Az Amerikai Egyesült Államok alkotmánya előírja, hogy négyévenként, november első hétfőjét követő keddi napon az országban elnökválasztást kell tartani. Az idei évben ez a nap november 6-ára esik, vagyis hamarosan indul a „nagy megmérettetés".

Ki lehet elnök?

Az előírások szerint aznap az egyes államok és egyéb területek lakói megválasztják az elektori kollégium tagjait, akik aztán 2012. december 17-én ténylegesen megválasztják az elnököt, illetve az alelnököt. Őket 2013. január 20-án, washingtoni idő szerint délben iktatják be a hivatalukba.

Az alkotmány a választhatóság feltételéül a legalább harmincöt éves életkort írja elő, valamint azt, hogy a jelölt születése óta amerikai állampolgár legyen. További követelmény az is, hogy a jelölt 14 éve állandó lakhellyel rendelkezzen az USA-ban. Emellett a huszonkettedik alkotmánymódosítás értelmében nem lehet elnökké választani azt, akit már kétszer elnökké választottak, és mint bármely más szövetségi tisztviselő, az elnök sem lehet a törvényhozás tagja.
Az elnöki posztra hagyományosan csak a két legnagyobb párt – a demokrata és a republikánus alakulat – jelöltjének van igazi esélye.

Az első lépés

Az amerikaiak szerint az, ahogy elnöküket megválasztják, a világ legnyíltabb és legdemokratikusabb folyamata – egyúttal valószínűleg a legbonyolultabb folyamat is. Az amerikai elnökjelölteknek maratoni távot kell futniuk: le kell küzdeniük az előválasztások, a párt jelölőgyűléseinek és az elektori kollégiumok akadályait.

Előválasztás az első lépés a párt jelöltjének kiválasztásához vezető úton. Az államok zömében a párt maga választja ki jelöltjét. Az Egyesült Államokban viszont azok a szavazópolgárok választhatnak egy listáról, akik kinyilvánítják, hogy melyik pártot támogatják.

A tagállamokban rendezett előválasztások már az ezt megelőző januárban megkezdődnek. Ezeken minden jelölt a saját pártja többi jelöltjével szemben korteskedik azért, hogy végül ő lehessen pártja elnökjelöltje. A végső szót mindig a párt országos jelölőgyűléseinek küldöttei mondják ki, az összejövetelt nyáron rendezik meg. A küldötteket az előválasztások alkalmával maguk a szavazópolgárok választják meg. Ezen a küldöttek többnyire elkötelezik magukat az egyik vagy a másik jelölt támogatása mellett. A jelölőgyűlésen aztán az a jelölt győz, akit a küldöttek többsége támogat.

Néhol a küldöttek kiválasztására az előválasztás helyett az úgynevezett caucus-rendszert használják inkább. Míg az előválasztáson a szavazók a küldöttekre leadott voksukat egyszerűen bedobják az urnába, a „caucus" sokkal bonyolultabb forma, amely a küldötteket több lépcsőben választja meg.

Jelölőgyűlés

A pártok jelölőgyűlése – konvenciója – az amerikai politikai élet egyik legnagyobb szabású eseménye. Minden tagállam a saját küldötteivel és lobogóival érkezik a csarnokba, ezeken feltünteti, hogy melyik elnökjelöltet támogatja.

Erre az időszakra a párt rendszerint tudja már, hogy melyik jelöltje a győztes. Minden tagállam küldöttei hivatalosan is megválasztották azt a jelöltjüket, aki versenybe száll az elnökjelöltségért.

A legtöbb küldött támogatását élvező jelölt lesz a nyertes – ő rendszerint megkapja korábbi, pártbeli riválisainak a támogatását is. A győztes elnökjelölt megnevezi azt is, hogy kit vesz maga mellé alelnök-jelöltnek.

