Sepsiszentgyörgyön született, nyolc évig Háromszéken élt, így magyarul is tud néhány szót Románia „legrettegettebb”, de egyben egyik legnépszerűbb embere, a korrupcióellenes ügyészség (DNA) főügyésze. Laura Codruta Kövesi először nyilatkozott magyar újságírónak, a Magyar Nemzetnek adott interjút.

Kövesi azzal magyarázza a DNA tevékenységének felpörgését, hogy az emberekben egyre nőtt a bizalom az intézményben, egyre több feljelentést tesznek, és így a fontosabb személyeket érintő ügyek száma is szaporodni kezdett. Emellett az ügyészek hozzászoktak az ilyenfajta ügyekhez, nagyobb szakmai gyakorlatra tettek szert, továbbá bizonyos törvényi eszközök segítik őket ebben a tevékenységben.

A főügyész ugyanakkor határozattan tagadta, hogy a DNA ügyei csak feljelentéseken alapulnának. „Minden alkalommal, amikor bíróság elé állítunk valakit, ha az ügy feljelentés alapján indul, akkor más bizonyítékokat is szereznünk kell. Például: tanúmeghallgatásokra, bankszámlakivonatokra, technikai-tudományos eszközökkel szerzett bizonyítékokra van szükségünk” – magyarázta.

Szerinte ezt a kérdést most csak azért vetik fel sokan „erőltetett módon”, mert egyes ügyek, melyek miniszterekre, volt miniszterekre vagy parlamenti képviselőkre vonatkoznak, feljelentések alapján indultak el. Másrészről az új büntetőügyi eljárási törvény és az új büntető törvénykönyv olyan módosításokat tartalmaznak, melyek alapján nagyon nagy büntetéseket lehet korrupciós bűncselekményekre kiróni.

A Román Hírszerző Szolgálattal való együttműködésről elmondta: a SRI-től csak bejelentéseket kapnak. „Ők nem küldhetnek nekünk kész aktákat, de nem küldhetnek tanúvallomásokat vagy más bizonyítékokat sem, mert nincs ilyen hatáskörük. Bizonyos tájékoztatásokat küldenek, melyek aztán bűnvádi eljárások elindításának alapját képezhetik” – részletezte.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a DNA ügyeinek több mint kilencven százaléka magán- és jogi személyektől érkezett bejelentések alapján indul, és csak öt százalék indul hivatalból történő eljárás formájában, ideszámítva a sajtóból szerzett információk vagy a hírszerző szolgálatok bejelentései alapján indított ügyeket is.

A kolozsvári származású Tamás Gáspár Miklós filozófus, publicista megállapítását, miszerint Romániában a korrupcióellenes ügyészség és a vádanyagot szállító titkosszolgálat „de facto átvette a hatalmat”, Kövesi nem kívánta kommentálni.

A magyar családnevéről elmondta: házasság révén lett Kövesi, majd a válás után megtartotta férje nevét. Igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy tud-e néhány szót magyarul? „Tudok néhányat, főként azért, mert Sepsiszentgyörgyön születtem, és nyolcéves koromig ott is éltem. Gyerekként együtt játszottam a magyarokkal, barátaim is voltak közöttük, természetes, hogy egymástól sokat tanultunk” – mondta a DNA főügyésze.

„Annyit mondhatok, hogy az SRI bejelentései alapján elindított ügyek aránya öt százalék alatt van, és nemcsak ezzel a hírszerző szolgálattal működünk együtt, hanem más szolgálatokkal is. Mivel ezek az ügyek nem kapnak ekkora médianyilvánosságot, nem szereznek róluk tudomást. Bennünket nem érdekel, mi történik a politikai színtéren. Vizsgálatainkat a hatáskörünkbe tartozó bűncselekményekre összpontosítjuk, a törvénynek megfelelően szerzünk bizonyítékokat” – jelentette ki.

A római katolikus egyház ellen, a visszaszolgáltatások kapcsán indított vizsgálatot nem kívánta részletezni, mert folyamatban lévő ügyről van szó. Azt azért megjegyezte: a bíróságok döntenek a restitúcióról, a DNA-nak csak egyedi korrupciós esetekkel volt és van dolga, amelyek egy adott visszaszolgáltatási üggyel kapcsolatos bírósági eljárásra vonatkoznak.