Állandó kapcsolatot próbál kialakítani a kolozsváriakkal, „negyedelve” oldja a város gondjait. Azt mondja, nem hisz a bűvészmutatványokban, a kemény, jól átgondolt munka révén elért eredményekben azonban igen. Horváth Annát, Kolozsvár alpolgármesterét kérdeztük.

A „Negyedeljük gondjainkat” programja keretében rendszeresen találkozik a kolozsváriakkal, és megpróbál mindennapi problémáikon segíteni. Milyenek az eddigi tapasztalatok?

A programot az év első felében indítottuk el, „gondnegyedelési” céllal végiglátogattuk Kolozsvár valamennyi körzetét, és már akkor az volt az elképzelés, hogy nem irodában ülve próbáljuk kitalálni, hanem helyszínen a lakosok segítségével feltérképezzük a városban jelentkező városgazdálkodási, városrendezési problémákat. Bármennyire intuitív legyen egy önkormányzati képviselő, nem tudja lefedni a legapróbb részletekig a város különböző gondjait, ezért tartom ezt a programot jó kezdeményezésnek, s ezt gyakran vissza is igazolják a nyegyedelési alkalmak. A siker abban áll, hogy nagyon sok olyan lakos eljön, aki nem kifejezetten magyar jellegű gondokkal, hanem általuk tapasztalt önkormányzathoz kapcsolódó problémákkal jelentkezik, mint például a gyalogosátkelők elhelyezése, járdafeljavítás, kisparkok rendezése, szemétgyűjtők elhelyezése, ezeket az eseteket listázzuk. Egészen apró, könnyen és gyorsan megoldható gondoktól hosszú távú és időt igénylő problémákig mindenféle előfordul. Egy komolyabb gond volt például, amire gyorsan tudtunk reagálni: a Szamoson átvezető Clujana híd, ahol kétirányú a forgalom, de csak egy autó fér el, ezt már sikerült a befektetési bizottságnál előterjeszteni, megvalósíthatósági tanulmányt és műszaki tervet elindítani, a jövő év elején már kivitelezik a híd kiszélesítését.

Elsősorban kik jönnek el ezekre a találkozókra?

A korosztály nagyon változó lakónegyedenként, van, ahol többnyire idősek jönnek el, de olyan alkalmak is vannak, amikor valamennyi korosztály jelen van. Sokak számára a fogadóórák időpontja nem felel meg, ha a probléma nem égető, gyakran az emberek nem jönnek el a polgármesteri hivatalig, viszont ha mi megyünk ki, és erről tudnak is, akkor meggyőződésem, hogy egyre több résztvevője lesz ezeknek a negyedeléseknek.

A Házsongárdi temető épségének megőrzése kényes kérdés Kolozsváron. A városi tanácsnak novemberben kellett volna elfogadnia az új temetőszabályzatot, ez nem történt meg. Mit tartalmaz ez a szabályzat, és melyek a kilátások az elfogadására?

A Házsongárdi temetőnek és általában a kolozsvári temetők témájának nem volna szabad kényes kérdésnek lennie. A műemléknek nyilvánított Házsongárd kincse, turisztikai vonzóerővel rendelkező épített öröksége a városnak, amellyel egy Európai Kulturális Főváros címre pályázó Kolozsvárnak igenis tudnia kell, hogy mi a teendője. Ebben segít a műemlékvédelmi törvény. Az új szabályzat, amelyet a közbenjárásunkkal sikerült összehozni, egyedi Romániában azáltal, hogy a műemlékvédelmi törvény előírásait átemeli. A törvényt nem sokan lapozzák fel, viszont minden egyes tulajdonosnak és bérlőnek tudnia kell, hogy mi a kötelessége. A temetőszabályzat nyilvános dokumentum, így az emberek megismerhetik a kötelezettségeiket, és bárki számon kérheti a betartását.   

A szabályzat szerint nyilvánosan is kifüggesztik, hogy milyen sírhelyek járnak le. Hozzáférhetővé válnak a leadott sírigénylési kérelmek, hiszen mindenkinek tudnia kell, hogy amikor leadta a kérését, hányadik a várakozó listán, és nyilvánosan tudnia kell követni, hogy milyen sírhelyek szabadultak fel, és milyen módon utalják ki azokat. A kolozsvári temetőkben rálátás hiányában rengeteg mendemonda és találgatás folyik arról, hogyan utalják ki ezeket a sírhelyeket, nincsenek nyilvános kritériumok.

