Hogyan hatna Romániára a görög államcsőd?
Gazdasági szakértők szerint a lej esetleges gyengülésén kívül nem jár különösebb veszéllyel Romániára nézve Görögország államcsődje és esetleges kilépése az euróövezetből. A görög válságból azonban fontos politikai tanulságokat vonhat le Bukarest.
A legfontosabb konklúzió az lenne, hogy súlyos következményekkel járna az, ha Románia a gazdasági reform kiteljesítése nélkül lépne be az eurózónába. A mindenkori román kormány apróbb gazdasági, pénzügyi cselei – ha Brüsszel esetleg eleinte nem is figyelne fel rájuk – előbb-utóbb lehetetlenné tennék az ország helyzetét, és minden valószínűség szerint Románia Görögország sorsára jutna.
Románia euróövezethez történő csatlakozását tehát igen alaposan felül kell vizsgálni. Gazdasági elemzők úgy vélik, hogy a jelenleg előrevetített 2019-2020-as időpont semmiképpen sem mondható jó változatnak, a csatlakozást – a román gazdaság jelenlegi állapotának körülményei között – későbbi időpontra kellene halasztani.
Ha Görögország mégis elhagyná az euróövezetet – ennek egyelőre csekély a valószínűsége – akkor is az euró a drachmával együtt még legalább egy-másfél évig hivatalos fizetőeszköz lenne Görögországban. A görög import, a görögországi nyaralások várhatóan egy ideig igen olcsók lesznek, hiszen a drahma árfolyama kezdetben zuhanni fog.
Aggodalomra Romániában – illetve Bulgáriában, Macedóniában, Szerbiában és Albániában is – legfeljebb csak az adhat okot, hogy Görögország esetleges lépését megérezné az illető országok bankvilága. Erre a következtetésre jutott a Bloomberg is elemzésében.
Gyengülhet a lej
A görög bankok Bulgária bankaktíváinak 28 százalékát, Romániában és Szerbiában pedig 12-12 százalékát jelentik. Romániában a lej máris fél százalékot veszített az euróhoz képest, hasonlóképpen gyengült a lengyel zloty és a magyar forint is. Bulgáriában a helyzet azért is veszélyesebb, mivel Görögország Románia déli szomszédjának ötödik legfontosabb kereskedelmi partnere. Románia esetében Görögország nincs a 15 legfontosabb gazdasági partner között.
Ugyanakkor azonban a görög bankok és vállalatok romániai beruházásai megközelítik a 13,5 milliárd eurót. Négy nagy görögországi bank – az Eurobank, az NBG, az Alpha Bank és a Piraeus Bank – tavaly év végén 12 milliárd euróval volt jelen a román pénzpiacon. Ez, a megelőző évhez képest 2,5 milliárd dolláros visszaesést jelent.
Romániában a görögországi bankokat az Alpha Bank Romania, a Piraeus Bank Romania, a Bancpost és a Banca Romaneasca képviseli. A Piraeus Bank Romania egyébként bejelentette, nem korlátozza a banki műveleteket.
A Román Nemzeti Bank (BNR) maga is igyekszik megnyugtatni a románokat arról, hogy a görög válság nem jelent különösebb gondokat Románia számára. A BNR – ha sor kerülne Görögország euróövezetből való kilépésére – megteszi a szükséges intézkedéseket, az európai államok jegybankjai és kormányai szoros kapcsolatban álnak egymással. A görög válság megérződik majd a nemzeti valuta árfolyamán, a kamatok alakulásán, de mindez teljes mértékben kezelhetővé válik.
Miért fontos Görögország?
Görögország gazdasága szinte elenyésző az Európai Unió gazdasága szempontjából. Sokan nem is értik, miért okoz ekkora gondot Görögország esetleges gazdasági csődje, az euróövezetből történő kilépése.
Brüsszel szerint Görögország helyzete azért fontos, mert nem annyira Görögországról van szó, hanem magáról az eurózóna jövőjéről. Emellett a görög példa akár „ragályos” is lehet, a megmozdulások, a zavargások átterjedhetnek más dél-európai országokra is, mint például Portugáliára vagy Olaszországra, ezek gazdaságát pedig sokkal nehezebb lenne kezelni, helyrehozni, mint a Görögországét, amely maga is hatalmas problémát jelent.
Görögország éppen az idén van a legnehezebb helyzetben, amikor is 30 milliárd eurós kölcsönt kellene visszafizetnie. A jövő évtől kezdve a visszafizetések összege jelentősen csökken, az adósság immár kezelhetővé válik. Újabb „visszafizetési csúcs” csak 2040-ben lesz majd, ha tehát az idei esztendőt ki tudja húzni Athén, akkor 25 éven át nem kerülhet szóba Görögország kilépése az euróövezetből és ez idő alatt a gazdasági válság is rendezhetővé válna.
Nincs igazi stratégia
Persze, a görögországi válság nem most kezdődött. Az országot mindeddig legalább 5-6 alkalommal vitték csődhelyzetbe a korábbi kormányok. A mostani válság első jelei 2009 decemberében mutatkoztak meg, amikor is a Fitch hitelminősítő intézet BBB+ minősítésre rontotta az ország hitelképességét. A nagy európai beruházók ekkor jelentős mennyiségű görög államkötvényt dobtak piacra.
A következő esztendőben a probléma csak súlyosbodott. Az európai kormányfők bizalmas megbeszélései alkalmával ekkor hangzott el először a görög államcsőd kifejezés. Felmerült a kérdés: érdemesebb-e hagyni az államcsőd bekövetkeztét, vagy pedig tovább kell pénzelni az országot, a görög kormány ígéreteiben bízva. Az Európai Unió az utóbbi változat mellett döntött. A gondot már csak az jelentette, hogy honnan teremtsék elő a szükséges összeget. Angela Merkel német kancellár hallani sem akart a Nemzetközi Valutaalap bevonásáról, véleménye szerint az uniós államoknak kell megoldaniuk az euróövezet problémáját, a külső beavatkozás az euró jelentős árfolyamvesztésével járna. A pénzt előteremtették, az uniós pénzpiacok pillanatnyilag lecsendesedtek.
Csakhogy egy évvel később, 2011-ben Görögország ismét a csőd szélére került. Angela Merkel és Nicolas Sarkozy francia elnök javaslatára uniós csúcsot hívtak össze, és egy éjszakába nyúló megbeszélés után úgy döntöttek, ismét pénzt adnak Görögországnak, hosszú távon és alacsony kamatok mellett.
A gond az, hogy sem az Európai Uniónak, sem a Nemzetközi Valutaalapnak, sem a Világbanknak – a görög kormányról már nem is beszélve – nem volt és nincs igazi stratégiája a görög válság megoldására. Az eddigi lépések csak elhúzták a dolgok végkifejletét, miközben Görögországnak nem csak hogy nem sikerült kikecmeregnie a válságból, de – és ebben valamennyi nemzetközi pénzügyi szakember egyetért – a csőd egyre súlyosbodott.