A többség-kisebbség viszonyáról kötne megállapodást idén az RMDSZ elnöke a román pártok vezetőivel. Lényege, hogy a már megszerzett jogok nem csorbulhatnak, a kisebbségi kérdést pedig ki kell vonni a napi politikai csatározásokból. Erről Kelemen Hunor az Erdélyi Riportnak adott interjúban beszélt.

A javasolja Kelemen Hunor a tavaszi parlamenti ülésszakban romániai politikai pártoknak, hogy üljenek le az RMDSZ-szel, és kössenek egy többség-kisebbség megállapodást. Ezt a szövetségi elnök az Erdélyi Riportnak adott interjúban jelentette be, amelyben a múlt év tanulságait vonta le, és beszélt a szervezet idei stratégiájáról is.

A politikus által javasolt megállapodás rögzítené, hogy az elmúlt 25 évben honnan indult és hová jutott Románia a kisebbségi jogok terén. „Belefoglalnák, hogy a megszerzett jogok érvényesítése, gyakorlatba ültetése, a törvényeknek az alkalmazása a prioritás, visszafele nem léphetünk, az előrelépéshez pedig folyamatos párbeszédet folytatunk. Az szeretnénk, hogy vegyük ki a mindennapi politikai vitákból a kisebbségi kérdést. Látni kell, hogy ezeknek a csetepatéknak a kisebbségek isszák meg a levét” – magyarázta Kelemen Hunor.

A szövetségi elnök az elmúlt év tapasztalataiból kiindulva látja szükségesnek a megállapodást. Mint ismert, a Terrorizmus és Szervezett-bűnözés Elleni Ügyészség (DIICOT) 2014. december közepén jelentette be, hogy eljárást indít a Szövetségi Képviselők Tanácsa legutóbbi ülésén elhangzottak miatt. Az ügyészségi eljárás nem sokkal azután indult, hogy visszaállamosították a Székely Mikó Kollégium épületét, az időközben leváltott háromszéki prefektus hadjáratot indított a közösségi szimbólumok ellen, Markó Attila képviselőt pedig le akarták tartóztatni.

"Nem vagyunk jó helyzetben"

Arra a kérdésre, lát-e összefüggést a felsorolt akciók között, Kelemen Hunor úgy fogalmazott: Európa-szerte és a kollektív jogok köré szerveződő kisebbségi mozgalmak szorongatott helyzetben vannak. „És ezt fel is tudják turbózni azok, akik elutasítják az őshonos közösségek kollektív jogait. Európa-szerte szeparatista mozgalmakként próbálják beállítani ezeket a kisebbségi szervezeteket. Azt hirdetik, hogy ezeknek a közösségeknek a törekvései veszélyeztetik a nagyobb állami entitásokat” – magyarázta.

Megjegyezte: a magyar ügy jelenleg Budapest megítélése miatt amúgy sem túl szimpatikus az Európai Unióban. Mindemellett a közép-kelet-európai országok számára folyamatosan veszélyérzetet teremt, ahogyan a Krím-félszigettel vagy Kelet-Ukrajnával kapcsolatosan Moszkva viselkedett. Ez további olyan potenciális veszélyforrást láttathat a kisebbségi közösségekben, amelynek semmi közük Oroszországhoz, de a társadalmakban lehet ilyen képzetet kelteni. „Tehát, ha ebben a kontextusban olvassuk, akkor azt kell mondanom, nem vagyunk jó helyzetben” – jelentette ki.

Kelemen leszögezte, ennek ellenére az RMDSZ-nek nem áll szándékában zárójelbe tenni az erdélyi magyar közösség jogos törekvéseit. „Kérdés az, hogy lesz-e lehetőségünk, képességünk a többségi társadalmainkkal – és itt összességében a Kárpát-medencei magyar közösségekre gondolok – a párbeszédet, a bizalmi viszonyokat úgy alakítani, hogy ha áttörés nem is várható, de visszalépések ne történjenek; lehessen konszolidálni, gyakorlatba ültetni a megszerzett jogokat úgy, hogy ezek ne legyenek kitéve a mindenkori politikai vitáknak és játszmáknak” – magyarázta a többség-kisebbség megállapodásának szükségességét a politikus.

