A „nevetséges kárt" okozó vasutas keresztapák után immár következtek a bankárok és a gazdasági minisztérium alkalmazottai. A terrorizmust és szervezett bűnözés elleni ügyészség (DIICOT) több mint száz személy ellen kezdeményezett kivizsgálást, akik nagyjából 22 millió euróval ejtették át a bankokat.

Egybehangolt vizsgálat

A vizsgálatot folytatók ötven gyanúsított lakásán illetve bankjaiban és gazdasági egységeiben vizsgálódtak Bukarestben, Ilfov, Călărasi és Giurgiu megyében, akik a gazdasági minisztériumtól, hamisított papírok alapján felszerelések, berendezések megvásárlására kidolgozott projektekre kaptak pénzt. A „vásárlást" természetesen az általuk ellenőrzött kereskedelmi társaságokon keresztül bonyolították le.

A terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni ügyészek a bukaresti rendőrség megfelelő ügyosztályával dolgoztak össze, így sikerült leleplezniük az – egyelőre – 48 személyből álló bűnhálózatot, akik a pénzek jogtalan eltulajdonítása után az ellopott pénzek „legjobb módszerét", a pénzhamisítást alkalmazták. A nyomozás, a felderítés műszaki-technikai részét a Román Hírszerző Szolgálat szolgáltatta, vagyis egybehangolt, átgondolt ügyészi-rendőrségi-hírszolgálati akcióról.

Az eddigi nyomozati anyag szerint a „negyvennyolcak" 2010 és 2012 között nagyjából 40 hitelt vettek fel Románia 16 bankegységétől. Az ügy felderítése céljából több mint 100 személyt hallgatnak ki.

Az akcióban természetesen bankigazgatók, banktisztviselők is benne voltak, akik a többnyire rögtönzött hitelkérési dokumentumok alapján kölcsönhöz juttatták a bűnözőket. Így például tegnap délelőtt meghallhatták a Román Fejlesztési Bank alelnökét, Alexandru Claudiu Cercel-Ducát – aki, a meghallgatás előtt, a sajtónak kijelentette: semmiről sem tud. A gyanúsítottak között ott van Aurel Şaramet, a Kis- és Középvállalatok Hitelgarantálási Alapjának elnöke, Mihai Grigoroiu, Cătălin Ionuţ Rosu és Andrei Atanasiu, a román gazdasági minisztérium tisztségviselői.

A Román Nemzeti Bank tisztségviselői egyelőre nem kommentálják a bankpanamát.

A főbűnösök?

Az ügyészektől kiszivárgott hírek szerint a két fő gyanúsított Aurel Şaramet és Alexandru Claudiu Cercel-Duca.

Aurel Şaramet 2004-ben tölti be a kis- és középvállalatok hitelgaranciáját felvállaló alap igazgatói tisztségét. Önéletrajzában nagy súlyt helyez arra a tényre, hogy állítólag ő volt annak a csapatnak a tagja, amely kidolgozta Románia első gazdasági és társadalmi fejlesztési stratégiáit, illetve személyesen részt vállalt a romániai privatizáció legelső szakaszaiban.

Aurel Şaramet egy időben foglalkozott az állami tulajdonban lévő bankok magánkézre adásának kérésével, illetve részt vett a legnagyobb romániai állami vállalatok privatizációjával foglalkozó küldöttségekben is. A kilencvenes évek elején, 1992-1993-ban a pénzügyminisztérium Állami Költségvetési Igazgatóságának aligazgatója, illetve ugyanebben az időszakban az Állami Tulajdonalap ügyvezető igazgatója volt; 1994-ben a Biztosítási és Banktársaságok Privatizációs Igazgatóságának főnöke volt, majd a következő időszakban több banknak is a vezérigazgatójaként ténykedett.

A bűnszövetkezet másik meghatározó alakjaként Alexandru Claudiu Cercel-Ducát tartják a korrupcióelleni ügyészek, aki az elmúlt időszakban kulcsfontosságú tisztségeket töltött be a francia Societe Generale által megvásárolt Román Fejlesztési Bankban. Így 1993 óta alkalmazottja a banknak, a pénzügyi és piaci aktivitásokkal foglalkozó tisztségeket töltötte be; 1997-2001 között a pénzügyi igazgatóság aligazgatójaként, 2001-2007 között a piaci műveletek igazgatójaként, 2007 és 2008 a pénzpiacért felelős ügyvezető igazgatóként ténykedett.

