1948. december 10-én az ENSZ közgyűlésén elfogadták az emberi jogokról szóló egyetemes nyilatkozatot. Ennek emlékére két évvel később az Emberi Jogok Napjává nyilvánították december 10-ét. Ez alkalomból arra voltunk kíváncsiak, hogyan vélekednek a fiatalok a dokumentumról, van-e hozzátennivalójuk, húznának-e ki egy sort is belőle?

Első megkérdezettünk azt mondta, semmit nem távolítana el, viszont van olyan témakör, amire szerinte jobban oda kellene figyelni. A sepsiszentgyörgyi Ferenc szerint a dokumentum legnagyobb hiányosságát az oktatáshoz való jogban látja. "Akinek pénze van, járhat szuper iskolába, a szegény meg legrosszabb esetben semmilyenbe", mondja. Pedig szerinte ez az, amivel ki lehetne törni, és mégsincs biztosítva szinte sehol.

Arra a kérdésre, hogy romlott-e a helyzet az elmúlt évtizedekben, egyértelműen igennel felel. "Látom a szüleim, tudnak egy szakmát. Aki ma szakiskolát végez, az mehet a gyárba futószalag mellé, ha nincs más lehetősége".

A marovásárhelyi Andrea szerint arra kell odafigyelnünk, hogy ezeket a jogokat legalább betartassuk. Úgy gondolja, ebből semmit nem lehetne és szabadna kivenni, és nem azért, mert "szentírásról" van szó, hanem mert minden fontos, amit tartalmaz. "Vannak, akik nem tudják betartani ezeket a szabályokat, például nem tűrik mások véleményét, de ez nem jelenti azt, hogy a nyilatkozattal van baj, hanem hogy ők még nem nőttek fel" – fogalmaz.

A nyilatkozat egy bevezetőből és 30 cikkből áll. Ebben a 30 cikkben fogalmazza meg az emberi jogokat (az alapvető polgári, kulturális, gazdasági, politikai és szociális jogokat), amelyek megilletnek minden embert, fajra, színre, nemre, nyelvre, vallásra vagy politikai meggyőződésre való tekintet nélkül. Nem törvényerejű és így nem kötelez, de hatásosan lehet vele diplomáciai és erkölcsi nyomást gyakorolni kormányzatokra, és gyakran hivatkoznak is rá. A harminc cikk legfontosabb elemei: jog az élethez, szabadsághoz és biztonsághoz; jog a művelődéshez; jog a kulturális életben való részvételhez; jog a magántulajdonhoz; védelem a kínzás, a kegyetlen, embertelen bánásmód és büntetés elől; a gondolat, lelkiismeret és vallás szabadsága; a vélemény és kifejezése szabadsága. (Wikipédia)

"Annak ellenére, hogy egy roppant merész és becsülendő dokumentum, több probléma is akad vele. Kezdetnek például az, hogy egyetemességre törekszik, miközben, még ha viselkedésminták alapján is történnek az atrocitások, amelyek ellen fellép, ezek helyzet- és kontextusfüggőek" – magyarázza a kolozsvári András. Legalább ekkora probléma szerinte, hogy a nyilatkozatot aláírók nagyrésze cinikusan tárja szét a kezét például menekültkérdésben, vagy éppen ellenzi az erre vonatkozó egyezményeket. "Az USA elítéli a vád nélküli bebörtönzést ,a guantánamói börtön még mindig működik" – teszi hozzá.

Ha lenne valami hiányossága, azonnal módosítana az emberiség rajta, véli a Kolozsvári István, akit elsősorban az zavarja, hogy az ENSZ-nek nincs nagyobb hatalma, és ha nagyobb hatalma volna, akkor meg valószínűleg korrumpálódna.