Így változott Magyarországon az antiszemitizmus

Elképesztő mértékben megnőtt Budapest lakosainak sorában az antiszemitizmus. A Median közvélemény-kutató intézet legfrissebb felmérései szerint a magyar főváros lakosainak mintegy fele vall antiszemita nézeteket – az ötven százalék több mind fele erősen, kisebbik fele pedig mérsékelten mondható zsidóellenesnek.

Ezzel Budapest jóval fölötte áll az országos átlagnak, amelynek megfelelően Magyarországon 21 százalékra tehető az erős, 11 százalékra a mérsékelt antiszemiták száma. A Medián reprezentatív felmérése 2014 végén készült, 1200, tizennyolc éves vagy annál idősebb ember megkérdezésével. A felmérést a Tett és Védelem Alapítvány megbízásából készítették.

2010 – a „legantiszemitább” év

Az Antiszemita előítéletesség a mai magyar társadalomban című tanulmány adatai meglepték a kutatókat is. A zsidóságot a megkérdezettek 23 százaléka utasítja el érzelmi alapon, ők válaszoltak úgy, hogy számukra „a zsidók ellenszenvesek”.

Magyarország viszonylatában a „legantiszemitább” év 2010 volt: a zsidóságot érzelmi alapon elutasítók aránya 2009-ről (akkor 10 százalék volt) 2010-re nőtt jelentős mértékben, 28 százalékra. Ez nem különösebben meglepő, mivel a választások évében a zsidóellenesség minden alkalommal növekvő tendenciát mutat, viszont mindehhez hozzájárulhatott a Jobbik választási sikere is, amely – úgymond – legitimizálta az antiszemitizmust. 2006-ról 2011-re jelentősen nőtt, azóta viszont lassan csökkent az antiszemitizmus.

Arra, hogy mekkora a magyar társadalomban az antiszemiták aránya, az érzelmi elutasítás mellett bizonyos állítások (például: „létezik egy titkos zsidó együttműködés” vagy „túl nagy a zsidók befolyása ma Magyarországon”) elfogadásából lehet következtetni. A kutatás készítői három csoportot alkottak: az erősen antiszemiták ezeknek az állításoknak a többségével egyetértenek, a mérsékelten antiszemiták is egyetértenek több állítással, a harmadik csoportot nem antiszemitának minősítették.

A tavalyi évben a megkérdezettek 21 százaléka erősen, 11 százaléka mérsékelten volt antiszemita, 69 százalék e tekintetben „érintetlen” volt.

Magyar bevándorló helyett inkább amerikai

A Median felmérése szerint a tavalyi év folyamán a magyar a társadalom harmadára jellemző az antiszemitizmus, ötödére pedig az erőteljes zsidóellenes beállítódás, amely egyébként általános idegenellenességgel párosul. A másságtól széles körben idegenkednek Magyarországon.

A megkérdezettek például nem tartják rokonszenvesnek az országban élő kisebbségeket sem. A legkevesebb bajuk a svábokkal van – igaz, sorrendben, az elutasítottság második fokán a zsidók következnek. A mintacsoport tagjai náluk jobban gyűlölik a kínaiakat, az arabokat, a feketéket, a románokat, és a cigányokat. A románok egyébként a legkevésbé elfogadott társadalmi csoportba tartoznak.

A szomszédos országokból bevándorolt magyarok sem örvendenek különösebb rokonszenvnek: a megkérdezettek zöme inkább amerikait látna a szomszédságban, mint „hazatalált” magyar bevándorlót. A megkérdezettek közül többen utasítanák el azt is, ha a szomszédjukba például feketék vagy arabok költöznének, de igen sokan ahhoz nem járulnának hozzá, hogy bőrfejűek költözzenek a közelükbe.

Döntőek a pártpreferenciák

Nagyon érdekes adat az, hogy a józan gondolkodás szerint az ember úgy vélheti, hogy a bőrfejűektől illetve a zsidóktól teljesen különálló embercsoportok idegenkednek. A felmérés tanulsága szerint azonban a bőrfejűeket elutasítók a zsidókat sem fogadnák el.

A közhiedelem úgy tartja, miszerint az antiszemitizmus általában a tanulatlan, a társadalom peremére szorult, sikertelen vagy egzisztenciájában fenyegetett emberekre jellemző. Ezt nemzetközi felmérések is igazolták. A Medián felméréseinek megfelelően azonban mind az idei, mind pedig a tavalyi közvélemény-kutatások eredményeiből az derül ki, hogy az iskolai végzettség, a társadalmi státusz és az antiszemitizmus között nincs jelentősebb statisztikai összefüggés. Mi több, érdekes módon éppen a gazdagabb emberek soraiban található a legtöbb antiszemita.

A pártpreferenciák és a zsidóellenesség között viszont már szoros a kapcsolat. A legtöbb antiszemita a Jobbikban található, tagjainak, szimpatizánsainak jelentős hányada erősen zsidóellenes. De az országos átlagnál valamivel antiszemitábbak a fideszesek is. A jobboldalon általában egy kicsit többen fogékonyak az antiszemitizmusra, mint a baloldalon. Az MSZP valamint az Együtt-PM híveinek zsidóellenessége például megfelel az országos átlagénak. A „legzsidóbarátabbak” közé tartoznak az LMP és a DK hívei, ők jóval az országos átlag alatt értettek egyet a zsidóellenes állításokkal.

Az antiszemita előítélet szorosan kötődik a zsidósághoz közvetlenül nem kapcsolható világnézeti magatartásokkal. Ily módon az átlagosnál nagyobb mértékben mondhatóak antiszemitáknak a tekintélyelvű, konzervatív nézetrendszer követői, a nacionalisták és a másság elutasítói.

 

Kapcsolódók

Kimaradt?