Gyanúsnak tartja Horváth István szociológus, a kolozsvári kisebbségkutató intézet igazgatója azt a felmérést, amelynek szerdán közzétett adatai szerint a romániai magyarok döntő többsége sem az életkörülményeinek javítása, sem tanulás vagy munkavégzés miatt nem költözne külföldre.

A Budapesti Corvinus Egyetem egyik intézete és a BellResearch Kft. reprezentatívnak mondott közvélemény-kutatását Erdély két régiójában végezték. A felmérés több mint 1 800 ember utcai megkérdezése alapján készült augusztus 21. és október 3. között Bihar, Szatmár, Szilágy, Maros, Hargita és Kovászna megyében.

Csak öt százalék telepedne külföldre?

A magyarországiak adatai szerint a válaszadók csaknem kétharmada biztosan nem költözne Erdély más részébe, Magyarországra vagy Nyugat-Európába, a megkérdezettek csaknem 80 százaléka pedig Románia más vidékeire sem települne át. A legrugalmasabbnak a magyar határ közelében élők tekinthetők, ám az ott megkérdezetteknek is csak a 17 százaléka költözne biztosan Nyugat-Európába.

Ennél is kevesebben tervezik, hogy másutt vállaljanak munkát vagy külföldön folytassák tanulmányaikat. A megkérdezettek csupán 5 százaléka szeretne végleg külföldön telepedni.

Horváth adatai mást mutatnak

„A migrációs potenciál mindig magasabb volt Erdélyben, a gyors csökkenés nem tűnik valószínűnek. Az általam ismert adatok mást mutatnak. Megkérdőjelezném a magyarországiak felmérésének helyességét, módszertani aggályaim vannak ilyen típusú utcai megkérdezések és ennek a reprezentativitása kapcsán, nem tudom minősíteni az adatokat" – nyilatkozta a maszol.ro-nak Horváth István szociológus.

Hozzátette: két évvel korábbi adatok szerint a megkérdezettek legalább 25 százaléka egy éves időszakra vagy rövidebb időtávra kimenne dolgozni külföldre, és 20 százalékuk több évre is munkát vállalna az országon kívül, hozzávetőleg 20 százalék az, aki el is költözne külföldre.

Horváth szerint a romániai magyaroknál a migráció iránti érdeklődés semmiképpen sem lehet 5 százalékos, tekintettel a jelenlegi gazdasági helyzetre és más tényezőkre. „Úgy gondolom, hogy a migráció iránti érdeklődés inkább növekedett, mint csökkent, és általában a változás nem hirtelen történik, nem csökken 20-ról 5 százalékra, mint ahogy az említett felmérés mutatja" – magyarázta a szociológus.

A magyarországi felmérés alapján a határmenti megyékben a megkérdezettek 17 százaléka költözne Nyugat-Európába – Horváth István szerint ez az adat viszonylag egyezik az eddigi felméréseikkel, Erdély-szerte átlagban ugyanis 17-19 százalékos hajlandóságot mutattak a külföldre költözésre.

Székelyföld migráció szempontjából védettebb

„Mindenképpen különböznek a migrációs hajlamok Székelyföld és az ország más területei között, mert Erdélyben korábbról létezik az időszakos migrációs tapasztalat" – részletezte a szociológus. Elmondta: Székelyföld védettebb, azon a vidéken más migrációs minták vannak elterjedőben, idénymunka jellegű, 3-4 hónapos külföldi munkákat vállalnak munkaerő-közvetítőn keresztül, míg a dél-erdélyi magyarokra az jellemző, hogy huzamosabb időre, akár több évre is vállalnak külföldi munkát. (Írásunk a hirdetés után folytatódik) {loadposition 4x4}

A szociológus felidézte: az erdélyi magyarok abban az előnyben részesültek a 90-es évek elején, hogy át tudtak járni Magyarországra dolgozni, és ez a migrációs minta sokak számára jelentett pénzszerzési lehetőséget. Ez a lehetőség kevésbé állt a románok rendelkezésére, így más irányú migrációs hálózatokat alakítottak ki.

Migrációs célországként Spanyolországot az erdélyiek prefereálják, az Erdélyen kívüliek inkább Olaszországot részesítik előnyben. „Amíg előnyös volt Magyarországon dolgozni, a magyarok előnyben is részesültek. Közben a román migráció is kifejlődött, de más irányokba, a Székelyföldön kívüli magyarok a román ismerősök által könnyebben bekapcsolódnak más migrációhálózatokba" – magyarázta Horváth István.{loadposition emnp}