Ha 2016-ban nem sikerül öt vagy hat tanácsost bejuttatnia az RMDSZ-nek a kolozsvári városi tanácsba, a város magyar közösségének esélye sincs többé egy saját alpolgármesteri tisztségre Horváth Anna szerint. Az elöljárót az RMDSZ októberben megalakult városi szervezet elnöki tisztségéről, a választási évről, az erdélyi magyar pártokkal való együttműködéséről kérdeztük.

Miért húzódott mostanáig a kolozsvári városi szervezet megalakítása? Volt ebben szerepe a megyei szervezetnek?

Egy városi szervezet megalakulására kétféleképpen kerülhet sor: a megalakulást kezdeményező döntéseket a megyei szervezet testületei – Megyei Képviselők Tanácsa, Megyei Állandó Tanács, stb. – hozzák meg, vagy „alulról jön” a kezdeményezés, tehát a városi körzetek szervezik meg az alakuló ülést, illetve jelölik ki az elnököt. Mivel ez utóbbira nem került sor, illetve a városi RMDSZ-körzetek lassan leépültek az elmúlt időszakban, a körzeti elnökök nagy részének vagy lejárt a mandátuma, vagy lemondott, amelyet követően már a tisztújítás sem zajlott, el kellett kezdeni az újraépítést valahonnan. Az igazság az, hogy az elmúlt években többször is terítékre került a kérdés, de valami miatt mindig el lett napolva: legtöbbször azért, mert nem vállalta senki az elnökséget és a vele járó munkát.

Egyedüli jelölt volt az elnöki székbe. Mi lehet ennek az oka?

Ugyanaz, ami miatt ez a megalakulás oly sok időn keresztül el volt napolva: nem volt tolongás, hiszen az „elnöki szék”, ahogy fogalmaz, sokkal inkább munkát, odafigyelést, felelősséget jelent, mint tisztséget. Őszintén szólva magam is sok vonakodás, hezitálás után vettem rá magam – nem mintha nem tudatosítottam volna a fontosságát és szerepét egy jól működő városi szervezet kialakításának, de a szükséges időt, energiát nekem is át kell csoportosítanom valahonnan.

Hogyan segíti vagy hátráltatja az új szerepkör az alpolgármesteri tevékenységben?

Tény, hogy a nap – sajnos – engem is csak huszonnégy órából enged gazdálkodni. Azt gondolom, hogy bár az elején, amíg az új szervezeti háló kiépül, összeáll a csapat, valóban az alpolgármesteri teendőktől is időt, energiát von el ez a munka, de igyekszem úgy megszervezni, hogy minél kevésbé legyen érzékelhető. Sokak által tudott dolog, hogy mára már a hivatalban egy elkötelezettségükért, munkabírásukért elismert csapat segíti a munkám. Rájuk számíthatok és számítok az elkövetkezendőkben is, illetve hasonló módon igyekszem felépíteni az újonnan megalakult városi szervezet elnökségét alkotó csapatot is.

Mit tekint a kolozsvári RMDSZ fő feladatának?

A kolozsvári magyar közösség Erdély nemcsak egyik legnagyobb lélekszámú, de legheterogénebb, nagyvárosban szétszóródott magyar közössége. Nekünk most, amikor bő félév múlva újra szembe kell néznünk az egyre erősödő általános kiábrándulással, a politikával szembeni bizalmatlanság növekedésével, a kolozsvári magyar önkormányzati érdekképviselet folyamatos gyengülésével legfőbb feladatunk, hogy ezeket a folyamatokat megállítsuk, megfordítsuk. Ezt pedig csak úgy lehet, ha egyrészt tovább erősítjük a kolozsvári magyar emberekkel a napi kapcsolattartásunkat, körzeti szinten újraszervezve a konzultációkat, ügyintézést, másrészt, formális keretet teremtünk azoknak a döntéselőkészítő-tanácskozási fórumoknak, amelyeken keresztül visszacsatolhatjuk intézményeinket, hálózatainkat – oktatási-, kulturális-, egyházi- és civil szervezeti vezetői, valamint a gazdasági szereplők által – a közösséget érintő stratégiai döntések meghozatalába. Én így képzelem el az RMDSZ minden kolozsvári magyarra kiterjedő érdekképviseletének újratervezését.

