A világ magyarságának egytizede székelynek vagy székely származásúnak tartja magát – hangzott el a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) és a Duna Televízió közös szervezésében Torockón megtartott kétnapos székely-székely találkozón.

Az SZNT vasárnapi közleménye szerint a hétvégi találkozóra tíz aranyosszéki település képviselője jött el. Ferencz Csaba, az SZNT tájékoztatási alelnöke szubjektív hangvételű vetített képes előadáson mutatta be a mai székelyföldi valóság néhány vonatkozását, Fodor Attila, a kolozsvári Néprajzi Múzeum muzeológusa helyiként foglalta össze a Székelyföldtől a történelem folyamán mindig is külön álló, ám székely jellegét mi napig megőrző Aranyosszék történetét, hagyományait, kultúráját.

A 13. század második felében, a Maros és az Aranyos folyó közötti területre két hullámban telepítettek kézdi székelyeket, akik  ugyanúgy katonai feladatokat láttak el, mint a székelyföldiek, és hasonló kiváltságokkal, illetve közigazgatással rendelkeztek. Székelyföldtől földrajzilag elválasztva, az itteni 22 településen lakó székelyek a vármegyerendszer 19. századi bevezetéséig megőrizték sajátos közigazgatásukat. Ma a kisrégióban Torockó és Várfalva községekben maradt meg a többségi magyarság. 

Izsák Balázs SZNT-elnök a székelyföldi közképviselet törekvéseiről tartott előadást. Hangsúlyozta, a világ magyarságának egytizede székelynek vagy székely származásúnak tartja magát, ami azt jelenti, hogy a székelyeknek kevesebb mint fele él Székelyföldön. Ezért is kiemelten fontos ilyen rendezvényekkel is erősíteni a székely-székely kapcsolatokat, az SZNT egyik küldetése, hogy összefogjuk a nagyvilágban élő székelyeket – hangsúlyozta az elnök. Mindez akkor fontos, ha egyéb okok miatt már sajnos nem képzelhető el, hogy a majdani autonóm Székelyföldnek Aranyosszék is része legyen.

Kolozsi Ernő, az Aranyosszék Alapítvány elnöke, várfalvi önkormányzati képviselő, aki a sinfalvi Vernes Andrással együtt meghívottként részt vett az SZNT Állandó Bizottságának Torockón tartott ülésén is, egyfajta jóvátételnek tekintette a találkozót, hiszen az SZNT megalakulásakor Aranyosszéket nem szólították meg. Az Állandó Bizottság ülésén döntés született arról, hogy az SZNT küldöttülésein meghívottként Aranyosszék képviselői is részt vehetnek, ismertethetik sajátos gondjaikat.