Hallgat a DIICOT

A szövetségi elnök beszámolója szerint tavaly óta semmilyen fejlemény nem történt a DIICOT által bejelentett eljárásban, az ügyészség egyetlen politikusukat sem kereste meg. Kelemen nem is hinné, hogy az üggyel különösebben foglalkozni kellene, mert az RMDSZ nem tett semmit, ami okot adna a terrorizmussal történő gyanúsítgatásokra.

A politikus ezt a gyanút határozottan elutasítja, precedens nélkülinek és nagyon veszélyesnek tartja. „Lehet, hogy az elmúlt 25 évben tévedtünk is, lehet, hogy nem úgy politizáltunk, ahogy elvárta volna egyik vagy másik oldal, de egy valamiben meg tudunk egyezni, és ezt még a bírálóink is elfogadják: mi a parlamentáris eszközöket, a demokrácia eszközeit használtuk. (…) Erőszakot nem alkalmazunk, és nem is bujtunk erőszakra senkit, hanem a párbeszéd és az érvek erejével, partnereket keresve próbálunk előrejutni. Lehet, hogy időnként élesebben, karcosabban fogalmazunk, ezt nem tagadom. De akkor is: a párbeszéd és a demokratikus parlamentáris eszközök keretein belül maradunk” – jelentette ki.

A 90-es évek Olaszországa

A Markó Attilával történtekkel kapcsolatban megjegyezte: a képviselőt belesodorták a DIICOT volt főügyészének, Alina Bicának a korrupciós ügyébe. Szerinte – „jóndulatú megközelítésben” – ami az RMDSZ politikusával történt, kicsit hasonlít ahhoz, ami a kilencvenes évek elején történt Olaszországban. Akkor az ügyészség úgymond megtisztította az olasz politikát, és ez hozta el a sorozatos kormányválságot, majd a Berlusconi-érát. "Olaszországban is bokrostól lőtték a nyulat. Ez nem kívánatos, ilyet nem szabad elfogadni. Nem lehet az, hogy Markó Attilára úgy lőnek, úgy kérik a letartóztatását, hogy semmiféle bizonyítékuk nincs ellene. Sőt, az ügyészség állításait cáfoló bizonyítékok vannak” – szögezte le.

Mi történik ellenzékben?

Kelemen az RMDSZ ellenzéki helyzetéről elmondta: ez nem hasonlítható román ellenzéki pártok helyzetéhez. „Butaság is lenne minket ebben a szerepben hozzájuk mérni, mert egy kisebbségi politikai szervezet növekedési potenciálja általában korlátozott. Nem úgy vagyunk ellenzékiek, hogy egyszer csak 45 százalékos támogatottságú, kormányváltó erő leszünk. Ezért a mi ellenzéki helyzetünket ebben a kontextusban kell értelmezni, és ez így van már 25 esztendeje” – jegyezte meg.

Arra a kérdésre, hogy az RMDSZ megszavazza-e a tavaszi ülésszakban a bizalmatlansági indítványt, amelyen már dolgoznak a liberálisok, Kelemen úgy válaszolt: ha az indítvány nem csak arra vonatkozik, hogy legyen egy parlamenti vita, hanem látják a kormány bukása utáni lépést, és az nem az előrehozott választás lesz, akkor nem zárja ki, hogy partnerei legyenek az ellenzéki kezdeményezésnek.

Kelemen elmondta, az RMDSZ áprilisi tisztújító kongresszusáig – amelyen újra megpályázza az elnöki tisztséget – változtatásokat készítenek elő a szövetség politizálásában, és ezek a változtatások főként tartalmiak lesznek. Közölte, hogy olyan meggyőző közpolitikai megoldásokat kell keresniük, amelyekről az emberek elhiszik, hogy választ adnak a problémáikra.

A tartalmi rész változása mellett szerinte szükséges egy magatartásbeli vonatkozás is. „Az RMDSZ politikusainak, velem kezdődően, meg kell érteniük, hogy ha nem foglalkoznak a közösség problémáival, ha nem érzi a közösség, hogy a politika értük van, akkor nem fognak visszajönni azok, akik elpártoltak tőlünk, és nem szavaznak ránk azok sem, akik most nőnek fel és válnak politikailag aktívvá” – fogalmazott a politikus.