Miért vált etnikai kérdéssé a szabályzat bevezetése?

Nem tudnám megmagyarázni, hogy miért lett ekkora etnikai hullámverés a szabályzat körül, valószínűleg a kampányidőszak szolgáltat erre magyarázatot. Meggyőződésem, hogy december 9. után ez a szabályzat a tanács ülésén már más megközelítésben fog napirendre kerülni. Mi már a decemberi tanácsülésen, a szükséges 30 napos közvita után szeretnénk a szabályzatot újra napirendre tűzni és elfogadtatni. Számtalan kollégával beszéltem, PDL-s és USL-s tanácsosokkal egyaránt, és nagy többségüknek nem volt kifogása a tervezet ellen, viszont akadt egy-két USL-s tanácsos, aki nem átallott ebből nagyon élesen etnikai kérdést faragni. Ezt nem minősítem.

A szabályzat elsősorban transzparenciát biztosít, a különböző regiszterekhez való hozzáférést jelenti fizikai személyeknek, civil szervezeteknek egyaránt. Megteremti annak a lehetőségét, hogy további sírokat nyilváníthasson a tanács helyi szinten műemlékké, ami Gheorghe Funar által megfogalmazott nyílt levélnek is elejébe megy, hiszen a volt polgármester azt kifogásolta, hogy a 398 műemlék közül mért csak 24 román személyiség sírja.

A 398 műemléket a megyei műemlék-védelemi igazgatóság javaslatára fogadták el miniszteri rendelettel, miután a temetőigazgatóság több hónapon keresztül felszólította a román és magyar civil szervezeteket, tegyenek javaslatokat az esetleges műemléksírokra, és megfelelő dokumentációt állítsanak össze. A végeredmény rajtuk múlott.

Román és magyar személyiségek vannak és lesznek, akiknek a síremlékét a pályájuk és érdemeik alapján a város műemlékké nyilváníthatja. Erre eddig azért nem volt kezdeményezés sem a városvezzetőség sem a civilek részéről, mert nem volt szabályzat, az új előírás erre lehetőséget teremt.

Hogyan lehet megállítani a rendszeres sírrongálásokat?

Sajnos Házsongárdban a sírhelyek rongálása örök probléma, ez a kegyeletsértés nem méltó Kolozsvárhoz. Számtalan esetben magyar civil szervezetek jelezték, hogy műemléknek nyilvánított sírokat is megrongáltak. Jelenleg a közfelügyeleti vállalat az, amely az érvényben lévő szerződés szerint ellátja a temető őrzését , ez az őrzés azonban nem megfelelő. Elindítottunk a megyei rendőrséggel közösen egy úgynevezett védelmi terv kidolgozását, hangsúlyosan a Házsongárd temetőre vonatkozóan, ennek az év végéig el kell készülnie, akkor meg kell vizsgálni, hogy mostani vállalat képes-e a felügyeletet ellátni, ha nem, akkor más külső, erre szakosodott cégekkel kell szerződést kötni.

A Farkas utcába tervezett mélygarázs megépítése ellen több civil szervezet is tiltakozott. Lemondtak a kivitelezési szándékról, vagy továbbra is fennáll ez a lehetőség? Esetleg van-e másik olyan főtéri helyszín, a Szent Mihály templom melletti felszíni parkolón kívül, amely felmerült lehetséges helyszínként?

A Farkas utcába tervezett mélygarázs megépítése régi terv, amelyet az előző önkormányzati vezetéstől bizonyos fokig kidolgozva kaptunk örökségül, erről már közvita is zajlott. A mélygarázs megépítésében az önkormányzatnak egy problémája és egy célkitűzése találkozik, ennek kell megtalálni a találkozási pontját. A problémát a belváros túlzsúfoltsága jelenti, az utakat nagyon nehéz szélesíteni. Kolozsvár kulturális intézményei, egyetemei, iskolái, közhivatalai  a történelmi központban tömörülnek, tehát drasztikus módszerekkel nem lehet kitiltani a gépkocsiforgalmat reális alternatíva felkínálása nélkül.