Körülbelül hány tagja van a szervezetnek, fizetik a tagsági díjat? Eddig a megyei szervezetnek fizettek tagságit, ez mennyire lesz érvágás a megyei RMDSZ-nek?

Az alapszabályzatunk szerint kétféle tagsága van a városi szervezetnek: a tagdíjbefizető egyéni aktív tagok, akik közvetlenül vesznek részt a szervezeti munkában, döntéshozói és választhatósági jogokkal rendelkeznek, illetve a támogató tagok, akik különböző tanácskozási testületekben való részvételük által segítik a döntéseket megelőző minél szélesebb körű konzultációt, minél több szempontot integráló érdekképviseleti munkát. A tagsági díjak felhasználására vonatkozó döntéseket, bár az önálló pénzügyi gazdálkodás és számvitel szervezeti szempontból kötelező, a megyei szervezettel közösen fogjuk meghozni, mint ahogy rengeteg más kérdéskörben, oktatás-szervezés, rendezvények, választásokra való felkészülés, stb., sem elképzelhetőek semmiféle párhuzamos vagy egymással versenyző működési struktúrák. Én azt gondolom, hogy nekünk, a megyei szervezet vezetőségével közösen, ezeket a kockázati tényezőket már az Alapszabályzat, a testületek kialakításánál, hatáskörök rögzítésénél sikerült nagymértékben elhárítanunk. Még egyszerűbben fogalmazva: egy feszültségektől mentes, kifejezetten jó együttműködés körvonalazódik a két szervezet között, ami meggyőződésem, hogy így is marad.

Közelednek az önkormányzati választások. Mi a szervezet célkitűzése és milyenek a kilátások?

Elsőrendű célunk az erőteljes mozgósítás. Hiszem azt, hogy a 2012-es év mélypontot jelentett, amelyről az elmúlt három év munkájával sikerült kilendítenünk a szervezetet. A nagyjából 45.000 kolozsvári magyar választóból több mint 30.000 távol maradt az önkormányzati választásoktól, vagy román pártra szavazott. Ez a szavazóbázisunk kétharmadát jelenti, ennek eredményeképpen pedig a 90-es évek eleji 8-10 RMDSZ-es városi tanácsoshoz képest 27-ből négyen maradtunk. Ez nemcsak borzasztóan kevés, jelentéktelenítheti a hangunkat, megcsappantja az erőnket a tanácsban, de kockázatos is. Mondjuk ki tisztán: ha jövőre nem sikerül ezt a számot ötre, de inkább hatra feltornásznunk, a kolozsvári magyar közösségnek esélye sincs többé egy saját alpolgármesteri tisztségre.

Milyen a viszony a helyi EMNP-sekkel és MPP-sekkel? Elképzelhető valamiféle együttműködés az önkormányzati választásokon?

A Magyar Polgári Párt képviselőivel a nyár elején találkoztunk a megyei szervezetek szintjén, átbeszélve, hogy mindenekelőtt ott kell megpróbálni az építkezés jegyében a közösség érdekében való helyi és önkormányzati együttműködést, ahol jelenleg mindkét pártnak vannak képviselői, illetve a jövőbeni együttműködés konkrét problémafelvetések, javasolt megoldások, gazdasági projektek mentén képzelhető el. Az Erdélyi Magyar Néppárt felé is nyitottak volnánk hasonló beszélgetésre, egyelőre nem érkezett ilyen irányú megkeresés. A Kolozsvári Magyar Napok alatt szerve4zett hárompárti találkozón sem került szóba konkrétum, hogy ki, mit látna jobban elvégezhetőnek, kivitelezhetőnek, mint ahogy mi – legjobb tudásunk szerint tettük ebben a három évben, milyen elképzelések, a közösségünk életét javító ötletek mentén, vagy azok kivitelezésére kellene összefognunk. Inkább a listákat emlegette sűrűn az EMNP, de arról még korai akár az RMDSZ-en belül is beszélni. Előttünk még rengeteg feladat áll a hátralévő egy évben is, ahhoz, hogy a lelkiismeretesen elvégzett munka tudatában állhassunk a megmérettetések, a választóink elé.