Kolozsvártól 26 kilométerre fekszik Magyargorbó község. Csendes környék, ahonnan sokan mezőgazdaságból, állattenyésztésből élnek. A települést viszont hónapok óta egy német cég beruházási tervei tartják izgalomban: a mérgező adalék- és alapanyagokat is forgalmazó cég romániai leányvállalata a faluban lerakatot szeretne építeni. A helyszínen jártunk. 

Kolozsvártól 26 kilométerre fekszik Magyargorbó község. 2398 lelkes település, amelyhez öt falu tartozik. Csendes környék, ahonnan sokan Kolozsvárra járnak dolgozni. Aki nem kapott a városban munkát, az a községben mezőgazdaságból, állattenyésztésből tarja fenn magát. Van olyan gazda, akinek több száz juha és kecskéje van, a tejet a városban értékesíti.

A csendes települést viszont hónapok óta egy német cég beruházási tervei tartják izgalomban: a mérgező adalék- és alapanyagokat is forgalmazó cég romániai leányvállalata a faluban lerakatot szeretne építeni. És nem akárhol. A több száz tonna gyúlékony, toxikus anyagokat is befogadó létesítmény a falu belterületén, a Nádas pataktól pár méterre, a vasútállomástól és a lakott épületektől pár száz méterre kapna helyet. Egy olyan ipari területnek nyilvánított helyen, ahol egy ilyen beruházáshoz a Kolozs Megyei Környezetvédelmi Ügynökség szerint nincs szükség környezetvédelmi hatástanulmányra.

A helyiek ellenállnak

A magyargorbóiak nem kérnek a beruházásból. "Nem hogy veszélyes, nagyon veszélyes, hiába mondják, hogy nem" – magyarázza a falu egyik magyar ajkú lakója, Balázs Magdolna. "Azt állították, hogy műanyag, szeres dobozokat mosnak csak, de valaki a faluban utánanézett a neten, és kiderül, nem csak erről van szó. Sok az idős a faluban, el akarták őket bolondítani. Csak éppen az idősek tiltakoztak a legjobban” – utal arra a lakossági fórumra, ahová a cég képviselőit is meghívták. – A kultúrházban volt a vita, volt ebéd meg minden, de cirkusz lett belőle." Benkő Levente helyi tanácsostól tudjuk, hogy a fórumon a cég képviselőit meg sem hallgatták a falusiak, akkora volt az ellenállás.

A helyieket az sem vigasztalja, hogy a cég nyolc munkahelyet biztosítana a településen. "Nem tudom, ki menne oda dolgozni, őszintén. Sok a faluban a beteges ember. Sok az állat. Van olyan gazda, akinek 400-500 juha, kecskéje van, ez mind pénz. Sokan állatot, tejet, tojást adnak el a városban. Mi van, ha valaki megtudja, hogy itt mérgező anyag van? Jön, és vesz tőlünk állatot? Miért nem cipőgyárat, varrodát építenek?" – részletezte a falusiak fenntartásait Balázs Magdolna.

Azt is hozzáteszi: a faluban már beindultak a pletykák, hogy a polgármester keze van a beruházásban, a "zsebébe már csúsztattak valamit". "Sokan azt beszélik, nagyon ideges volt a primár, amiért nem akarjuk a lerakót. A párttagságon keresztül jött a dolog. De tudja, milyen a falu szája: elég, ha egyvalaki félig lát valamit, és már az egész falu tudja" – magyarázza.

Referendumból közvélemény-kutatás

A lakók petíciót nyújtottak be, amelyben kérték a beruházás elutasítását a községházától. A polgármesteri hivatal eredetileg népszavazást szeretett volna kiírni Magyargorbón, a prefektúrától viszont nem kapták meg a jóváhagyást. Így február 7-én közvélemény-kutatást szerveztek, amelynek eredménye: 493 nem és 4 igen szavazat. Bár a felmérésnek nincs jogi ereje, a községvezetés nem hagyhatja figyelmen kívül a lakók döntését – tájékoztatott Benkő Levente, az RMDSZ helyi tanácsosa.

Cáfolta az a híresztelést, hogy a Nemzeti Liberális Párt színeiben mandátumot nyert polgármester, Gheorghe Lucian Broaină támogatná a beruházást: "A polgármester elég világosan fogalmazott: nem fog szembemenni a közakarattal, az emberek véleményét tudni akarta, és biztosította a helyieket, hogy e szerint fognak dönteni".

Mennyi veszélyes anyag kerülne Gorbóra?

Az Ilfov megyében bejegyzett Brenntag cég nemcsak veszélyes anyagokat raktározna, csomagolna és forgalmazna Magyargorbón, hanem különböző iparágak számára szükséges ártalmatlan alapanyagokat is. A polgármesteri hivatalhoz benyújtott dokumentáció szerint 600 tonna a környezetre ártalmatlan anyag befogadására alkalmas lerakatot szeretnének.  De emellett 300 tonna maró, 100 tonna oxidáns, 50 tonna környezetre veszélyes, 50 tonna mérgező és 300 tonna gyúlékony anyag tárolására is alkalmassá tennék a létesítményt.

