Kötő: Andronescu szétrombolja az oktatási törvényt

Ecaterina Andronescu addig nem nyugszik, amíg pontról pontra át nem alakítja oly módon a jelenlegi oktatási törvényt, hogy a jogszabály tartalmazza a parlament által korábban elvetett szociáldemokrata tervezet előírásait – jelentette ki a maszol.ro-nak Kötő József.

A képviselőház oktatási szakbizottságának RMDSZ-es tagját arról kérdeztük: mi a véleménye arról, hogy tanügyminiszter a szakmai érettségi bevezetése után ismét az oktatási törvény módosítására készül. Legújabb indítványa az, hogy a kilencedik osztályok ne maradjanak meg a gimnáziumi oktatás keretében, hanem térjenek vissza a középiskolákba.koto

Kötő József védelmébe vette a jelenlegi oktatási törvényt. „A PDL-RMDSZ kormányzása idején elfogadott jogszabály sokkal szakszerűbb, tudományosabban megalapozottabb, minőségibb oktatást eredményező törvény, mint amilyen annak idején a szociáldemokrata tervezet volt, s amelynek bevezetését most Andronescu erőlteti” – magyarázta a képviselő.

Már korábban nagy viták voltak

Kötő szerint a jelenlegi tanügyi törvény egyik legfontosabb eleme volt a kilencedik osztály áthelyezése a gimnáziumi oktatásba. Ez az előírás már a jogszabály vitájakor is megosztotta a véleményeket. A vita arról zajlott, hogy felkészültek-e különösen falusi környezetben az általános iskolák arra, hogy egy évvel több időre fogadni tudják a diákokat, ugyanis ehhez plusz osztályokra, plusz tanári karra volna szükség, az oktatás minősége mellett az infrastruktúra biztosítása pedig további kérdéseket is felvet.

„Az a vélemény győzött, hogy mivel 2015-től lépne életbe a tanügyi törvénynek a 9. osztályra vonatkozó rendelkezése, addig elegendő idő áll rendelkezésre, hogy a szükséges előkészületeket megtegyék” – magyarázta a képviselő. Hozzátette: a jelenlegi törvény szerint az óvoda után az előkészítő osztállyal megkezdődik az iskola, így gyakorlatilag 10 osztályos képzéssel zárulna a gimnázium, a régi struktúra szerint ezt törvénymódosítással kilenc osztályra vágnák vissza. oszt

Kötő szerint a gimnáziumi képzés meghosszabbításának elvi alapvetése az volt, hogy minőségibbé tegyék az oktatást, a tanulók készségeire építve változtatassanak a struktúrán. Bevezetése gyakorlatilag azt jelentené, hogy középiskolában már tízedikes korúak volnának a gyerekek, ekkor már képesek arra, hogy maguk döntsék el, milyen vonzalmaik, milyen képességeik vannak, illetve arra is nagyobb lehetőség volna, hogy jobban profilizálódjék az iskolai struktúra – vélekedett Kötő. Elmondása szerint a legnagyobb kopás falusi környezetben jön létre, ahol nyolcadik után a diákok még nem tudják, hogy tanulás terén mit válasszanak, illetve nem is áll rendelkezésükre kellő iskolai hálózat.

„2015-ig meg lehetne teremteni nem csak a kilencedik osztály számára szükséges infrastruktúrát, hanem esetleg falvakon azokat a mezőgazdasági szakiskolákat is, amelyekben a gyerekek folyathatják a tanulmányaikat és a munkaerőpiacon elfogadható oklevelet is szerezhetnek” – vélekedett a képviselő. Rámutatott: így kisebb lenne annak az esélye, hogy a nyolcadik elvégzése után „elvesztődjenek” a gyerek és ne folytassák tovább a tanulmányaikat. {loadposition 4x4}

A kormánytöbbség akarata érvényesül

A politikus szerint sajnos az oktatási miniszter keresztül tudja vinni az akaratát. „A parlamentben elsöprő kormánytöbbség van, azt visznek át, amit akarnak, függetlenül attól, hogy megalapozott-e, szakszerű-e,nem számít, hogy hosszútávon milyen eredményeket hoz, hanem a pillanatnyi politikai győzelem a fontos, ez bizonyítja a szavazási arány a szakmai érettségi esetében is” – összegzett Kötő József.

Kimaradt?