Romániának gyakorlatilag nincs szüksége újabb készenléti hitelszerződés megkötésére a Nemzetközi Valutaalappal, ám a kormány mégis úgy gondolja, egy ilyen megállapodás jót tenne az országnak, hiszen könnyebben, és olcsóbban vehetne fel hiteleket a nemzetközi pénzpiacon.

Deficitnövelő intézkedések

Románia és a Nemzetközi Valutaalap hitelmegállapodása szeptember 26-án lejárt, bár a két fél között a viták korántsem értek véget. Az IMF ugyanis úgy véli, Bukarest adópolitikája túlságosan megengedő, az ország pedig nem hajtotta végre az állami vállalatok szerkezeti átalakítását, amire korábban kötelezettséget vállalt.

Az újabb hitelmegállapodás tető alá hozása tehát nem lesz könnyű feladat, ám Romániának mégis szüksége lenne rá ahhoz, hogy olcsóbb hitelekhez jusson a nemzetközi pénzpiacokon. Ezekre az újabb kölcsönökre azért lenne szükség, mivel az új adótörvénykönyv és a költségvetési dolgozók béremelése nyomán a deficit jövőre megközelítheti a bruttó nemzeti összterméknek Európai Unió által még megengedett 3 százalékát. Szakértők a várható hiányt 2,9 százalékosra becsülik.

Ismert, hogy a 2016. január elsejétől életbe lépő új adótörvénykönyv értelmében a hozzáadottérték-adót (TVA-áfa) 24 százalékról 19 százalékra csökkentenék, eltörölnék az „oszlopadót”, az üzemanyag literére kivetett 7 eurócentes pótlólagos jövedéki adót, az osztalékokra kirótt 16 százalékos adót pedig 5 százalékra mérsékelnék.

Emellett a kormány megemelte az egészségügyi dolgozók fizetését, és újabb béremelésekre készült a közszférában, ami további hiányt okoz majd a költségvetésben. A román hatóságok ily módon arra kényszerültek, hogy az adótörvénykönyv intézkedéseinek egy részét 2017-re halasszák el. Így például a hozzáadottérték-adót jövőre csak 20 százalékra mérséklik, a további 1 százalékos csökkentéssel pedig 2017-ig várni kell.

Megszegett ígéretek

Ezeknek az intézkedéseknek a jelentős részét a Nemzetközi Valutaalap ellenezte. Ugyanakkor Románia adósa maradt a nemzetközi pénzügyi intézménynek az állami vállalatok tényleges reformjával, szerkezeti átalakításával is, jóllehet mindez a IMF-fel megkötött szerződés fontos részét képezte.

A kormány több alkalommal is ígéretet tett hitelezőjének a román államvasutak teherszállítási részlegének, a Román Postának, az Oltchimnek a privatizálására, továbbá a Hidroelectrica, az Olténiai Energetikai Komplexum, a konstancai kikötő, a bukaresti repülőtér valamint a Cupru Min tőzsdére való felkerülésére ám mindez továbbra is várat még magára. A román állam mindössze annyit ért el, hogy lehetővé tette a Romgaz, az Electrica és a Nuclearelectrica börzén való szereplését.

Az IMF bukaresti küldöttsége még idén februárban erélyesen követelte az Olténiai Energetikai Komplexum és a Vajdahunyadi Energetikai Komplexum komoly szerkezeti átalakítását, hiszen mindkét vállalat hatalmas veszteségekkel dolgozott. A kormány azonban erre sem volt hajlandó, mivel úgy vélte, a széntermelés a jövőben igen fontos szerepet tölt majd be a romániai energetikai stratégiában.

„Technikai jellegű” tárgyalások

Az IMF küldöttsége október folyamán Bukarestbe utazik. A tárgyalások során azonban nem az ország jelenlegi helyzetét mérik fel, a látogatás – a küldöttséget vezető Guillermo Tolosa szerint – csupán „technikai jellegű lesz”, a 2016. évi költségvetés irányszámaival foglalkoznak.

A román fél egyelőre mezőgazdaság nem értesítette hivatalosan a Nemzetközi Valutaalapot az újabb szerződés megkötését célzó szándékáról. A pénzügyi intézmény ez esetben készen állna – a fennálló kifogásaik ellenre – megvitatni a román kérést, természetesen csupán abban az esetben, ha a román kormány késznek mutatkozna változtatni eddigi gazdaságpolitikájának bizonyos elemein. A Nemzetközi Valutaalap különleges gondot fordít majd ebben az esetben az ország gazdasági helyzetére és kilátásaira, eljövendő politikájára, a nemzetközi körülményekre, legfőképpen pedig a reformok – immár tényleges – folytatására.

Utóbbira egyelőre azonban nincsen semmiféle garancia, sőt, a Nemzetközi Valutaalap alig titkolja, hogy ilyen irányban nincs sok reménye, mivel a következő évben kettő – helyhatósági és parlamenti – választások lesznek Romániában, ilyenkor pedig minden kormány igyekszik populista intézkedéseket hozni, a választási siker érdekében.

Románia viszont arra gondol, hogy az IMF az eddiginél megengedőbb lesz, hiszen – amint Victor Ponta is kijelentette – az országnak nincs szüksége pénzre a Valutaalaptól, a megállapodásra a nemzetközi pénzpiacokon ily módon megolcsuló hitelfelvételre, valamint amiatt van szükség, hogy – a Román Nemzeti Bank kormányzója, Mugur Isărescu megállapítása szerint – Bukarest „könnyebben eladja az adóreformot”.