótt pénzbírságot, illetve a médiában folytatott magyarellenes kampányokat. Az árnyékjelentés többek között kitér egy álláshirdetésre is, amelyben az áll, hogy „magyar nemzetiségűek kizárva”, és azt is jegyzi, hogy a Csíkszeredai Ügyészségen nem iktattak egy magyar nyelven benyújtott dokumentumot, ugyanakkor megemlíti az utóbbi időben az egészségügyben történt diszkriminációs eseteket is. A dokumentumban konkrét javaslatok is találhatók, amelyek a tapasztalt jogsértések orvoslására, illetve a kisebbségekre vonatkozó rendelkezések hatékonyabb gyakorlatba ültetésére vonatkoznak.