Lefordíthatatlan, de kiváló szóvicc a világot közpénzen beutazó Nicolae Ceauşescuról, aki rendreutasította feleségét, amiért maiestaténak (őfelségének) szólította, hiszen az általa vezetett Románia – köztársaság. Mire a felesége helyreigazította: nem azt mondta, hogy maiestate, hanem azt, hogy mai e state unde n-am fost? (van-e még ország, ahol nem jártunk?) Ezt a (szó)viccet idézte nemrégiben egy bukaresti napilap Románia jelenlegi elnöke, Klaus Johannis  kapcsán, aki elnökségének néhány hónapja alatt szintén beutazta a fél világot.

20 látogatás 12 országban

Klaus Johannis a mandátumának nyolc hónapja alatt összesen 20 külföldi hivatalos látogatást tett 12 országban. Ez idő alatt 34 napot töltött a határokon kívül, ehhez pedig még hozzájárul egyesült államokbeli, portugáliai és németországi 16 napos szabadsága. Ezzel nyolc hónap alatt közel két hónapot töltött külföldön.

Klaus Johannis hat alkalommal jár Belgiumban, kétszer Franciaországban, ugyancsak kétszer Olaszországban valamint Lengyelországban, egy-egy alkalommal pedig Ukrajnában, Lettországban, Horvátországban, Szerbiában, a Moldovai Köztársaságban, Németországban, Spanyolországban és Ausztriában járt.

Első külföldi útja megválasztott államfőként Párizsba vezetett, ahol év elején részt vett a Charlie Hebdo francia szatirikus lap elleni arab terrortámadás elleni tiltakozó menetelésen. Nyomban ezt követően hivatalos látogatást tett Belgiumban. Az év legrövidebb hónapjában, februárban, három külföldi látogatásra utazott Franciaországba, a Moldovai Köztársaságba és Németországba, továbbá részt vett az európai Tanács informális összejövetelén.

Franciaországi látogatása alkalmával találkozott francia kollégájával, Francois Hollande-dal. A román államfő a megbeszéléséről a hazai sajtónak beszámolva elmondta, kérte francia partnerétől, hogy segítsen Romániának a schengeni tagság megszerzésében. Azt viszont már nem tudhattuk meg, hogy érdemben – vagy egyáltalán – mit válaszolt erre a francia államfő.

A franciaországi látogatása során találkozott az ott élő román közösség képviselőivel is, akiket Románia párizsi nagykövetségén fogadott.

Bukarest támogatja az oroszellenes szankciókat

A román államfő nagy gondot fordított a határon túli román közösségekre, akiknek szavazata döntő módon hozzájárult államfővé való megválasztásához. Ezért van az, hogy csaknem minden külföldi látogatása alkalmával találkozott a diaszpóra vezetőivel.

Ugyancsak Románia schengeni tagságának kérését vetette fel németországi látogatásán is Angela Merkel kancellárral találkozva, akivel egyben a terrorizmus elleni küzdelemről is tárgyalt. Ez utóbbi kérdésről folytattak megbeszélést az Európa Tanács februári informális összejövetelén is. Ez volt egyébként az első ilyen jellegű találkozó, amelyen Klaus Johannis  részt vett. A terrorellenes harc mellett ugyanakkor napirenden szerepelt az Európai Unió és Oroszország viszonya az ukrajnai válság kapcsán.

Az Európa Tanács találkozóját követően, idén márciusban Ukrajnába is ellátogatott, ahol találkozott Petro Porosenko ukrán államfővel. Ez alkalommal a román államfő kifejtette: országa támogatja az Európai Unió oroszellenes szankcióit.

Klaus Johannis szintén márciusban lengyel kollégája, Bronislaw Komorowski meghívására ellátogatott Lengyelországba is. Elutazása előtt, a bukaresti Henri Coanda repülőtéren elmondta, a Lengyelországgal fenntartott kapcsolatok kiemelt fontosságúak „mind európai, mind pedig transzatlanti szinten”. Ez alkalommal a két államfő megállapodott abban, hogy az ősz folyamán Bukarestben rendezik meg a regionális ország államfőinek találkozóját. Ilyenfajta összejövetelre tavaly júliusban került sor Varsóban. Ezek a találkozók jelentősen hozzájárulnak majd a 2016. évi varsói NATO-csúcs sikeréhez. Klaus Johannis  ez alkalommal ismét megerősítette azt, hogy Románia határozottan támogatja Ukrajna szuverenitását, függetlenségét és területi épségét.

