Idén is megtartották a hagyományos húsvétvasárnapi határkerülést Gyergyószentmiklóson. A reggeli papi áldást követően gyalogosok, lovasok, szekeresek indultak a Hármashatárhoz, hogy közösen adjanak hálát a kereszténység legnagyobb ünnepén. A maszol. ro velük tartott.

A határkerülés egy igen régi pogány szokás, amely átnemesedett keresztény szokássá, és visszaköltözött a gyergyói ember szokásaiba is. Hol rejtőzik a határkerülés gyökere? Kis Portik Irén néprajzkutató válaszolt a maszol.ro kérdésére.

„A húsvétot jó úgy szemlélni, mint a pogány jelképtárnak a legnagyobb tárházát. Tulajdonképpen a hímes tojásokon keresztül a napba nézésen át a határkerülésig olyan pogány szokások és kereszténnyé lett szertartások, amelyeknek gyökerük nem a kereszténységgel egyidős, jóval régebbi. Körül kerülni valamit és áldva körül járni, ez a területek megszentelésének ősi szokása” – magyarázta.

Egyes feltevések szerint a húsvéti határkerülés szokása a középkorra tehető, a Tridentinum előtt az egyetemes liturgikus gyakorlattal összefüggő gyökerei lehettek. Az ünnepek ünnepén, húsvét hajnalán hírül vitték a földeknek is az Úr nagy győzelmét, Jézus föltámadását, részben hogy együtt ünnepeljenek a természettel, részben hogy a gonosz szellemeket, a természeti csapásokat, a Föltámadott hatalmával a határtól elrettentsék. Egyike volt azoknak a jelesebb ünnepeken tartott körmeneteknek, melyeket főként tavasszal a földeken, a vetések között tartottak: ereklyékkel, zászlóval, énekszóval vonulva bővebb termésért imádkoztak. 

 „A bibliában is találunk erre utaló jeleket, amikor például Ninivét megkerülik. Valaminek a megkerülése, a megáldása vagy éppen a kárhoztatása eredményes lehet. Most próbál ráébredni az ember, hogy közös imával csodákat lehet művelni. Na most, ha közösen megkerüljük azt a földet, amely a megélhetésünknek a bizonyossága és a biztonsága, nyilvánvalóan pozitív élményt  adhat. Ha ez még megkoronázódik azzal, hogy a gyergyói tájak uralkodó vallásának a híveivel, a vezetőikkel nemesedik meg és az általuk megfogalmazott legszentebb fohásszal és áldással koronázódik meg, akkor csakis a termésnek a gazdagságával lehet számolni” - részletezte a néprajzkutató.

A húsvéti határkerülés Gyergyó vidékén természetesen kiszíneződött azzal, hogy ez egy székely földdarab és ennek a székely földdarabnak az áldását már nem csak a termés védelmében kérik. A határkerülők népviseletbe öltöznek, székely és magyar zászlókat visznek magukkal, így hát a székelyek határkerülése nem csak a természet védelmére szorítkozik, hanem az anyaföld értékének védelmére is.  

Nem lehet tudni, pontosan mikorra vezethető vissza a határkerülés szokása a Gyergyói medencében, annyi bizonyos, hogy az 1900-as évek első felében már tartották ezt a szokást, egészen a negyvenes évek végéig – egyesek szerint 1948-ban, mások emlékezetei szerint 1949-ben volt az utolsó, utána betiltották. Negyven évig tartó szünet után 1990-ben szervezték újra és azóta évente kivonulnak a Hármashatárhoz, ahol Gyergyószentmiklós, Tekerőpatak, Kilyénfalva, Gyergyóújfalu, Gyergyócsomafalva és Gyergyóalfalu lovasai, hintósai és gyalogosai találkoznak.