Petíciót tesz le kedden Táncos Barna szenátor Bukarestben az összes Hargita és Kovászna megyei településvezető aláírásával. Ebben statisztikailag megalapozottan kérik a medvetámadások és vadkárokat szabályozó törvénykezés valós helyzethez való igazítását.

„Beismerem, nem a medvevédők szószólója vagyok” – jelentette ki hétfőn Tánczos Barna szenátor Csíkszeredában. A politikus a sajtónak arról számolt be,  hogy több mint hetven, Hargita és Kovászna megyei településvezető- és a két megyevezető is aláírta azt a medvekárokkal kapcsolatos petíciót, amelyet kedden készül benyújtani a környezetvédelmi minisztériumhoz.

A csíkszéki szenátor a beadványban nem törvénymódosítást, hanem a vonatkozó alaptörvénykezés teljes újragondolását kéri. A lépés előzményeként felsorolta: bő hónapja interpellált a medvepopuláció és támadások kérdésében a parlamentben. Ekkor a tárcavezető megígérte, lépéseket tesznek – de semmilyen fejlemény nem követte az ígéretet, közben pedig Hargita és Kovászna megyében a medvetámadások megszaporodtak.

Táncos jelezte: nem a vadkárokkal kapcsolatos törvénykezésnek a módosítására van szükség, hanem a törvényi alap újragondolására – ugyanis, mint mondta –, az alaphelyzet változott meg.

Túltervezés van

A szenátor szerint európai kényszerre egyfajta „túltervezés” létezik ma a medvepopulációt illetően. Eredetileg 6000 egyed védelmét vállalta az EU felé Románia, s noha a túlszaporodás miatt a medvék száma 10470-re emelkedett, a szakemberek szerint már a 4000 egyed védelme is elegendő lenne. „Több mint 6000 medvét tart fenn pluszba Románia, az ország a hátán viszi el az EU-s populációs normát” – magyarázta a politikus.

Tánczos szerint a vadkárok megtérítésével is nagyon sok a gond. Ezt részben az is okozza, hogy a kártérítés nehézkes és szövevényes, sőt a bejelentéseket hatóságilag korlátozzák. „Nem azért van a statisztikákban Hargita és Kovászna megyékben a legtöbb vadkár, mert ez a reális, hanem mert bizonyított tény: más megyékben a hatóságok nem támogatják a gazdák kárbejelentési szándékát, mondván, hogy úgysem lesz belőle pénz, és minek bajt csinálni” – fogalmazott a szenátor.

Mint elmondta: maga is két esetben tett le vadkár kártérítési igénylést: egyik esetben jóváhagyást is kapott, de nem kapta még meg a pénzt, második esetben mindenféle indoklás nélkül elutasították a kérését. „Ez történik, az ilyen választ megtámadni sem lehet a bíróságon, semmilyen törvényes fellebbezésre nincs lehetőség” – magyarázta.

„Egy vicc” a kártérítési törvény

Tánczos szerint a kártérítési törvény is problémás, mivel nem az okozott kárt veszi alapul, hanem a károsult területbe beruházott költségveszteségeket. „Tehát a 40 kg magot és a rá használható műtrágyát fizetik ki a 40 tonna búza termés helyett. Ez egy vicc, aberráció” – mondta a szenátor.

Az is jelezte: számára teljesen érthetetlen, hogy a medvekilövési engedély-kvóták ilyen körülmények között megmaradnak. „Vagy nem sikerül kilőni a trófeákat, vagy nem akarják” – jelentette ki. Hangsúlyozta: az egész rendszert kell újragondolni.