Összesen 255 szenátor és képviselő, köztük 14 RMDSZ-es írta alá azt a törvényjavaslatot, amely speciális nyugdíjakat hagyna jóvá a honatyáknak. A tervezet szerint a képviselők és szenátorok a ledolgozott éveik alapján kiszámított nyugdíjukon kívül kapnák meg a speciális juttatást.

A tervezet egyik kezdeményezője, a szociáldemokrata Petre Daea az Agerpresnek elmondta, a benyújtott javaslat szerint az a honatya, aki három mandátumot tudhat a háta mögött, körülbelül négyezer lejes különleges juttatásban részesülne havonta, egy mandátum után körülbelül 1500 lej járna. A tervezetet Petre Daea tájékoztatása szerint az Európai Parlamentre vonatkozó idevágó jogszabály alapján alkották meg.

A tervezet szövege itt olvasható . A motivációs dokumentum a tervezet támogató honatyák aláírásával itt található.

A tervezetben a kezdeményezők tételesen is felsorolják, hogy Európa más országaiban a honatyák milyen juttatásokban részesülnek. Az összehasonlításban az EP, Ausztria, Belgium, Ciprus, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Németország, Görögország, Írország, Olaszország, Litvánia, Nagy-Britannia, Lengyeloszrág, Portugália, Szlovákia, Spanyolország, Magyarország szerepel, a fent említett európai országok mindegyikében tavaly például nagyobb volt a minimálbér, mint Romániában az Eurostat adatai szerint  Az egyetlen ország, ahol a minimálbér kisebb volt tavaly mint Romániában, az Bulgária. Bulgária nem szerepel a benyújtott törvénytervezet szövegében.

Antal István: a katonatisztek is kapnak juttatást

A javaslatot aláírók között Antal István RMDSZ-es képviselő is szerepel, aki jelenleg a képviselőház Ipar és Szolgáltatások Szakbizottságának tagja. Antal István 1991/1992-től tagja a parlamentnek. Megkeresésünkre megerősítette, a speciális nyugdíjak létjogosultságát az EP és az uniós országok idevágó törvénykezésével támasztották alá.

"Ha ezeket a törvénykezéseket megnézzük, érteni fogjuk, miről szól a történet. Volt Romániában is egy normális törvény, de Traian Băsescu volt államfő úgy döntött, megszünteti a speciális nyugdíjakat. Azóta a katonatiszteknek, a diplomatáknak, repülősöknek visszaállították a speciális juttatást, kivéve a honatyáknak" - magyarázta a képviselő.

Hozzátette, a katonatisztek, diplomaták a speciális jogállásuknak megfelelően kapják a juttatást, ez alól pedig a honatyák sem lehetnek kivételek. "A parlament lejáratása Traian Băsescuval kezdődött, és Klaus Johannisszal folytatódik. Jó lenne, ha a jövő érdekében az érintettek, akik részt vesznek a parlament lejáratásában, jobban tájékozódnának. 25 évvel a rendszerváltás után nagyon jó lenne, ha az új nemzedék, amely politikai szerepet vállal, tehát vállalja, hogy szenátor és képviselő lesz, tudja, hogy mire számíthat. Mert most úgy tűnik, csak arra számíthat, hogy reggeltől estig mocskolják, kirakatba ültetik, és folyamatosan mindenért őt teszik felelőssé. Holott a parlament csak jogharmonizációra készül. Az unió törvényeit ülteti át a román jogrendbe. Többek között ezzel a törvénnyel is ezt teszi" - magyarázta Antal István.

A képviselő szerint nagyon kártékony köztörvényes bűnözőknek kikiáltani a honatyákat, ennek hosszú távon beláthatatlan következményei lesznek. Hozzátette, nagyon sok RMDSZ-es honatya például hétvégén a saját választókörzetében is dolgozik, jórészük nagy szakértelemmel bír azon a területen, ahol tevékenykedik. "Ha továbbra is folyik a lejáratás, megnézhetjük, kik vállalnak mandátumot" - figyelmeztetett Antal István.

Mit mond a nyugdíjtörvény?

A hatályban lévő nyugdíjtörvény szigorú szabályok alapján "ítéli oda" a nyugdíjakat. Eszerint például egy egyszerű vállalkozó 35 ledolgozott munkaév után akkor kapja meg az 1 nyugdíjpontnak megfelelő juttatást, ha minden hónapban megkereste a bruttó országos átlagbért. A bruttó országos átlagbér februárban például 2415 lej volt, az ennek függvényében kiszámított 1 nyugdíjpont értéke pedig bruttó 830 lej. Ha a munkaévek száma negyven, akkor bruttó 948 lejes havi juttatást kap nyugdíjasként.

Az Országos Munkaügyi Hivatal friss adatai szerint a romániai munkavállalók 83 százaléka a 2415 lejes bruttó átlagbérnél kevesebbet keres. A legrosszabbul keresők, akik a 975 lejes minimálbért kapják, országos szinten az alkalmazottak 29 százalékát teszik ki. Hargita megyében például a munkavállalók 43,6 százalékát, 26.442 embert fizetnek minimálbérrel.

Arra a kérdésre, hogy miért nem a romániai realitásokat veszik alapul, amikor a speciális nyugdíjakról döntenek a parlamentben, Antal István a következőképpen reagált: "Nagyon kérem, a kommunizmus elmúlt, hölgyem. Hogy Hargita megyében alacsonyak a tényleges jövedelmek, mert a munkavállalók jórészét minimálbéren tartják a munkaadók, ezért nem én vagyok a felelős".

Arra a kérdésre, miért nem azon fáradozik a parlament, hogy korrigálja a különböző nyugdíjak összege közti szakadékot, a honatya elmondta: "Nagyon kérem a sajtót, hogy próbáljon mérlegelni, azt is tudatni, hogy Európában ez hogyan történik. Ha azt szeretnénk, hogy előre lépjünk, akkor valamilyen formában közel kéne hoznunk magunkhoz az európai példát, és nem abban kéne munkálkodni, hogy pária legyen egy választott. A választott se nem jobb, se nem rosszabb, mint azok, akik oda küldték. A választott életének egy szakaszában vállalkozott valamire, ez jár egy státusszal, tessék tiszteletben tartani. Ha nem, akkor oda jutunk, hogy a nagy nemzetgyűlés visszatér, ahol csak hajbókoló Jánosokra van szükség, ahol egy vezér mindenkinek megmondja, hogy mit kell csinálni. A testületnek akkor van esélye a megújulásra, ha tiszteletben tartják a státuszát".

Hozzátette, a hatályban lévő "szigorú" nyugdíjtörvényre azért volt szükség, mert a nyugdíjkasszába nem volt elég befizetés, hiányos a nyugdíjkassza. Emlékeztetett, hogy az RMDSZ-frakció korábban már tett arra javaslatot, hogy az Országos Nyugdíjpénztár mihamarabb vegye át a kisipari szövetkezetek vagyonalapjának azt a részét, amely a köznyugdíjrendszerbe való integrálásakor elmaradt. Ezzel ugyanis hatalmas lyukakat lehetne betömni.

"Várom a miniszterasszony és kormányfő válaszát a levelemre, amelyben bebizonyítottam, hogy pont azok az eurómilliók hiányoznak a nyugdíjkasszából, amelyek az át nem vett kisipari szövetkezetek vagyonalapját teszik ki. Ebből már becsületes, tisztességes nyugdíjakat lehetne adni az embereknek" - magyarázta.

A CASCOM vagyonáról bővebben itt olvashat.