A hétvégén több nagyvárosban is tüntettek a fordítók és tolmácsok egy őket érintő törvénytervezet ellen. Elsősorban azt kifogásolják, hogy nagyon sok fordító munka nélkül fog maradni, ha a tervezet jogerőre lép. Erőltetett államosításról is beszéltek a tüntetők, akik szerint a szakmát békén kellene hagyni, hogy szabadon dolgozhassanak.

Kifogásként elhangzott az is, hogy a tervezetet nem a szakma képviselőivel konzultálva írták meg. Azt is kérik, hogy mielőtt érvénybe léphetne a tervezet, készítsenek egy hatástanulmányt a lehetséges következményekről. Szerintük a szaktárca nem egyeztetett erről a szakmával, és a jogszabály drágává teszi a szolgáltatást. Emellett a törvény előírja egy fordítói kamara létrehozását, amelyhez több illeték befizetése után lehet majd csatlakozni. A fordítóknak hatévenként vizsgázniuk kellene, ha megbuknának a vizsgán, elveszítenék engedélyüket.

A tervezet szerint a fordítói és tolmács szakma önállósulna az igazságügyi minisztérium ellenőrzése alatt. Eszerint a jogi és bűnügyi fordítók ezután csak vizsga révén juthatnának munkához, és csak az igazságügyi minisztérium, vagy ennek alegységei megbízására dolgozhatnának. A felkérést viszont nem utasíthatják vissza, mert ez esetben elveszítik státusukat.

Két tervezet is van, amely a fordítók munkáját szabályozná – írja a Székely Hírmondó. Az egyik különbséget tesz a hivatalos fordító és a bűnügyi fordító közt, a másik pedig kimondottan a bűnügyi fordító státusát szabályozná, rendezné. A hivatásos fordító szerint jó oldala is van a dolognak, mert különbséget fognak tenni két típusú fordító között, mindenki el kell döntse, hogy bűnügyi vagy hivatalos fordítóként szeretne tovább tevékenykedni.

Így nagyobb lesz a felelősség, a szakmaiságra nagyobb hangsúlyt fektetnek. Ugyanakkor az sem negatívum, hogy a szakmából páran el fognak tűnni, hiszen több mint 35 ezer hivatalos fordító van országszerte, miközben a fordítói cégek száma ehhez képest tíz százalék körüli. Véleménye szerint a törvény ezt a „szürkeséget” egy kicsit fehérítené. Tény, hogy a szervezet létrehozása egy enyhe központosítási tendencia a szakmában, viszont ha a magyarországi rendszert nézzük, amely központosított és állami, még mindig jól jártunk.

Az is biztosra vehető, hogy az új törvénykezéssel automatikusan emelkedni fog a fordítások ára, mert tagsági díjat kell fizetni a létesítendő szervezetnek, saját szoftvert működtetni. Aki nem professzionális szinten űzi a fordítást, nem fog tudni ezekbe fektetni, úgyhogy várhatóan nagyon sokan kiesnek a szakmából.