A munkahelyteremtés, az egészségügyi ellátás javítása, a jövedelmek emelése és az erdélyi utak feljavítása foglalkoztatja leginkább az erdélyi magyar családokat – derült ki az RMDSZ által végzett városi konzultáció eredményeiből, amelyeket kedden ismertetett Nagy Zoltán területi szervezetekért felelős ügyvezető alelnök.

Az Eurotrans Alapítvány elnöke elmondta, négy hónapon keresztül 36 erdélyi városban több mint 50 ezer magyar családot kérdeztek meg arról, hogy melyek a legfontosabbak problémák, mire van igény települési szinten, illetve az erdélyi magyar közösség szintjén, milyen ügyekkel kell foglalkoznia az RMDSZ-nek.

Nagy Zoltán beszámolója szerint ennek a munkának az egyik legfontosabb hozadéka az, hogy kollégái jelentős számú magyar családot kerestek fel Erdély-szerte, kikérték a véleményüket a közösségi prioritásokról. „Utcáról-utcára, házról-házra járva találkoztak és beszélgettek az emberekkel, akiktől megtudták, mit várnak el az érdekképviselettől, mire kell odafigyelnünk a következő időszakban. Pontos helyzetképet alkottunk a teendőkről” – hangsúlyozta az ügyvezető alelnök.

Négy fontosabb elvárás

A konzultáció során a magyar emberek egyértelműen megfogalmazták: alapvetően gazdasági és egészségügyi kérdésekre vonatkoznak az RMDSZ-el szemben támasztott általános elvárásaik. A munkahelyteremtést, az egészségügyi ellátás javítását, a jövedelmek emelését és az erdélyi utak feljavítását tartják a legfontosabb négy feladatnak.

A megkérdezettek szerint az RMDSZ-nek elsősorban ezek megoldásában kell szerepet vállalnia. Közép-Erdélyben és szórványban mindezek mellett a magyar nyelvű oktatás támogatására van kiemelkedő igény. A 36 erdélyi városban ugyanakkor a magyar emberek azt is elvárják az RMDSZ-től, hogy nemzetiségi kérdésekben is kiálljon, és megvédje jogaikat.

Az iránnyal elégedettek

A települések fejlődési irányát a városi konzultációba bekapcsolt 36 város megkérdezettjeinek túlnyomó többsége (71 százaléka) pozitívként ítéli meg. A kedvező irányt érzékelők aránya átlagon felüli a székelyföldi városokban. Az elégedetlenek aránya a Partiumban a legmagasabb, itt elsősorban Szatmárnémeti válaszadói kifogásolják a város fejlődési ütemét.

Kiderült, hogy a települések fejlődési irányának percepciója nem független a polgármester nemzetiségétől sem: a magyar, illetve az RMDSZ-es városvezetők által irányított településeken bizonyíthatóan magasabb az elégedettek aránya. A jelenlegi polgármesterekkel a válaszadók 52 százaléka elégedett. A magyar nemzetiségű polgármesterek esetében ugyanez az arány 69, a román városvezetők esetében 40 százalékos.

A legkedveltebb magyar polgármesterek Erdőszentgyörgy, Nagyszalonta, Nagykároly, Szováta, Szilágycseh, Nyárádszereda, Sepsiszentgyörgy, Pécska és Barót vezetői. Átlagon aluli elismerést Gyergyószentmiklós és Székelyudvarhely városgazdái kaptak. A román polgármesterek közül Szatmárnémeti elöljárója a leginkább elutasított.

Változó az RMDSZ megítélése

Az RMDSZ megítélése az egyes városok szintjén nagyon differenciált. Átlag felett Szilágycseh, Nagykároly, Szováta, Beszterce, Arad, Nagyenyed, Szatmárnémeti, Erdőszentgyörgy, Szászrégen, Bethlen, Nagybánya, Kisjenő, Nagyszalonta, Vajdahunyad, Zilah, Pécska, Csíkszereda válaszadói értékelik pozitívnak az RMDSZ tevékenységét. Marosvásárhelyen a leginkább megosztottak a válaszadók az RMDSZ tekintetében, itt az elégedettek, illetve az elégedetlenek aránya is átlagon felüli.

A konzultáció során a könnyített honosításról is megkérdezték a magyar embereket, akiknek túlnyomó többsége úgy vélekedett: magyarságtudatának megerősítéséért kérte a kettős állampolgárságot. Azok, akik még nem igényelték, leginkább arra hivatkoztak, hogy tartanak a bonyolult és költséges ügyintézéstől. Nagy Zoltán Levente ezzel kapcsolatosan emlékeztetett: az Eurotrans Alapítvány által végzett honosítási tevékenység teljes mértékben ingyenes. Hozzátette, a következő időszakban reklámkampányt indítanak azért, hogy minden romániai magyar értesüljön erről az előnyről.