Az „Építmény adót” (románul hivatalosan: taxa pentru construcții speciale, köznyelven mint taxa pe stâlpi ismeretes) a 2013 évi 102 sz. Törvényerejű Sürgősségi Kormányrendelet vezette be. Ezt változtatta törvényé, néhány módosítással, a Hivatalos Közlöny január 13-ki, 24. számában megjelent 11/2015 sz. törvény. Leglényegesebb változás, hogy a tavalyi adószinthez képest (1,5% az ingatlan értékéből) 2015-ben kevesebbre, 1%-ra csökkent az építményadó nagysága. Az alábbiakban azt ismertetem, hogy ez a sokat vitatott adónem milyen kötelezettségeket ró az agrárgazdaságban tevékenykedőkre.

Elsősorban azt kívánom pontosítani, hogy építményadót csak jogi személyek fizetnek. Nem kötelesek építményadót fizetni természetes személyek, vállalkozási engedéllyel rendelkező magánszemélyek (PFA), egyéni és családi vállalkozások, mivel ezek az érvényben levő szabályozások alapján nem jogi személyek.

Az építményadó nagyságának a megállapításánál az elmúlt év december 31-ki mérlegben szereplő, a vállalati tulajdonban levő építmények összértékét veszik figyelembe.* Ebből levonják mivel építményadó mentesek:

– azoknak az épületeknek az értékét, melyekért más szabályozások alapján ingatlanadót fizetnek (ilyen például a helyi ingatlanadó);

– a bérbe, használatba, illetve ügykezelésbe (adminisztrálásba) vett építmények újjáépítésére, korszerűsítésére, megszilárdítására (consolidare), átépítésére, kibővítésére fordított költségeket;

– állami vagy helyi közigazgatási hatóságok tulajdonába átadandó építmények újjáépítésének, korszerűsítésének, megszilárdításának, átépítésének, kibővítésének költségeit;

– a teraszos megművelésre alkalmassá tett szántóföldek, gyümölcsösök, szőlők könyvelésben kimutatott értékét;

– Románia határain kívül levő építmények értékeit;

– az állam közvagyonát, illetve köz és magánvagyonát (patrimoniu public-privat)  képező építmények értékét, törvényesen működő sportszervezetek építményeinek értékét.

Amennyiben évközben változás történik az építmények értékében, az nem változtatja meg az év elején bejelentett adó összegét. A változásokat a következő év adóbevallása alkalmával fogják figyelembe venni.

Az agrárgazdaságban tevékenykedőknek az alább felsorolt építményekért kell 1%-os építményadót fizetni:

– mezőgazdaság és állattenyésztés épületei, melyeknek szabvány működési időtartama (durata normală de funcționare)24-36 év;

– mezőgazdasági melléképületek (construcții agricole ușoare): barakkok, raktárak, fészerek, menedékházak ha szabvány működési időtartamuk 16-24 év;

– mű és természetes trágya-raktárak, előkészítésükre használt épületek, ha szabványműködési időtartamuk 16-24 év;

– állateledel raktározására használt silók, ha szabványműködési időtartamuk 24-36 év;

– gabona raktározására és konzerválására szolgáló silók, ha szabványműködési időtartamuk 28-42 év;

– kukorica megőrzésére szolgáló kukorica-górék ha szabvány működési időtartamuk 20-30 év;

– állatok, szárnyasok tenyésztésre szolgáló épületek, karámok, kifutók, ha szabványműködési időtartamuk 20-36 év;

– haltenyésztésre használt halastavak, csatornák, medencék, zsilipek és ezek felvonói, gátak, vályúk stb., melyek szabványműködési időtartamuk 24-36 év;

– falakkal, betonnal, fémből, fából és üvegből felépített üvegházak, melegágyak, gombatenyésztők, ha szabványműködési időtartamuk 16-24 év, fából és fóliából készült könnyű építmények melyeknek szabványműködési idejük 2-4 év.

Az építményadó bevallást a vállalkozás létrehozása alkalmával, valamint ezután évente május 25-ig kell benyújtani az illetékes adóhivatalhoz az erre szolgáló  010 formanyomtatvány kitöltésével. Az adó befizetését két részletben kell megtenni, minden év május 25-ig, illetve szeptember 25-ig.

*Kezdetben a tulajdonba vett építmény felépítésének költsége kerül a vállalati könyvelésbe, és mint ilyen az évi mérlegbe. Ez az érték évente csökken az amortizáció alapján leírt összegekkel.