Az elképzelés az, hogy minél több sétálóutcát alakítsunk ki a város központjában. A gyalogosoknak fenntartott terek közt a Farkas utca volna a legelső, illetve a piarista templom előtti teret is csak a gyalogosoknak szeretnénk fenntartani, ide, eredeti helyére visszaerülne a Szűz Mária (Szentháromság) szobor. Ez prioritás, a tervet már jövőre szeretnének megvalósítani.

A mélyparkoló helyéről kell és lehet is vitatkozni. Pozitív dolog, hogy a csütörtöki nap folyamán sikerült a közbenjárásomra a polgármestert és a csaknem a teljes építészeti szakemberi spektrumot képviselő személyek számára kerekasztal-beszélgetést szervezni, ahol több mint másfél órán keresztül szakmai megbeszélés tárgya volt ez a projekt. Kialakult egy munkacsoport, amely a polgármester kérésére egy hónapon belül bemutatja a tevékenysége eredményeit, ekkora körvonalazódik a mélyparkoló helyszíne.

Semmiképpen sem a Szent Mihály templom melletti parkoló alatt építenék meg a mélygarázst, mivel nagy a veszélye annak, hogy templom falai strukturálisan megrongálódnak, ezt senki sem kockáztatná meg. A legkézzelfoghatóbb alternatíva az, hogy a Petőfi utca alatt építenék meg a parkolót, amelynek sokkal nagyobb volna a kapacitása, átnyúlna a Cipariu térig, a görög katolikus katedrálisig elmenően, ottani feljáróval, esetleg a Házsongárd temető előtti téren is építenének egy bejáratot. A szakemberek ezt a lehetőséget is megvizsgálják.

Kolozsvár belső arculata után áttérnék a külsőre. Hogyan tervezik a következőkben promoválni a várost?

A várost az eddigiekhez hasonlóan turisztikai irodákon keresztül nyomtatványokkal, különböző rendezvényeken szeretnék népszerűsíteni. 2013-tól kezdődően eljön az ideje, hogy elinduljunk egy általunk nem kipróbált úton is: nemzetközi kiállításokon szeretnénk részt venni saját város promováló standdal, ebben már sikerült megtörni a jeget. A budapesti Art Market, Nemzetközi Kortárs Képzőművészeti Vásár volt az első külföldi helyszín, ahol pár nappal ezelőtt a város saját képviselettel volt jelen.

Nem titok, hogy Kolozsvár jó hírnevét néhány intézmény a tengeren túlra is elvitte, a magyar vonatkozású intézmények között ott van a magyar színház, a magyar opera, nem utolsó sorban az Ecsetgyár kortárs képzőművészei. A városvezetőség is belátta, hogy ezekhez az intézményekhez társulva, a hírnevükre rákapcsolódva lehet a várost is promoválni.

Az Art Marketen való részvétel nagyon sikeres kezdeményezés volt, a kolozsvári polgármester először találkozott a pécsi városvezetőséggel, ez alkalommal a Kulturális Főváros előkészületeiről is beszéltek.

Hol tart most a Kolozsvár Európai Kulturális Főváros 2021 projekt?

Még korai ugyan, de az erre létrehozott egyesületen keresztül sikerült néhány dolgot elérni, előbbre vagyunk, mint Szeben volt annak idején az előkészítő évek alatt. Nagyon komoly belga és német konzultánsokat sikerült bevonni a projektbe, akik próbálják körvonalazni a főbb vonalakat.

A Kulturális és Ifjúsági Főváros projektek nem tudnak az önkormányzat projektjeiként működni, mindkettő sikere azon áll vagy bukik, mennyire vonja be a város lakosságát, hogy közösen kialakítsák az elképzeléseket, behozzák a forrásokat. Az ilyen jellegű pályázatok benyújtásakor nem csak az épített örökség feljavításáról van szó, ez is fontos része, és nagy lépéseket teszünk ennek érdekben – nyári amfiteátrumot alakítanánk ki a Fellegváron kulturális események vendégül látására –, de kiemelt szerepe van a rendezvényeknek. Ebből a szempontból Kolozsvár nagyon jól áll, egyetlen szépséghibája a rendezvények egymástól független, széteső jellege. A következő időszaknak legnagyobb kihívása felfuttatni a jelenleg még kisebb hírnévnek örvendő, de értékes kulturális rendezvényeket.