Az egymással vetélkedő elnökjelöltek felkészülnek az elnökválasztási kampányra. Végleges formába öntik a politikai elképzeléseket, gondolva a már „elvérzett" jelöltek támogatóira is. A kampánynak ez a szakasza rövidebb, mint a tagállami szintű előválasztások hosszú folyamata.

Hatalmas pénzeket fordítanak a televíziós hirdetésekre és rendszerint tévé-vitákban is összecsapnak egymással a jelöltek. Az utolsó hetekben az elnökjelöltek többnyire a nagyobb, úgynevezett „ingadozó államokra" koncentrálnak, amikor harcba indulnak a kritikus elektori szavazatok megszerzéséért.

A szavazás napja

A szavazás napján az előzetes eredmény rendszerint az urnák lezárása után 12 órán belül már ismertté válik.

A szavazatszámlálás után a folyamat az elektori kollégiumok előtt folytatódik. Minden állam ilyen kollégiumának más és más a létszáma. A tagok száma az állam szenátusi súlyát tükrözi. Az a jelölt, aki az egyes államokban a legtöbb szavazatot kapja, nyeri el az elektori kollégium egészének a támogatását. A többi jelölt semmilyen szavazatot sem kap – leszámítva Nebraska és Maine államokat, amely extra voksokat juttat azoknak a jelölteknek, akikre jelentős arányban szavaztak.

Ha egy jelölt megkapja a tagállamok szavazatainak többségét, akkor – a közvélemény szemében legalábbis – véget ért a választás. A gyakorlatban azonban az elektori kollégium tagjai hivatalosan még összeülnek és szavaznak az új elnök személyéről. A tagoknak jogi értelemben nem kötelességük a győztes jelöltre szavazniuk vagy betartaniuk a pártfegyelmet, de igen ritka volt az olyan eset, hogy így jártak volna el. Az elektori kollégium szavazatait aztán hivatalosan a Kongresszusban számlálják meg, a következő év januárjában.

A két nagy esélyes

Az 50 éves Barack Obama, a hivatalban lévő demokrata elnök 2011. április 4-én jelentette be, hogy a várakozásoknak megfelelően indulni kíván az újraválasztásért. Az elnöknek nem volt komoly ellenfele pártján belül, és a charlotte-i országos konvención (jelölő gyűlésen) simán elnökjelöltté választották 2012. szeptember 6-án. Az alelnökjelölt ismét Joe Biden lett.

A republikánusok jelöltjük személyéről fél évig tartó előválasztási folyamat során döntöttek. Hét jelölt közül végül a 64 éves mormon Mitt Romney, Massachusetts korábbi kormányzója diadalmaskodott, aki határozott, erősen konzervatív gazdasági nézeteket képvisel. Hivatalosan a floridai Tampában tartott republikánus konvención választották meg a párt jelöltjévé 2012. augusztus 29-én. Romney Paul Ryant, a képviselőház költségvetési bizottságának elnökét, wisconsini képviselőt választotta alelnökjelöltnek.

A keddi megmérettetésen részt vevő két politikusok mellett a kisebb pártok amolyan „futottak még" típusú jelölteket állítottak, a Libertárius Párt például Uj-Mexikó korábbi kormányzóját, a libertariánus, 58 éves Gary Johnsont, a Zöld Párt a 62 éves massachusettsi orvost, Jill Steint, az Alkotmány Párt pedig az egykori virginiai kongresszusi képviselőt, a 66 éves Virgil Goode-t indította.

A demokraták többnyire a keleti és nyugati parti államokat nyerik, a konzervatívok pedig a délieket és a középnyugatiakat. Emellett figyelembe kell venni, hogy az egyes államokban különböző számú elektort lehet nyerni az állam népességének függvényében, így jobban megéri nagy népességű billegő államokban kampányolni, mint kicsikben.

