Itthon tartaná a fiatalokat Csoma, László és Kinizsi
A fiatalok elvándorlását tartja társadalmunk egyik legégetőbb problémájának László Attila. Az RMDSZ kolozsvári szenátorjelöltje két jelölttársával, Csoma Botonddal és Kinizsi Zoltánnal tartott kampányzáró sajtótájékoztatót szerda délelőtt.
„A végzős diákok 75 százaléka készül külföldre menni” – ismertette László Attila az adatokat, amelyek a magyar közösség körében még aggasztóbbak. A szenátorjelölt szerint a jobb anyagi helyzet megteremtése szükséges, de nem elégséges feltétele a magyar fiatalok itthontartásának: az anyanyelvhasználat, az anyanyelvi felsőoktatás legalább ilyen fontos.
A fiatalok üzleti terveinek finanszírozására László Attila külön pénzalap létrehozását javasolja, amelyet az illető település gazdasági helyzetének figyelembevételével az önkormányzat és az egyetem közösen kezelne. Az ANL- és szociális lakások igényléséhez szükséges bürokráciát is csökkentené, és lehetőséget biztosítana, hogy a lakók a család növekedésével nagyobbra cserélhessék otthonukat. Erre a mostani törvény nem ad lehetőséget.
„Tudok olyan esetről, hogy férj és feleség annak idején beköltözött egy ANL-garzonba, és most is ott élnek ötön, mert közben született három gyermekük. Ilyenkor meg kell adni az esélyt, hogy a lakó nagyobb lakást kapjon” – véli a politikus.
A fiatalok elvesztették az állami intézményekbe vetett bizalmukat, és az attitűdváltásnak a hatóságok és intézmények részéről kell kezdődnie, mondta László Attila, és szavait Csoma Botond képviselőjelölt is megerősítette. „Számos fiatallal beszélgettem, és egyértelmű, hogy teljes a bizalmatlanság a politikusokkal szemben. Félő, hogy el sem fognak menni szavazni” – fejezte ki aggodalmát Csoma Botond.
Kinizsi Zoltán a szakoktatás leépítését nehezményezi leginkább a romániai tanügyi rendszerben. „A kétkezi mesterek elmentek Olaszországba, Spanyolországba. Az ember nehezen talál egy jó vízszerelőt” – tette hozzá a képviselőjelölt, aki szerint a brassói példát az egész országra ki kell terjeszteni.
A barcasági megyeközpontban ugyanis német üzletemberek és helyi vállalkozók bevonásával létrehoztak egy szakiskolát, ahol a munkaerőpiaci igények szem előtt tartásával folyik az oktatás, ráadásul az innen kikerülő fiatalok automatikusan állást is kapnak. Ezt a módszert tartja életképesnek Kinizsi Zoltán, aki egyébként bevallotta: ő maga is külföldön próbált szerencsét egy időben, de visszajött, és reméli, hogy a körülmények javulásával más fiatalok is így fognak gondolkodni.
Csoma Botond hibának tartja a szülők részéről, hogy ragaszkodnak ahhoz: gyermekük feltétlenül egyetemi diplomát szerezzen. „Az egyetemek egy része diplomagyárrá változott, túl nagy hangsúlyt fektetnek az elméletre és túl keveset a gyakorlatra, így aztán a frissen végzett fiatalok nem tudják a szakmában felhasználni, amit megtanultak” – összegzett a politikus, aki szerint ebben a kérdésben nem ártana az angolszász, gyakorlat-központú oktatásról példát venni.
László Attila azzal zárta a sajtótájékoztatót: a magyarok körében minden szavazás olyan, mint népszámlálás, ezért is nagyon fontos, hogy mindenki megjelenjen az urnáknál.