Mikrobákkal festenek a csíkszeredai Sapientián

Végzős középiskolásokat fogad kedden három laboratóriumában a csíkszeredai Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Biomérnöki-, és Élelmiszertudományi Tanszékei. A 200 végzős középiskolás a mikrobákkal „festésre” jelentkeztek. A tevékenység nyomán „életre kelő” festményekből csütörtökön nyílik kiállítás az egyetemen.

Több száz, 9 centiméteres átmérőjű kerek üvegedényben születhetnek kedden mikrobákkal megrajzolt húsvéti üdvözlők Csíkszeredában. Mindez a biomérnök mesterizők- és doktorandusz hallgatók felügyeletével zajló, rendhagyó interaktív napon, amelyet a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai épületében szerveznek. A különleges napon az egyetem három laboratóriuma is zsúfolásig telik középiskolásokkal, 200 végzőst várnak, hogy baktériumok segítségével „rajzoljanak”.

Az efemer, mulandó művészetek elve és a kísérletező kedv ötvözésével megszületett tevékenység során a résztvevők ugyan munka közben még nem látják az eredményt, de két nap múlva a mikrobák rajzolta „művek” nyilvános kiállításon is megtekinthetők lesznek.

A kedden 8-tól 17 óráig zajló tevékenységre február elsejéig több mint 200 diák jelentkezett be. A „rajzolást” kedd reggel a Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium 30 diákja kezdte meg, akiket a tevékenység vezetője, dr. Máthé István oktató fogadott. A laboraktivitás munkavédelmi felkészítővel kezdődött, majd a diákok előzetesen gyakorolhatták az átlátszó, zselészerű táptalajra történő oltás műveletét.

A diákok a Németországból beszerzett táptalajra rajzolást megelőzően egy üvegkorongon gyakorolták be a rajzmozdulatokat: a mikrobákkal „festés” technikája szerint a táptalaj felületén könnyedén kell siklania az oltókacsnak, különben túl mélyre szántnak a mikrobák.

A bevezető után mindenki szabadon használhatta a fantáziáját. A művelet teljes mértékben biztonságos, tudtuk meg, mivel csakis ismert baktériumfaj felhasználásával „rajzolják” az elképzelt műveiket – a tevékenység voltaképpen szakszerű oltás, az eredmény pedig leghamarabb 6 óra elteltével lesz látható majd.

Máthé István szerint ez is az egyik célja a tevékenységnek: ráirányítani a figyelmet a tiszta, szakszerű oltási körülményekre. Mint mondta, tizenöt éves egyetemi labortapasztalata az, hogy bár a mikrobák senkit sem fertőztek meg, de egyetemi hallgatók leheletükkel már szennyeztek be tiszta baktérium-tenyészeteket.

A „festés” lényege, hogy vékony fémdróttal (ún. oltókaccsal) különböző színű baktériumokat oltanak be 9 cm átmérőjű üvegedényben (Petri-csészében), pontosabban a benne lévő kocsonyaszerű táptalajba. A mikroszkopikus nagyságú baktériumok átlagos mérete mindössze 1-2 mikrométer, azaz kb. 1000 baktérium egymás mellett tesz ki egy millimétert. Így a mikrobák kezdetben gyakorlatilag nem is látszanak, csupán a fémdrótnak köszönhetően nagyon vékony karcolatok figyelhetők meg a táptalajon. Egy-két nap elteltével a baktériumok elszaporodnak: milliárdnyi baktériumsejt jön létre, amelyek tömege már szabad szemmel is láthatóvá válik, így „életre kel” a mestermű. A szelektív táptalajra oltott baktériumfaj speciális enzimjének köszönhetően különleges színreakció játszódik le - ennek eredményeként az elszaporodott baktériumokat tartalmazó telepek kékeszöldes, sárga, vagy piros színűvé válnak.

Dr. Máthé István a Maszolnak elmondta: eddig házon belül „rajzoltak” a biomérnök hallgatók a baktériumokkal, s az ünnepi üdvözlőket is így készítették a kollégáknak. Ezúttal viszont a végzős középiskolások bevonására is gondoltak.

Az elkészült alkotásokból csütörtökön 15 órától kiállítást szerveznek az egyetem nagy aulájában, amelyet dr. Máthé István oktató Velünk és mellettünk élő mikrobák címmel egy rövid előadást tart, melyet a „festmények” kiértékelése követ. Az előreláthatóan 400 rajból álló kiállítást 15-18 óra között bárki megtekintheti, majd a kiállítászárást követően szakszerű, kórházi sterilizálásnak megfelelő eljárással meg semmisítik a „műveket”.

Kapcsolódók

Kimaradt?