Ferenc pápát meghívta Romániába

Áprilisban a román államfő részt vett az Európai Tanács brüsszeli rendkívüli összejövetelén, ezt követően útja, Sergio Mattarella olasz elnök meghívására Olaszországba vezetett, ahol egyébként a legnépesebb román diaszpóra él. Látogatása alkalmával több, mint 500 román állampolgárral találkozott, akiknek – akárcsak választási kampánya lakalmával – ismét ígéretet tett arra, hogy másfajta politikát folytat majd, mint elődei.

Ugyanakkor a román államfőt megvádolták azzal, hogy az olaszországi diaszpóra több román szervezetének képviselői – számukra ismeretlen okok miatt – nem vehetett részt a találkozón.

Májusban Klaus Johannis  ismét Lengyelországba utazott, ahol részt vett a második világháború befejeződésének 70. évfordulójára emlékező ünnepségeken. Egy hét múlva ismét Olaszországban ott volt az ExpoMilan nemzetközi vásár megnyitóján. Ez alkalommal látogatást tett a Vatikánban is, ahol első ízben találkozott Ferenc pápával, akit romániai látogatásra hívott meg, amelyre a román fél véleménye szerint 2018-ban kerülhetne sor. A találkozón a román fél számára kényes téma is felmerült, nevezetesen a romániai katolikus vagyonainak az ortodox egyház általi visszaszolgáltatása.

Ugyancsak május folyamán Klaus Johannis részt vett a Lettországban megtartott keleti partnerség csúcsértekezletén is. Júniusban a román államfő megint csak Brüsszelbe utazott, ahol részt vett az EU-CELAC csúcstalálkozón, amelyen az európai, latin-amerikai és karibi országok vezetői vesznek részt, a régiók közötti együttműködés erősítése érdekében. egyben részt vett az Európai Tanács nyári ülésszakán nyári ülésszakán, majd Horvátországba látogatott.

Júliusban három ország szerepelt külföldi látogatásainak programján: Horvátország, Szerbia és Ausztria. Spanyolországban VI. Fülöp spanyol király fogadta, találkozott Spanyolország miniszterelnökével, és természetesen a román közösség képviselőivel is. Ez alkalommal felmerült a román-spanyol állampolgárság kérdése, igaz, a felek megállapodtak abban, hogy ennek megoldása nem egyszerű feladat. Ausztriában Heinz Fischer osztrák államfő meghívására részt vett a salzburgi zenei fesztiválon.

Megtartott ígéret

A hivatalos látogatások mellett Klaus Johannis három magánlátogatást is tett. Nyomban a választások után, de még az eskütétel előtt, 2014. decemberében nyolc napos vakációt töltött az Egyesült Államokban, ezt követően három napot időzött Németországban, szüleinél. Húsvétkor öt napot töltött Portugáliában.

A túlzott külföldi látogatásai kapcsán kapott szemrehányásokra válaszolva Klaus Johannis  kifejtette: egy erős állam nem élhet elszigeteltségben, szükség van a szüntelen államközi kapcsolatokra, és rendkívül fontosnak mondotta országa számára azt, hogy állampolgárait, az ország érdekeit képviselhette a francia, a lengyel, az osztrák, az olasz, a portugál államfők, Németország kancellárja, Spanyolország királya előtt. Mint kifejtette, külföldi útjait továbbra is folytatni fogja, mivel célja az, hogy Romániát lehetőségeinek megfelelően ismerjék meg a nagyvilágban.

Ezt az ígéretét már szeptemberben betartja, amikor az Egyesült Államokba utazik, ahol New Yorkban részt vesz az ENSZ közgyűlésén.

(Címlapillusztráció forrása: dcnews.ro)