Duca 2008 óta tölti be a bank elnökhelyettesi tisztségét, akinek feladata a bank valutáris és monetáris piacokon kifejtett tevékenységének ellenőrzése volt. Elvégezte a Bukaresti Közgazdaságtudományi egyetem kibernetikai szakát valamint a bukaresti Asebuss és a Washingtoni Egyetem által szervezett szakosítási programot. (Írásunk a hirdetés után folytatódik){loadposition mnk}

Hazai banklenyúlók...

Romániában a bankok lenyúlása – 1989 óta – szinte már nem is kelt szenzációt, a rossz hitelek, a kölcsönöket minden garancia nélkül felvevő politikusok, üzletemberek miatt számtalan bank ment csődbe az országban. A szakértők által egyik legnagyobb banklenyúlásnak tekintett esemény 2005-ben következett be. Júniusban a korrupcióelleni ügyészek a nyomozást indítottak a Román Kereskedelmi Banktól, a Romanian International Banktól és a Román Banktól törvényellenesen felvett kölcsönök miatt több bukaresti banktisztviselő és vállalatvezető ellen. A kárt akkoriban 243 millió lejre becsülték, miután a három bank több mint 350, garancia nélküli kölcsönt adott ki.

Nagyváradon 2004 és 2007 között újabb szervezett bűncsoport működött, akik 210 személyt meggyőztek arról, hogy hamisított papírok alapján vegyenek fel kölcsönt. Ezzel csaknem 1,8 millió euróval károsították meg a Romexterra Bank, a Román Fejlesztési Bank-Group Societe Generale, a Raiffeisen Bank, a Román Kereskedelmi Bank, az Alpha Bank és a Piraeus Bank nagyváradi fiókegységét.

Brassóban 2010-ben, a fogyasztóvédelmi hatóság figyelmeztette a bűnüldözőket arra, hogy a Credit Europe Bank 12 ügyfelét 420 ezer eurótól fosztották meg. A rendőrség a bank vezetőségének tevékenységében számtalan hibát talált. Az ügyben öt gyanúsított van.

Úgyszintén Brassóban 500 ezer eurós kárt okoztak idén a bankoknak a hamis papírokkal hitelt felvevők. A terrorizmus és szervezett bűnözés elleni ügyészek jelenleg is vizsgálatot folytatnak a több bankfiókot megkárosítók ellen. Az ügy kapcsán Brassó, Kolozs, Hunyad és Neamt megyéből 36 személy lakását kutatták át

Prahova megyében egyszerűbb volt a lopás: maga a Román Kereskedelmi Bank egyik igazgatója emelt el 150 ezer eurót, miután mindenféle meghatalmazás nélkül behatolt a bank páncélszekrényébe.

A Bancpost egyik bukaresti egységét négy alkalommal fosztotta ki – a banknak ugyanaz az igazgatója. 2007 decemberében végén és 2008 januárjának elején összesen 112 ezer eurót lopott ki a banktól. A pénzt kaszinóban játszotta el, Miután a teljes összeget elveszítette megpróbált öngyilkos lenne, kiugrott egy épület nyolcadik emeletéről. A kísérlet maga is kudarccal végződött: életben maradt, így felelnie kell tettéért. (Írásunk a hirdetés után folytatódik) {loadposition 4x4}

...és külföldi társaik

De a nagyvilág sem szűkölködik banklenyúlókban. Szakértők szerint minden idők legnagyobb bankcsalását a francia Societe Generale-nál követték el: egy fiatalember csaknem 5 milliárd euróval károsította meg a társaságot, miután két éven át bolonddá tette a hitelezőket egy általa kitalált fiktív tranzakciós rendszerrel.

A japán Daiwa Banktól több mint egy milliárd dollárt nyúlt le egy japán gépkocsi-kereskedő. Toshihide Iguchi ugyanis 11 éven át a bank pénzét felhasználva törvénytelen ügyleteket folytatott. Amint letartóztatásakor kijelentette, a pénzre éppen a bank megkárosításából származó károk fedezésére lett volna szüksége.

Nagy-Briannia egyik legrégibb bankja, a Baring Bank 1995-ben azért ment csődbe, mert igazgatóinak egyike, Nick Leeson 860 millió angol fontot veszített, amelyet feltett a tokiói értéktőzsde jövőjét illető latolgatásra. Leeson elmenekült, de Frankfurtban elfogták – igaz, mindössze három évet ült. Jelenleg egy skót fociválogatott ügyvezető igazgatója.

2002-ben az amerikai Allfirst Bank valutaosztályának egyik alkalmazottja, John Rusnak 691 millió dollárt lopott el bankjától. Miután megegyezésre jutott az ügyészekkel, megúszta hét év börtönnel.