Nem rendkívüliek azok a nézeteltérések, amelyek Magyarország és az Európai Unió között adódtak, a régebbi tagállamok is sokszor vitába szállnak Brüsszellel érdekeik érvényesítéséért - állapították meg egybehangzóan kormánypárti és ellenzéki politikusok a témáról rendezett vitán a 26. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor egyik rendezvényén.

Deutsch Tamás néppárti EP-képviselő a felmerült feszültségek egy részét onnan eredeztette, hogy a 2004-es bővítéskor az Európai Unió régi tagállamai szerinte nem voltak felkészülve a közép-európai és balti országok csatlakozására, és azóta is a "demokrácia letéteményeseiként" lekezelik a volt kommunista tagállamokat.

Óvatosságra intett a Nyugat eszményített demokratikus hagyományaival kapcsolatban: mint mondta, a nem olyan rég még faji megkülönböztetést alkalmazó Amerika sem a demokrácia őshazája, és az európai demokrácia is valójában értéktöredékekből áll össze egy ideálisnak tekintett fantomképpé. Az EP-képviselő szerint nincs "magyar ügy" az EU-ban, hanem magyar modell van, ami egyébként sokak számára magyar ügyet jelent.

Sallai Róbert Benedek, az LMP parlamenti képviselője a 2004-ben az unióhoz csatlakozó új tagállamokat is felkészületlennek nevezte, és szerinte nem baj az, ha kötelezettségszegési eljárás indul Magyarország vagy valamely más tagállam ellen például a környezet hatékonyabb védelmét számon kérve. Megjegyezte: a jó alkalmazkodási képesség az együttélés kulcsa, és úgy vélte, a magyar társadalmat és politikai elitet kellene fejleszteni, hogy alkalmazkodni tudjon az Európai Unióhoz.

Elkerülhetetlen, szükségszerű viták

Krekó Péter, a Political Capital Institute igazgatója a magyar kormány menekültügyi politikáját bírálta. Azt ténynek nevezte, hogy Magyarországra nehezedik most a legnagyobb migrációs nyomás, de szerinte a kerítés nem óvja meg ettől. Jobb eséllyel számíthatott volna az EU szolidaritására, ha maga is áldozatvállalási hajlamot mutat a menekültek elosztására vonatkozó brüsszeli terveknél - vélte az elemző.

Orbán Balázs, a Századvég Alapítvány kutatási igazgatója szerint az Európai Unió nincs olyan mértékű politikai átalakulásokra felszülve, mint amilyen Magyarországon végbement, és emiatt elkerülhetetlenek voltak a konfliktusok.

Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára is azt hangoztatta: szükségszerű, hogy viták legyenek Magyarország és Brüsszel között, ez az EU működésének szokásos módja. Megjegyezte: Magyarország nem lemondott szuverenitása egy részéről, hanem – ahogy az alaptörvényében lefektette – együtt gyakorolja azt az unióval. Ilyen alapon Magyarország arra akar csak jogot formálni, hogy beleszólhasson, hogyan gyakorolja az unió a magyar szuverenitás vele megosztott részét.