FRISSÍTVE -  Ráduly Róbert, Csíkszereda nemrég lemondott polgármestere reméli, hogy a 2016-os romániai önkormányzati választásokon „ki fogják söpöri” a székelyek azokat az önkormányzatokat, amelyek nem fogadták el a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által javasolt autonómiapárti határozatot.

Az RMDSZ politikusa ezt a 26. Bálványosi Szabadegyetem és Nyári Tábor azon pénteki pódiumbeszélgetésén mondta el, amelyen a prefektusok székelyföldi gáncsoskodásait vitatták meg.A beszélgetés résztvevői szerint a székelyföldi magyarságnak egységesen kell fellépnie céljai eléréséért. Szégyenletesnek tartották, hogy a székelyföldi önkormányzatok közül csak 54 fogadta el az autonómiapárti határozatot, és 99 még nem.

Tamás Sándor, a Kovászna megyei önkormányzat elnöke elmondta, az elmúlt három évben a megye prefektusai 154 közigazgatási eljárást indítottak nemzeti, szimbolikus ügyekben a megye önkormányzatai ellen. A politikus tréfásan jelentette ki, hogy immár a bírósági ítéletek is kirajzolják Székelyföld sajátos státusát, hiszen ezekből kitűnik, hogy Székelyföldre vonatkozóan másképpen értelmezik a törvényeket, mint az ország más régióira. Példaként mondta el, hogy a Brassó megyei Táblabíróság – mely jogerős ítéletet hozott arról, hogy Kovászna megyének nem lehet zászlaja – olyan épületben működik, melyre ki van tűzve Brassó megye zászlaja.

„Ledarálnak bennünket” 

„Ha nem fogunk össze, ledarálnak bennünket” - jelentette ki Tamás Sándor, aki azt is hozzátette, hogy az RMDSZ támogatja az SZNT javaslatát, hogy október 24-én este őrtüzekkel és az ég felé irányított fényszórókkal rajzolják ki Székelyföld határait. Példaként hozta fel az összefogás és a közös cselekvés erejére, hogy 30 ezer összegyűjtött aláírással, és egy hónapos munkával sikerült elérni, hogy a kovásznai szívkórház újra kizárólag az alapítója, Benedek Géza nevét viselhesse.

A példához csatlakozva Árus Zsolt, a Gyergyószéki Székely Tanács alelnöke kijelentette, azt kell elérni, hogy ne a kormány adjon munkát a közösségnek egy-egy önkényes döntéssel, hanem a közösség adjon munkát a kormánynak a Székelyföld autonómiáját követelő újabb és újabb megmozdulásokkal.

Mind Tamás Sándor, mind Ráduly Róbert hibának tartotta, hogy a Székely Nemzeti Tanács 2014-ben nem őrizte meg a pártoktól való függetlenségét, és az Erdélyi Magyar Néppárttal (EMNP) kötött szövetséget. Ráduly azt is elhibázottnak tartotta, hogy két székelyföldi autonómiastatútum-tervezet van forgalomban.

Az erdélyi párt gondolata

Egy másik pódiumbeszélgetésen az Erdély autonómiáját képviselő mozgalom román képviselői is megszólaltak. Sabin Gherman, az Erdélyi Demokratikus Liga alapítója elmondta, az erdélyieknek élni kell azzal a lehetőséggel, hogy az új román párttörvény alapján immár regionális pártok is alakulhatnak Romániában. Kijelentette, három közelmúltban készített, de nyilvánosságra nem hozott közvélemény-kutatás is jelezte, hogy az erdélyiek többsége pozitívan viszonyul egy erdélyi párt gondolatához.

Sabin Gherman szerint azért van jó esélye egy Erdély autonómiáját zászlajára tűző pártnak megkapaszkodni a romániai politikában, mert „aromán népnek elege lett a jelenlegi vezetőiből, új politikai pártokat kér”. Gherman szerint az erdélyi román, magyar és német közösség és kultúra egyenrangúságának, és más megmásíthatatlan alapelveknek a rögzítésével olyan pártot lehetne létrehozni, amely mindhárom közösség képviseletére képes.