Gyógyszergyártók: alulkezeltek a hazai betegek
Romániában a várható élettartam öt évvel rövidebb az európai átlagnál, az ország az utolsó helyeken kullog egészségügyre fordított költségvetési összegek uniós rangsorában, az egészségügy alulfinanszírozása pedig évi 18 milliárd eurós veszteséget okoz a gazdaságnak – közölte kedden a Külföldi Gyógyszergyártók Romániai Szövetsége (ARPIM) a romániai egészségügy helyzetéről szervezett bukaresti konferencián.
Sorin Popescu, az ARPIM elnöke szerint a romániai betegek alulkezeltek. Ezt azzal támasztotta alá, hogy míg Európa népességének 3,6 százaléka Romániában él, az EU-ban gyógyszerre költött összegeknek mindössze 1 százalékát költik el az országban. Szerinte ahhoz, hogy Románia 2020-ra utolérje az egészségügyi szolgáltatások és a várható élettartam terén Európát, 2013-tól a bruttó hazai termék legalább 5 százalékát kellene az egészségügyi rendszerre fordítani.
Az ARPIM elnöke bírálta a gyógyszergyártókat megsarcoló clawback-adót, amely szerinte bizonyos orvosságok piaci jelenlétét veszélyezteti. „Ezt az adónemet úgy kell módosítani, hogy ne gátolja, hanem segítse elő a lakosság gyógyszerellátását” – jelentette ki.
Az ARPIM képviselői által ismertetett Avangarde felmérés szerint Romániában a lakosság számára a munkahely után, a második aggodalmat okozó kérdés az egészségügy (a megkérdezettek 35 százaléka szerint), ugyanakkor a románok 88,5 százaléka szeretne hozzáférni az innovatív kezelésekhez, a megkérdezettek 56,9 százaléka hajlandó volna teljes árat fizetni a generikus gyógyszerekért, ha az innovatívakat megtérítenék.
Efthymios Papataxiarchis, az ARPIM alelnöke szerint az egészségügy alulfinanszírozásának egyik következményeként a román gazdaság a GDP 15 százalékának megfelelő, 18,6 milliárd eurós veszteséget könyvelhet el a betegségek okozta munkaerő-kiesés miatt. Ezzel szemben szerinte ha Romániában az egészségügyi állapotok megfelelnének az európai átlagnak, a gazdaságnak évente 6,7 milliárd euróval nagyobb volna a nyeresége.
Ritli László: ezek kétes adatok
A maszol.ro megkereste Ritli László orvost, volt egészségügyi minisztert, aki kétségbe vonja az ARPIM adatait, és „olcsó propagandának” nevezte a gyógyszergyártók nyilatkozatait.
A szakember mindenekelőtt pontosított: a várható élettartam nem öt, hanem hét évvel rövidebb Romániában az európai átlagnál. „Az élettartam azonban nem csak az egészségügy helyzetén és a gyógyszerellátáson múlik, aki ezt mondja, az nem ismeri a demográfiát” – fogalmazott a volt miniszter. Hozzátette, a munkakörülmények és más fontos tényezők is jelentősen befolyásolják az élettartamot.
Ritli szerint a gyógyszergyártók semmilyen bizonyítékkal nem tudják alátámasztani az egészségügy finanszírozása és a gazdaság helyzete között kapcsolatot. „Ez kampányfogás. A gyógysergyártók nyilván abban érdekeltek, hogy minél többet vásároljunk a termékeikből. Adataikat nem tudományos kutatásra alapozzák“ – mondta a szakember.
„Szerény körülmények közt hatékonyan”
Ritli László szerint az egészségügyben dolgozók általában megteszik a kötelességüket és az adott körülményekhez képest jól végzik a munkájukat. „A rendszernek sok hiányossága van, amelyeket a pénztelenség vagy a hiányos törvénykezés. Valóban alulfinanszírozott a rendszer, ezt mindenki elismeri, de eddig még sajnos ezt nem sikerült orvosolni“ – magyarázta.
Rámutatott: a hazai egészségügyi alkalmazottak szerény körülmények között ugyanazt a hatékonyságot biztosítják, mint amit jóval több pénzből a külföldi társaik.
Ritli az egészségügy finanszírozását politikai kérdésnek tartja. „Az éppen hatalmon lévő politikai erőknek kell eldönteniük, hogy az egészségügyi rendszerre több pénzt fordítsanak“ – mondta a szakember.
Az ARPIM képviselői szerint a lakosság 20 százaléka krónikus betegségekben szenved, becslések szerint ez az arány hamarosan tovább emelkedik. Jelenleg 100 ezer rákos, mintegy kétmillió a B és C hepatitiszes megbetegedések száma, 500 ezer személy pedig vesegondokkal küszködik. Az országban az elhalálozások leggyakoribb okai a szív-és érrendszeri betegségek, a rák, emésztőrendszeri megbetegedések, balesetek és a légzőszervi megbetegedések.