Gondolatirányítású robot segíthet a mozgáskorlátozottaknak

Egy lebénult vagy mozgáskorlátozott embernek nagyon nehéz meglátogatnia másokat. Ezért egy kutatócsoport olyan forradalmi agy-gép megközelítésen dolgozik, amely némi függetlenséget adhat az érintetteknek.

Alapötletük, hogy akár otthonról, gondolatokkal lehessen irányítani egy robotot. A több alanyt is felölelő, több országban zajló kutatás mind az emberi, mind a technológiai kutatások terén kitűnő eredményeket hozott, ezeket a Proceedings of the IEEE folyóirat speciális, júniusi számában taglalták.

Olaszországban, Németországban és Svájcban kilenc mozgáskorlátozott és tíz egészséges ember vett részt a kutatásban, gondolataival igyekezett irányítani egy robotot. Néhány héten át elektródákkal tűzdelt sapkát viseltek, amely képes volt kielemezni agyhullámaikat. Ezt követően mozgásra utasították a robotot, instrukcióikat valós időben, interneten keresztül juttatták el hozzá anyaországukból.

Videokamerájának, kijelzőjének és kerekének köszönhetően a Lausanne-i Műszaki Egyetem (EPFL) laboratóriumában lévő robot filmezni tudta mozgását, miközben képernyőjén Skype-on keresztül jelent meg a „távirányító pilóta” arca. Az operátor, mintha a robot helyett mozogna, képes volt kapcsolatba kerülni a géppel találkozókkal. José del R. Millán, a vizsgálat vezetője szerint a kilenc alany mindegyike kevesebb, mint 10 napnyi kiképzés után könnyedén irányítani tudta a robotot.

A kutatók kifejlesztette agy-gép interfész még ennél is messzebb megy. A robot magától is ki tudja kerülni az akadályokat, még akkor is, ha nem utasítják erre. A kimerülés elkerüléséért a pilóta is szünetet tarthat az irányításban. Ha ugyanis a robot nem kap több utasítást, a kijelölt útvonalon halad tovább, mígnem megállásra szólítják fel. Ezen a módon a robot feletti uralom megoszlik ember és számítógép között, lehetővé téve, hogy a pilóta navigálás közben pihenjen.

A tesztek során a kutatók nem találtak különbséget az egészséges és mozgáskorlátozott alanyok navigálási képességei között. A tesztek második felében a részlegesen mozgáskorlátozott alanyokat arra kérték, hogy mozgással irányítsák a robotot, például fejükkel nyomják meg a közelükbe helyezett gombokat. A robotot ugyanolyan jól navigálták, mintha csak gondolataikat alkalmazták volna, ami ismét csak a rendszer hatékonyságát bizonyítja. 

Kimaradt?