A helyi költségvetésből jóval nagyobb összeget kellene szánni a kulturális rendezvények támogatására, és ezek hatékonyságát is felül kell vizsgálni. Az RMDSZ-frakció javaslata az, hogy a város különítsen el kulturális alapot a nagy kulturális rendezvények támogatására, illetve tartsa meg és támogassa a kisebb rendezvényeit is.

Mit jelentene Kolozsvár számára az Európai Ifjúsági Főváros cím? November 24-én lesz az eredményhirdetés, milyen esélyt lát a győzelemre?

Nehéz latolgatni, de szerintem jó esély van a győzelemre, Kolozsvár helyszínileg a legközpontibb, Európa többi része számára a legelérhetőbb a versenyben maradt városok közül, ugyanakkor egy hatalmas diákéletnek ad otthont. A projekt jó visszhangnak örvendett, az esélyeinket jónak ítélem meg.

A városban a pályázat nyomán fellendülhet a kapcsolat az egyetemisták és az önkormányzat között, így sokkal nagyobb volna a szerepe a fiatal generációnak a város életében. Országos és nemzetközi szinten tagadhatatlan, hogy egy olyan hálózati betagolódást jelentene Kolozsvárnak, amely által megnőne a népszerűsége, részese lenne a nemzetközi ifjúsági hálózatoknak és szervezeti tevékenységeiknek. A város nagyon sok ifjúsági rendezvénynek adhatna otthont, ez turisztikai és gazdasági szempontból mindenképpen továbblendítené a város életét.

Melyek azok a jelenleg is zajló magyar vonatkozású projektek, amelyeket kiemelten fontosnak tart?

Magyar vonatkozásban fontosak a kulturális projektek, illetve a szociális rendszer átgondolását érintő programok, amelyekbe az egyházakat és civil szervezeteket vonnák be.

Különösen oda kell figyelni a bölcsődehálózatra, amely nem csak magyar vonatkozású probléma. Ebben a pillanatban a 3 éven aluli kisgyerekek számára messze nem elég az, amit a város nyújtani tud, ilyen körülmények között nehéz a foglalkoztatási rátát növelni. A kisgyereket nevelő anyáknak is meg kell adni a lehetőséget, hogy munkaidő alatt is biztonságban tudhassák a gyerekeiket.

A magyar szakiskola kialakítása is az elkövetkező egy-két év feladata. Az önálló magyar nyelvű iskola tanintézmény három komponensű: meg kell találni a megfelelő ingatlant, akkreditáltatni kell, és össze kell gyűjteni a jelenleg különböző iskolában működő magyar szakosztályokat, ezeket ki kell bővíteni, és jogi személyiségű iskola alatt kell továbbvinni. 

Mit tart eddigi mandátuma legnagyobb sikerének és a legnagyobb kudarcának?

Remélem, túl korai még a legnagyobb sikerekről és kudarcokról beszélni, mert nem hiszek bűvészmutatványokban és olyan szalmalángszerű sikerekben, amelyeket most 3-4 hónap alatt el lehetett volna érni, ezért is remélem, hogy a legnagyobb siker még várat magára. Olyan elindított folyamatokról már beszélhetünk, amelyek meggyőződésem szerint sikertörténetként fognak végződni, de időre és munkára van szükség.

Még legnagyobb kudarcról sem beszélhetek. Első pillanattól nagyon szerettem volna elkerülni azt, hogy beszoruljak egy irodába a napi teendők és papírok közé. Célul tűztem ki, hogy minél többet legyek az emberek között, akárcsak a negyedelés kapcsán is. Ennél a fejezetnél még van tennivaló, javítani lehet, remélem, hogy a sokak által legnehezebbnek mondott első félév után ezen a téren is sikerül majd az elképzelt célhoz közelebb kerülni.