Augusztusban országosan azonos népszerűségű volt a két párt jelöltje. Az elemzők szerint azonban a közvetett választási rendszer miatt Obama elnök mégis jelentős előnnyel indult, mert már a választások előtt elkönyvelhetett 221 szinte biztos elektori szavazatot, míg Romneynak csak 191 volt. (A győzelemhez 270 kell.) Októberben, az első televíziós vita után Romney népszerűsége megnőtt. Egy hónappal a választás előtt 47:44 arányban vezetett országosan.{loadposition mnk}

A viták témája

A viták során a gazdaság állapota volt a kampány legfontosabb kérdése. A jelöltek beszédeikben a munkahelyteremtésre helyezték a hangsúlyt.

A demokraták először azért támadták Romneyt, mert túlságosan gyakran változtatta a véleményét a korábbi években fontos kérdésekben. Majd azt követelték, hogy hozza nyilvánosságra az adóbevallását, mert szerintük túlságosan kevés adót fizet a milliomos republikánus elnökjelölt. Szeptember közepén kiszivárgott egy videofelvétel, amin Romney egy zárt körű májusi kampányrendezvényen azt mondja, hogy az amerikaiak 47 százaléka Obamára fog szavazni, „bármi történjék is", mert ezek az emberek a kormány segítségétől függenek.

„Áldozatnak hiszik magukat, és azt gondolják, hogy a kormánynak kell gondoskodnia róluk, azt hiszik, hogy jogosultak az egészségügyi ellátásra, az élelemre és a lakhatásra. Sohasem fogom meggyőzni őket arról, hogy vállalják a személyes felelősséget, és törődjenek a saját életükkel" – jelentette ki, hozzátéve: helyettük az 5-10 százaléknyi gondolkodó függetlent kívánja megcélozni a politikai centrumban.

Romney későbben visszavonta állításait: „Egy kampány során, ahol beszédek százait, ha nem ezreit kell elmondani, majd kérdések és válaszok következnek, időközönként mond az ember olyat, ami nem jól veszi ki magát. Ebben az esetben mondtam valamit, ami teljes tévedés volt" – mondta a Fox News tévéadónak.

2012. szeptember 11-én, egy Mohamed prófétát gúnyoló amerikai videofilm okán kirobbant tüntetések miatt forrongó Líbiában iszlamista terroristák megtámadták az amerikai követséget Bengáziban. A támadásban Christopher Stevens amerikai nagykövet és három másik amerikai személy meghalt. Ezután arról folyt polémia, hogy megfelelő-e az amerikai követségek védelme és hogy ki a felelős az áldozatokért.

A hivatalban lévő elnök egyébként elsősorban az általa bevezetett egészségügyi reformmal (a kötelező egészségbiztosítás kiterjesztésével), Oszáma bin Láden likvidálásával, a tőzsdén bevezetett reformokkal és az autóipar megmentésével kampányolt.

Az októberi első tévévitán Obama túlságosan passzívnak bizonyult a határozott és könnyed ellenfelével szemben. Romneynak jelentősen nőtt népszerűsége, több billegő államban átvette a vezetést, és országosan először előzte meg Obamát. Az első vitát kb. 50 millió amerikai követte figyelemmel. Majd az alelnökjelölti vita következett, ahol inkább a demokrata Joe Biden alelnök volt a meggyőző. A második elnökjelölti tévévitán már keményebb, harciasabb volt Obama. A vita után politikailag megoszlottak a vélemények, hogy ki volt a nyertes. A második vitát most körülbelül 70 millióan nézték meg.

A „csodatevő" reklám

2010-től az addig átlátható kampányfinanszírozás terén új szabályok léptek életbe. A törvények szerint egy személy közvetlenül legfeljebb 2500 dollárral járulhat hozzá egy jelölt kampányához. Az úgynevezett politikai akcióbizottságok (PAC) azonban korlátlan összegű támogatást fogadhatnak el cégektől vagy magánszemélyektől, abban az esetben, ha nem egyeztetnek közvetlenül a támogatott jelölttel, párttal vagy kampányszervezettel. Az új szabályozást mindkét nagy párt elfogadta.{loadposition kampany}