Székelyföld még mindig élen jár, ami az öngyilkossági hajlandóságot illeti. Horváth István szociológus szerint talán magyarázó ok lehet, hogy itt sok az agglegény, és nehezebben találnak párt maguknak. A legfrissebb statisztikákból az is kiderül, a székelyek szinte kivétel nélkül egyetlen halálnemet választanak.

Székelyföld még mindig élen jár, ami az öngyilkossági rátát illeti. Ilfov megyén kívül Hargita és Kovászna megyében jut a legtöbb öngyilkos százezer lakosra a törvényszéki orvostani intézeteket tömörítő hálózat legfrissebb összesítése szerint.

A tavalyi évre szóló összesítés adataiból az is kitűnik, hogy Bukaresten kívül szinte kizárólag csak a kötél általi halált választják az élettől önként megválók Romániában.

Kegyetlen statisztika

Tavaly országszerte összesen 2552 öngyilkosságot regisztráltak, valamivel kevesebbet, mint 2013-ban (2721 eset) és a 2012-ben (2753 eset). Az előző évekhez képest szintén a férfiak azok, akik sokkal nagyobb számban válnak meg önként életüktől, mint a nők (82, illetve 18 százalék).

Ami megyékre lebontott statisztikákat illeti, a legtöbb öngyilkosságot Bukarestben (203) és a marosvásárhelyi törvényszéki orvostani intézetnél (102) jegyezték. Maros megyét Iași (98), Bákó (91), Prahova (90), Konstanca (86), Hargita (83), Ilfov (80), Szatmár (85), Craiova (82), Bihar (78) megye követi, Kovászna megyében 49 esetet regisztráltak.

A legkevesebb öngyilkosságot Beszterce-Naszód (32), Mehedinți (29), Krassó-Szörény (28) és Szilágy (23) megyében követtek el 2014-ben.

Az esetek száma nem tükrözi az öngyilkossági hajlandóságot, azaz hogy mennyi öngyilkos jut százezer lakosra. Ilfov megyén kívül, ahol 29 öngyilkosság jut ennyi helybélire, tavaly is a két székely megye, Hargita (25,1) és Kovászna (23,7) megye vezette az országos negatív ranglistát. Kovászna megyét Szatmár (22,7) Tulcea (22,2) megye követi.

2013-ban ezek a számok Ilfov, Hargita és Kovászna megyében a következők voltak: 40,73; 26,67 és 22,33.

A kötél általi halált választják

Az öngyilkosok Romániában a kötél általi halált választják. Az összesítés adatai szerint a végzetes lépést elkövetők 78 százaléka választotta ezt a halálnemet, 7 százalékuk a mérgezést, és 7 százalékuk pedig a mélybe ugrást.

A marosvásárhelyi intézetnél regisztrált 102 esetből 94-en a kötél általi halál mellett döntöttek, csupán hárman folyamodtak az érfelvágáshoz, egy esetben mérgezés történt, és egy személy magas épületről vetette alá magát. A lőfegyverrel elkövetett öngyilkosságot száma Romániában elenyésző, legtöbb esetet (3 eset) Bukarestben jegyeztek.

Míg máshol elenyésző azon öngyilkosok száma, akik magas épületekről ugranak le, Bukarestben elég gyakori módszer: tavaly például 72-en végeztek így magukkal. Az így elkövetett öngyilkosságok száma a fővárosban 2010-hez képest szinte duplájára nőtt, hiszen ekkor "csupán" 40-en lettek így öngyilkosok (2010-ben összesen 184-en végeztek magukkal Bukarestben).

A 2014-es adatok szerint a vízbefulladást is kevesen választják országszerte: a legtöbb ilyen eset Arad és Prahova megyében történt (11-11 eset). Az önégetés szintén csak Bukarestben "divat", 27 ilyen esetről tudnak, a fővárost Mehedinți megye követi 5 esettel.

A székely megyékben, Hargita és Kovászna megyében is leginkább felakasztják magukat az öngyilkosok, Kovászna megyében a 49 öngyilkosból 40-en választották ezt a módszert, Hargita megyében a 83 öngyilkosból 78-an. A mérgezés szintén nem gyakori halálnem a magyarok lakta megyékben: Kovászna megyében hatan, Máramaros megyében tízen, Hargita és Maros megyében egy-egy személy végzett így életével. A mérgezést inkább Ialomița megyében (29) és Bukarestben (28) választják.

Horváth István: nincs magyarázat

Horváth István szociológus szerint nincs tudományosan jól alátámasztott magyarázat arra, hogy a székelyföldi megyékben miért nagyobb az öngyilkossági hajlandóság, mint a román lakosság körében. Több hipotézis is született a jelenségre, ám ezt még nem igazolták egyetlen rezonábilis, összehasonlító kutatásban sem, így maradnak a találgatások - mondta megkeresésünkre a szociológus.

A hipotézisek közé sorolható például, hogy a magas öngyilkossági ráta Székelyföldön összefügghet a családalapítási lehetőségekkel, a sajátos kulturális mintákkal, a családszerkezettel. Felmerült, hogy ott lehet magas a férfiak körében elkövetett öngyilkossági hajlandóság, ahol sok az agglegény, tehát az egyedül élő férfi, és elenyészőek a családalapítási lehetőségek különböző kulturális okok miatt. Ez lehet a magyarázata a nagyobb mértékű alkoholizmusnak, depressziónak is.

A szociológus szerint nem csak Romániában figyelték meg, hogy magasabb a magyarok körében elkövetett öngyilkosságok száma, mint a többségi társadalomban, hanem ez ugyanúgy áll például a felvidéki magyarok és a szlovákok esetében is. Egyes hipotézisek szerint ez a "magyarok lelkületével" magyarázható, és ezt látszik alátámasztani az is, hogy a világos összesen két himnusz kezdődik bűntudattal (Megbűnhődte már e nép), az egyik a magyar, a másik az uruguay-i. Aztán kiderült, hogy az uruguay-i szövegét is egy magyar származású írta - jegyezte meg Horváth István.

Arra a kérdésre, hogy van-e a médiának felelőssége akkor, amikor több öngyilkossági esetet is élőben közvetít, a szociológus elmondta, a Werther-effektus valóban létezik, tehát egy nyilvánosságra kerülő eset az öngyilkosságot fontolgató személyek számára lehet követendő minta. "Aki fontolgatja az öngyilkosságot, bármilyen furcsán is hangzik, megerősítheti az elhatározását, hogy más is elkövette ezt a végzetes lépést. Az öngyilkosság hogyanja pedig mintaként hathat" - magyarázta a szakember. 

Hozzátette, ami a média felelősségét illeti, nem árt elgondolkodni azon is, hogy a Werther-effektus Johann Wolfgang Goethe egyik híres regényéről, Az ifjú Werther szenvedései című alkotásról kapta a nevét, amely a maga korában öngyilkossági hullámot indított el, számos fiatal a főhős jellegzetes kék-sárga öltözetét utánozva vetett véget életének.