„Az RMDSZ az önök partnere kíván lenni, minden olyan ügyben, amely közösségeink javát, szülőföldjén való tisztességes megélhetését, boldogulását szolgálja” – hangsúlyozta Kelemen Hunor pénteken a ruszinok Déván megszervezett tizenharmadik világkongresszusán elmondott beszédében, amelyben üdvözölte a ruszin közösség szomszédos országokból – Csehországból, Horvátországból, Lengyelországból, Magyarországról, Szerbiából, Szlovákiából és Ukrajnából – érkezett képviselőit.

Hozzátette: az esemény meghívottjai olyan európai történelmi régió vendégei, amely évszázadok óta a multikulturalitás otthona, hiszen itt él a húsz romániai kisebbségi közösség tagjainak zöme.

„Itt, Erdélyben, nem létezett és ma sem létezik más út, mint az etnikai, nyelvi, kulturális és vallásos sokszínűség tiszteletének útja, hiszen embertársunkat becsülni azt is jelenti, hogy ismerjük, elismerjük és becsüljük annak a közösségnek az értékeit, amelyből származik” – jelentette ki az RMDSZ elnöke világkongresszusi beszédében, és hozzátette: ezt a hagyományt szeretnék az itt élő kisebbségek továbbvinni.

„Közös történelmünk nem csak a béke, egymás kölcsönös megértésének eszményi pillanatait tartja számon, és politikai helyzetek hosszú sora sem kedvezet önazonosságunk megőrzésérének. Azonban mindannyiunk közös érdeme az, ahogy sikerült szembeszegülnünk a létezésünket fenyegető szándékokkal és intézkedésekkel. És ezt nem feledhetjük, nem akarjuk elfeledni” – hangsúlyozta Kelemen Hunor, aki a kisebbségi közösségek és a többségi társadalom közötti párbeszédet nevezete meg az utóbbi negyedszázad leghatékonyabb képviseleti eszközeként. Továbbá azt is kiemelte: az értékalkotó nemzetközösségek hozzájárultak az ország gyarapításához, ezért sem érhetik be azzal, hogy ezeket az értékeket pusztán csak szórólapok szlogenjeiként, képes albumokban, nemzetközi konferenciák megszervezésekor, illetve az ország előnyös külhoni ajánlólapjaként használják fel.

Az RMDSZ elnöke arra is kitért, hogy a kisebbségi közösségek jogállására vonatkozó törvénytervezet 2006 óta rostokol a parlament asztalán, továbbra is várat magára az elfogadása, és arra, hogy a többségi pártok politikusai meggyőződjenek arról, hogy a tervezetben lefektetett szabályozások jogos követelések.

„Jogainknak a mi hétköznapjaink, gyermekeink mindennapjainak részévé kell válniuk a szülőföldön, hiszen ezt az európai modellt és valóságot szeretnénk magunknak. Nem akarjuk magunkat szüntelenül azokhoz az országokhoz hasonlítani – és mások se hasonlítsanak minket ezekhez –, ahol az őshonos közösségek helyzete rosszabb, mint a miénk. Nem ez a fejlődés szabálya, elve, amelynek alapján életünket elképzeltük Európa eme szögletében, Romániában” – nyomatékosította a szövetségi elnök, aki szerint egy működőképes európai modell gyakorlatba ültetéséig sok még a teendő. Kelemen Hunor szerint a nemzeti kisebbségek, illetve az RMDSZ parlamenti frakciója jelentős törvénykezési lépések kezdeményezője volt a kisebbségi közösségek jogai terén, de ez a folyamat 2007 után fokozatosan lelassult.

„A mi feladatunk, hogy garanciákat követeljünk annak érdekében, hogy a demokrácia első 17 évében megszerzett jogaink ne csak papíron létezzenek, ne vesszenek el a bürokrácia homályába, hogy ne szolgáltassuk ki ezeket a hivatalnoki berögződések kénye-kedvének” – jelölte meg a képviseleti teendőket Kelemen Hunor, aki a magyar közösség üdvözletét tolmácsolta és politikai képviseletének támogatásáról biztosította a Romániai Ruszinok Kulturális Szövetségét.