A cég a lerakat megépítéséhez már meg is vásárolta a vasút és a Nádas patak közvetlen szomszédságában lévő 24 ezer 75 négyzetméteres területet, ahol korábban egy fakitermelő vállalat rakodója és a hozzá tartozó épületek álltak. Magyargorbó azért vonzó célpont a beruházáshoz, mert viszonylag közel fekszik azokhoz a bekötőutakhoz, amelyek az E 60-as és az E 81-es főutakra viszik a forgalmat. Az autópályát is könnyű megközelíteni, a vasúti teherszállítás sem jelentene gondot.

A cég által benyújtott műszaki leírás szerint a megvásárolt telken egyebek mellett tisztítóállomást, földalatti tározót, szivattyúállomást is építenek. Mindezekre azért van szükség, mert a veszélyes anyagokat szállító konténereket, tartályokat ki is mossák. A felhasznált vizet egy földalatti tározóba gyűjtik, ahonnan bizonyos időközönként kiszivattyúzzák és elszállítják. A dokumentáció szerint mindez biztonságosan és az uniós normáknak megfelelően zajlik majd.

A magyargorbóiak viszont attól félnek, hogy a vegyi és mérgező anyagokat is tartalmazó lerakat túl közel lesz a lakott területhez, illetve hogy a Nádas patak közvetlen szomszédságában kapna helyet a raktár és a földalatti tartály. "A különböző tanácsüléseken és falugyűléseken is felmerült, hogy mi lesz akkor, ha az esővíz kimossa a tározóból a veszélyes anyagokat, vagy ha tartály elkezd szivárogni és a mérgező víz a patakba ömlik?" – tolmácsolta az aggodalmakat Benkő Levente. A Nádas patak a Szamosba ömlik.

Hogy áll az engedélyeztetés?

Benkő Levente elmondta, a tanácsosok 2014-ben szembesültek azzal, hogy a német cég romániai leányvállalata milyen beruházást szeretne a községben. A PNL színeiben mandátumot nyert Kerekes Emőke alpolgármester viszont arról tájékoztatott, hogy a cég már a helyhatósági választások évében, 2012-ben megkereste az önkormányzatot. Az urbanisztikai bizonylatot viszont csak tavaly kérték ki a községházától. A bizonylat a községben található területek paramétereit, leírását tartalmazza. Az alpolgármester elmondta, a községházának nincs tudomása arról, hogy a cég bármiféle úgynevezett szakengedélyt beszerzett volna, az építkezési engedélyt pedig még nem kértek a polgármesteri hivataltól.

Ahhoz, hogy építkezési engedélyhez folyamodhasson az önkormányzathoz, a beruházónak be kell szereznie egy sor engedélyt, egyebek mellett környezetvédelmi, vízgazdálkodási, erdőgazdálkodási jóváhagyásra van szüksége a dokumentáció összeállításához.

Az engedélyeztetés folyamatával kapcsolatban aggodalomra adhat okot, hogy a Kolozs Megyei Környezetvédelmi Ügynökség 2013-as döntése szerint a beruházáshoz nincs szükség környezetvédelmi hatástanulmányra, így enélkül is igényelhet a cég különböző engedélyeket. Az ügynökség azzal indokolja döntését, hogy a beruházó ipari területen folyatna tevékenységet.

A cég egyébként 2014. november 13-án egy hasonló beruházáshoz Temesváron megkapta a környezetvédelmi engedélyt a Temes Megyei Környezetvédelmi Ügynökségtől.

Benkő Levente furcsának találja  a Kolozs Megyei Környezetvédelmi Ügynökség döntését a környezetvédelmi hatástanulmányról. "Nagyon kétségbe vonom, hogy nem kell környezetvédelmi hatástanulmány, amikor hatalmas mennyiségű maró, a környezetre veszélyes, gyúlékony anyagot is raktároznának, adagolnának és csomagolnának a lerakatban. Az az érzésem, aki ilyen bizonylatot kibocsát, nem járt a terepen, és nem látja, hogy mi van ott. A terület távolról sincs olyan állapotban, hogy ott nyugodtan lehessen vegyi anyagokat forgalmazni" – mondta a tanácsos.

Hozzátette, több jogi norma is szabályozza, hogy egy ilyen létesítményt víztől, lakott területtől mekkora távolságra szabad megépíteni, ezt az engedélyek kibocsátásakor mindenképp figyelembe kell venni. "Nagyon könnyen megteheti bármelyik köztisztviselő, hogy ki sem megy a helyszínre, és kizárólag csak a törvények és a papírok alapján ad ki egy bizonylatot, de legyen szíves ő maga lemérni a távolságokat" – jegyezte meg község helyi tanácsosa. Szerinte a lakosság hozzáállása sem mellékes a beruházással kapcsolatban, a helyi tanácsnak ezt is figyelembe kell vennie, amikor az építkezési engedélyről dönt majd.